Sapiens 641 csillagozás

Az emberiség rövid története
Yuval Noah Harari: Sapiens

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Animus, Budapest, 2020
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242377
>!
Animus, Budapest, 2018
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242377 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2017
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242377 · Fordította: Torma Péter

2 további kiadás


Enciklopédia 228

Szereplők népszerűség szerint

Buddha · George Orwell · Adam Smith · hivatalnok · Aldous Huxley · Fritz Haber · neandervölgyi ember

Helyszínek népszerűség szerint

London · Kína · Big Ben · Auschwitz · Birodalom · Kalifornia


Kedvencelte 131

Most olvassa 364

Várólistára tette 626

Kívánságlistára tette 593

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Hmm… Hogy is mondjam… Talán kezdjük azzal, miről szól a könyv: az emberiségről, szőröstül-bőröstül, a fáról lemászástól egészen napjainkig. Tízezer évek háromszázvalahány oldalon – nem csoda, ha Harari időnként úgy ír, mintha ostorral kergetnék. A habarcs, ami összeköti az egészet, az, hogy a szerző emberi történelmünket nem események sorozataként láttatja, hanem egyfajta mentális konstrukcióként, több ember fejében egyszerre létező, egymáshoz kapcsolódó képzetek (interszubjektumok) evolúciójaként. Ezek az ideák azok, amik lehetővé tették, hogy emberek közösségei magas szintű együttműködő szervezeteket alakítsanak ki az államoktól és a vallásokon át a jogrendig és a gazdaságig. A könyv témájából és tempójából fakad, hogy Harari állításai helyenként finoman szólva is egyszerűsítőek és vitathatóak, ha a részeket nézzük, ugyanakkor maga az egész inspiratív, egységes és kifejezetten izgalmas – ez a kettősség okozza kissé ambivalens érzéseimet vele kapcsolatban. Bizonyos szeleteit kifejezetten élveztem, más fejezetek viszont nem közöltek sok újat (egy „átfogó” történelmi munka esetében ez végül is természetes), ám ezekben is felbukkantak azok a jellegzetesen tömör, provokatív „hararis” mondatok, amik mintha új oldaláról világítanák meg azt, amit eddig tudni véltem* – szóval mindent összevetve nagyon hasznos olvasmány volt. Kifejezetten ajánlanám azoknak, akik most készülnek belemerítkezni az emberi történelembe, de a rutinosabb rókák is kiszemezgetnek majd belőle ezt-azt. Ám tipikusan az a fajta „fontos” könyv, amihez még hozzá kell olvasnia az embernek, mert még a végén félrevezetődik.

* Aztán persze az esetek egy részében kiderült, csak úgy tűnt, mintha új lenne az a megvilágított oldal… de hát ez van.

4 hozzászólás
zcserei>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Nincsenek megfelelő szavaim, egyértelműen az év olvasmánya ez számomra. Nem hiszem, hogy érdemes külön értékelni a könyvet, végig úgy tekintettem rá, mint egy beszélgetésre a szerzővel. Egy beszélgetésre, ahol minden második replika után szólok, hogy oké, Harari uram, nagyon jól érzem itt magam veled, de hadd aludjak egyet arra, amit mondtál. Merthogy a könyv is olvasmányos, mint egy gördülékeny beszélgetés, mégis hónapokig babráltam vele, annyi gondolatcsírát tartalmaz.

Van pár szerző, akit bármikor meghívnék egy sörre, ott van Hrabal, Kafka, Szerb Antal, sorolhatnám – na erre a listára nyert Harari egy kétségbevonhatatlan helyet. Lenyűgözően szerteágazó tudású, könnyed, kiváncsi, humoros. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, alig várom, hogy a pár hónapja a polcról kacsintgató Homo Deus is sorra kerüljön.

Bla I>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Yuval Noah Harari izraeli művelődéstörténész könyve tudományos ismeretterjesztő mű, azonban nemcsak egyszerűen egyetemes tudásanyagot oszt meg az olvasóval, hanem ok-okozati összefüggésében mutatja be számunkra, hogy az adott történelmi időszakban mi volt a fejlődés rugója, illetve a fejlődés folyamata hogyan változtatta meg magát az embert, az adott közösséget, társadalmat.
A műnek jól követhető, egymásra épülő logikai szerkezete van: az első egység a megismerési képesség és a tudat fejlődési ívén halad végig, a második a mezőgazdaság kialakulásának fázisait, s ennek társadalomra, történelemre gyakorolt hatásait járja körül, a harmadik fejezetben az emberiséget egységes irányba terelő jelenségekről (pénz, hatalmi struktúrák, vallás stb.) ír. A negyedik – és egyben utolsó – rész témája pedig a tudományos forradalom. Forradalmi alkotás, a fontos és érdekes információk valóságos özönét tartalmazó kötetet hivatkozások és jegyzetek zárják.
A könyv utolsó üzenetei azt is bemutatják, hogy a tudomány és technika fejlődésével hogyan teremtheti meg az ember a nálánál fejlettebb lényt egy kimerát, vagy kiborgot, aki már minden képességében felül fogja múlni az embert.Ez az a fázis, amikor a sapiens már istenné válik. Forradalmi, ugyanakkor ijesztő tények szerepelnek itt a hallás, a látás, a művégtagok fejlesztéséről és perspektiváiról, amely folyamat megállíthatatlan és messzire vezet. Napihír, hogy rhesus majmokba ültettek emberi őssejteket, de az embriókat etikai okból 20 napos korukban elveszejtették, s a következő, hogy megszülettek az első kiméra majmok.
Nekem ez a perspektíva valahogy igen sötét üzenet. Szerencsém, hogy kifejlődését valszeg már nem kell megérnem.

dontforgettosmileandread >!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Huuu, hát én nem pont egy ilyen könyvre vágytam az anatómia és egyéb nehéz targyaim mellé, de ugye épp ezért kihívás a kihívás. Az elején bevallom megijedtem, hogy ez egy rendhagyó biológia-történelem óra lesz, mert az első, úgy szűk 50 oldalban taglaltakkal, már ott megismerkedtem. Aztán ahogy az 'általánosabb' résznek vége lett, kezdtem élvezni és még magamat is megleptem, hogy mennyire érdekel, mit mesél a szerző.
Hagyott bennem maradandó gondolatokat. A luxus luxuscsapda fejezete különösképp. Örülök, hogy olvastam, ez a NIOK-nak köszönhető. Nálam ez nem lesz újraolvasós, ugyan ritkábban kölcsönzök könyvtárból, mert mindig rossz érzés 'visszaadni' , ezzel most valahogy épp ellenkezőleg vagyok. De az igazat megvallva ,szerintem csak nem a legjobb időben olvastam… :/

dagikám>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Lassan haladtam vele, de ezt mégsem negatívumként fogom fel. Nagyon sok információt tartalmaz az ember fejlődéstörténetével kapcsolatban.
Az emberiség kialakulásától napjainking nyomon követhetjük a fontosabb momentumokat, eseményeket. Néhol képekkel is illusztrálta a szerző a mondandóját. Olvasmányos volt, és külön tetszett, hogy hétköznapi életből hozott példákkal is elmagyarázta egy-egy fajsúlyosabb elméletét.
Minden korszakból kaptam hasznos információmorzsát.

Chöpp P>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Stílus és tartalom tökéletes egységben. Harari tud, levezet, mesél, nevel és szórakoztat. Kár, hogy viszonylag nagy darabok a könyvei, így nem tudom mindig mindenhová magammal vinni őket. Már várom a Yuval Noah Harari: Homo Deus folytatását (vissza kellett vinnem a könyvtárba), vagy a Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra olvasását. Amelyik hamarabb sikerül.

kaporszakall >!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Elsőrangú történelmi zsurnalizmus!

Markold egybe az emberi faj (pontosabban a bölcs röhögnöm kell emberi faj, a Sapiens) több mint százezer éves történelmét, hagyd hogy az apróbb morzsák kiperegjenek az ujjaid közül, a nagyobb göröngyöket pedig tisztítsd le, kerekítsd és poitúrozd olyanra, hogy egységesen, jól nézzen ki, és mutasd be az érdeklődő közönségnek.

Garantált a siker.

Ez a könyv remekül vegyíti egybe az evolúcióval kapcsolatos legfrissebb eredményeket, a fajunk környezetpusztító természete miatti bűntudattal, a kapitalizmus tudományt és termelést felszabadító diadalmenetének ecsetelését a rövidtávú haszonért utólag fizetendő súlyos árral, a mélyenszántó gondolatokat a felszínes, könnyed aranyköpésekkel, a tényeket a blöffel, a technikai fejlesztések veszélyeit a merész jóslatokkal.

Minden olvasó úgy érzi majd, hogy érti, és ha mégsem, úgyis letagadja…

A könyv kétségtelen erénye, hogy fajunk fejlődésének az iskolás tananyagban még ma is elhanyagolt első – félig biológiai, félig történeti – mérföldköveit, a tűz felhasználását, a beszéd képességének megjelenését (s ezzel párhuzamosan számtalan madár- és emlősfaj, köztük a Homo nemzetséghez tartozó unokatestvéreink kipusztítását) kellő súllyal tárgyalja. Provokatív állítása – bár azt hiszem, nem a szerző eredeti gondolata – hogy az élelemtermelésre való áttérés (a neolit forradalom) csak mennyiségi változást hozott: sokkal több ember fért el a Föld nevű bolygón, de sokkal rosszabb színvonalon, egészségtelenebbül táplálkozva. Ráadásul a Sapiens zsákutcába is jutott, hisz az éhhalál kockázata nélkül többé nem térhetett vissza a jóval egészségesebb, mozgalmasabb vadászó-gyűjtögető életmódra.

A kötet közel fele ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és csak a második fele az iskolai történelemórákon megszokott 'klasszikus' témákkal. Termékfölösleg és erőszakszervezet, állam és birodalom, vallás, mitológia és jog – ezek mind sorra kerülnek, aprólékos részletezés nélkül. A nagy felfedezések kora, a pénz globális szerepe, és egyáltalán: a világgazdaság és a kölcsönös függőség révén a világpolitika létrejötte, osztályharc és tudományos forradalom, satöbbi, satöbbi… ezek is szépen felsorakoznak, kitekintéssel arra, maradt-e elég időnk, hogy a tudomány hajunknál fogva kirántson minket a magunk által elárasztott mocsárból, avagy előbb merülünk el, mintsem ezt megtehetné. Ez a második fél kötet, szellemes nyelvezete, és helyenként meghökkentő példái ellenére jóval szokványosabbnak tűnt nekem, mint az őstörténetben turkáló első fél.

Bár sok eredeti gondolatot nem találtam benne, de mások eredeti gondolatait ügyesen gyűjti egybe. Szinte minden fejezetéhez hozzá lehetne rendelni azokat az alapműveket, melyekre az adott fejezet épül (Dawkins, Jared Diamond, Steven Pinker, stb.), de így egybegyűjtve és tömören leírva mégiscsak egyedülálló breviárium. És legfőbb erénye: közérthető! Olyannyira az, hogy még az általános iskola óta történelmet soha nem olvasó egyszerű ember is megérti. Mondjuk, Mariska néni, a tsz-nyugdíjas, Pacsatüttösről…

Szólok is neki, hogy kapcsolja ki a tv-t, és olvassa inkább ezt…!

7 hozzászólás
gumicukor>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Az első NIOK kihívásra olvasott könyvem – lenne, ha sikerült volna befejeznem a hó végi beszélgetésig. De persze kicsúsztam az időből. Az is csak félig igaz, hogy a kihívás miatt vettem a kezembe. Már egy ideje a látóterembe került és az utóbbi időben nagyon rá voltam indulva, hogy majd elolvasom, de persze nem kerítettem sort rá. Na de amikor megláttam, hogy ez lesz a NIOK közös könyv, akkor úgy éreztem, hogy ez egy isteni jel és most akkor tényleg el kell olvasnom.

Azt előre le kell szögeznem, hogy mindig is nagyon érdekelt a történelem. De még soha senki nem mesélt nekem róla ilyen megközelítésben. Soha. Senki. Végig azon gondolkoztam, hogy kinek is ajánlanám és arra jutottam, hogy közvetlenül érettségi után kellene elolvasni a történelem iránt érdeklődőknek egyrészt mert akkor még van naprakész tudás, másrészt ez a könyv egy teljesen más megvilágításból mutatja be az emberiség rövid történenét, mint ahogy tanítják (tanítani próbálják).

Szóval a gondolatmenet felépítése teljesen újszerűen hatott rám és teljesen magával ragadott. Nem mondom, hogy minden egyes állításával teljes mértékben egyetértek, de nagyon érdekes volt olvasni a könyvet. Sok helyen azt éreztem, hogy evidenciákat ír le, de olyanokat, amiket ha olvasol teljesen egyértelműnek veszel, de magadtól nem jut eszedbe és nem tudnád megfogalmazni. Egy egyszerű példa: mindenki tisztában van vele, hogy a tanított történelem (őskor érintőlegesen, aztán ókortól napjainkig) csak egy kis szelete az emberiség történetének, de ezek mégis csak szavak voltak nekem. Viszont ez a könyv tényleg példákkal rávilágít, hogy ez a pár ezer év semmi a sapiens mint faj történetében. Vagy hogy milyen rohamtempóban fejlődik az emberek élete, szintén a sapienseket történelméhez viszonyítva.

Összességében új kedvencet avattam. Kevés könyv van, amit újraolvasnék és még kevesebb, ahol már az olvasás közben tudom, hogy mindenképpen szeretném újraolvasni. Na, ez egy olyan könyv volt. Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, de egy csomó aha-élményem volt olvasás közben.

Maya>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Nagy falat volt.
Néha azt éreztem, hogy vegán akarok lenni.
Néha nem akartam homo sapiens lenni. (Majdnem azt írtam, hogy ember, de a könyv olvasása után az ember nem ugyanaz, mint a homo sapiens.)
Szükségem van még emésztgetésre.

tengshilun I>!
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Ez a könyv tipikusan az a fajta, amely nem az évszámokra, események feljegyzett adataira koncentrál. De még csak nem is a jelenségek közvetlen okait fejti ki (tehát pl. nem fogod belőle megtudni, hogy a Horthy-rendszer elsősorban irredenta, a trianoni szerződést egy az egyben elutasító szemlélete és szándékai miatt csatlakozott a tengelyhatalmakhoz), hanem nagy távlatú történelmi fejlemények mozgatórugóit, az egyes történelmi események mögött meghúzódó folyamatokat, és azok okait elemzi. Részt vettem egy, a könyvről folytatott kerekasztal-beszélgetésen, ahol többen is azt mondták, hogy részeiben mindazt, amit a könyv állít, tudták, de így, rendszer szinten képtelenek lettek volna mindent a helyére tenni. És valóban: ez a könyv egy szemléletet ad, azt mondja el neked, hogy szerinte hogyan érdemes az emberiség történetéhez közelíteni anélkül, hogy a rengeteg évszám, név, esemény, adat maga alá temetne. Persze, akinek nincs jelentősebb műveltsége a témában, sokszor utána kell olvasnia, hogy a szerző miről is beszél/milyen eseményre hivatkozik, de aki eddig a szintig eljut, az már soha nem fog a történelemre úgy tekinteni, mint előtte fog (pl. szerintem nem fogja azt mondani, amit mondjuk a középiskolában, hogy „tök unalmas tárgy, mindig is utáltam). Harari távlatokat nyit meg a történelemben, és azt gondolom, hogy ez azoknak is jó lehet, akik eddig ódzkodtak még csak az említésétől is.
Ugyanakkor ez a könyv (ami nem mellesleg bestseller lett a szerző hazájában, Izraelben, illetve már több, mint 30 nyelvre lefordították) nagyon veszélyes is. Az a szemlélet, amit ad, nagyon sok mindent képes megválaszolni, és sok más, a történelemmel foglalkozó kiadványhoz képest elképesztően izgalmas és érdekfeszítő, de egy kipróbált morális tartást nélkülöző, vagy legalábbis egy szilárd meggyőződés nélküli illetőt könnyen rossz útra vihet. A könyv erkölcsi relativizmusa ugyanis hatalmas előny ott, ahol a vizsgálódások szempontjából az erkölcs nem több, mint puszta akadály, de robbanékony katalizátor lehet, ha nincs vele egy egészséges kritikai hozzáállás (igen, igen, tudom, „thank you Captain Obvious; de erre a könyvre ez még fokozattabban igaz, mint sok másikra). Harari kíméletlen vaslogikája felfejti a történelem szövedékeit, de ennek ára van: lerombol minden erkölcsöt, hitvallást, morált, talán az aranyszabály kivételével mindent. Gondolatai nemegyszer kerülnek közel az általa is elítélt szélsőséges gondolati rendszerekhez (pl. nácizmus), és ez a könyv legnagyobb problémája: Harari következetesen mindenről lerántja a leplet, mint azok az illuzionisták, akik más illuzionisták trükkjeit magyarázzák el a közönségnek, csakhogy amíg az egyik kezével elvesz, a másikkal nem ad semmit, ürességet hagy maga után. Nem véletlen, hogy ez a technika sok tekintetben a buddhista vallásfilozófia módszerére emlékeztet, a szerző ugyanis hosszú ideje gyakorló vipasszaná meditátor. A buddhizmusban is mindent le kell rombolni magunkban, mielőtt a „megvilágosodás” címkével jelzett létállapotba kerülnénk, csakhogy amíg a buddhizmusban emellé kapunk egy komoly erkölcsi-morális útmutatást is, amely az úton hivatott tartani minket, addig Harari könyvében, ha kicsiben is, ugyanezt az utat járjuk végig, mindenféle támasz nélkül. Kicsit olyan ez, mintha a szakadék szélére állítana, és ahelyett, hogy utánunk nyúlna, amikor beleszédülünk, hátralép, és karbatett kézzel végignézi, ahogy lezuhanunk. Még egyszer mondom: nagyon veszélyes.
Még valami: Harari az anyagelvűség feltétlen híve (ez is furcsa egy elvileg gyakorló buddhistától, természetesen nem ítélem el érte, csak egyszerűen furcsának tartom), így a könyve és a szemlélete mindent lát, ami az anyagi világban van, vagy abból szervesen következik, de semmit sem lát, ami azon kívül van. Mindenki maga ítéli meg, hogy hisz-e valamiben/tudni vél-e „valamit”, ami az anyagiságon kívül vagy felette áll, a könyv (és vélhetően a szerző is) maga csak a tudományban hisz, amit meg tudok érteni, de elégségesnek semmiképpen sem mondanám.
Összegezve: ez egy fontos könyv, de nem azért fontos, mert nagy igazságokat mondana ki, hanem azért, mert gondolatébresztő és provokatív, de mint ilyen, tudni kell a helyén kezelni.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Aránylag könnyű egyetérteni azzal, hogy csak a Homo sapiens képes nem létező dolgokról beszélni, és már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhinni. Egy majomtól sosem tudnánk megszerezni a banánját azzal az ígérettel, hogy halála után majd végtelen mennyiségű banán vár rá a majommennyországban. De miért fontos ez? Hiszen a fikció veszélyes mértékben félrevezető vagy figyelemelterelő lehet. Azoknak, akik tündérek és egyszarvúak után kutatnak az erdőben, jóval kisebbek a túlélési esélyeik, mint azoknak, akik gombákért és szarvashúsért mennek oda. És nem időpazarlás órákig imádkozni nem létező őrszellemekhez, amikor ezt az időt gyűjtögetéssel, verekedéssel és paráználkodással is el lehet tölteni?
A fikció azonban nem csupán arra tett képessé bennünket, hogy elképzeljünk dolgokat, hanem arra is, hogy ezt kollektíven tegyük. Hogy olyan közös mítoszokat szőjünk, mint a bibliai teremtéstörténet, az ausztráliai bennszülöttek álomidő-, vagy a modern államok nacionalista mítoszai. Ezek és az ezekhez hasonlók segítségével megadatott a sapiensnek a nagy tömegben való rugalmas együttműködés addig sosem látott képessége.

35. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

15 hozzászólás
Kuszma P>!

Hogyan különböztethetjük meg azt, ami valóban biológiailag determinált, attól, amit csak az emberek próbálnak biológiai mítoszokkal igazolni? Jól használható aranyszabály az, hogy „a biológia megenged, a kultúra megtilt”. A biológia a lehetőségek igen széles skáláját hajlandó tolerálni. A kultúra kötelezi az embereket egyes lehetőségek megvalósítására, míg más lehetőségek megvalósítását tiltja nekik. A biológia lehetővé teszi a nőknek, hogy gyereket szüljenek – egyes kultúrák kötelezik őket erre. A biológia lehetővé teszi, hogy férfiak egymással élvezzék a szexet – egyes kultúrák pedig megtiltják ezt.
A kultúra váltig állítja, hogy csak azt tiltja, ami természetellenes. Biológiai szempontból azonban semmi sem természetellenes. Ami lehetséges, az a definíció szerint természetes is. Valóban természetellenes, a természet törvényei ellen való viselkedés nem is létezhet, tehát szükségtelen tiltani. Soha egy kultúra sem vesződött azzal, hogy megtiltsa a férfiaknak a fotoszintetizálást, a nőknek, hogy gyorsabban fussanak a fénynél, vagy a negatív töltésű elektronoknak, hogy vonzzák egymást.

139. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
16 hozzászólás
Kuszma P>!

A mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb csalása volt.
Ki volt ezért a felelős? Nem a királyok, nem a papok, és nem is a kereskedők. Hanem néhány növényfaj, mint például a búza, a rizs és a burgonya. Inkább ezek a növények háziasították a Homo sapienst, mint fordítva.
Képzeljük el egy pillanatra a mezőgazdasági forradalmat a búza szempontjából! Tízezer éve ez csupán egy volt a számtalan fűféle közül, és az élőhelye a Közel-Kelet egy kis területére korlátozódott. Aztán néhány rövidke évezreddel később már világszerte termett. A túlélés és reprodukció alapvető evolúciós kritériumai szerint a búza az egyik legsikeresebb növény a Föld történetében.

83. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: búza
4 hozzászólás
Kuszma P>!

Az év [2002] 57 millió halottjából csupán 172 ezerrel végzett háború, és 569 ezerrel erőszakos bűncselekmény (tehát az emberi erőszak összesen 741 ezer áldozatot szedett). Ezzel szemben 873 ezren követtek el öngyilkosságot. Vagyis a szeptember 11-i támadásokat követő évben az átlagember nagyobb valószínűséggel esett saját maga, mint egy terrorista, katona vagy drogdíler áldozatául.

327. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

12 hozzászólás
Kuszma P>!

Emberek továbbra is hősies küzdelmet folytatnak a rasszizmus ellen, és nem veszik észre, hogy a csatatér megváltozott, és a birodalmi ideológiában a rasszizmus helyét átvette a „kulturizmus”. Ilyen szó nincsen, de ideje, hogy bevezessük. A mai elitek körében a más emberi csoportok eltérő értékeiről szóló megjegyzések szinte mindig a kultúrák közötti történelmi különbségek, nem pedig a rasszok közötti biológiai különbségek köntösébe vannak öltöztetve. Már nem azt mondjuk, hogy „a vérükben van”, hanem azt: „benne van a kultúrájukban”.

274. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

15 hozzászólás
Chöpp P>!

A nők például általában sokkal jobban tűrik az éhezést, a betegséget és a fáradtságot, mint a férfiak.

145. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők
5 hozzászólás
Bori_L P>!

A történelem egyik vastörvénye, hogy a luxusból előbb-utóbb alapszükséglet lesz, ami új kötelezettségekkel jár.

89. oldal, A mezőgazdasági forradalom

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: történelem
Kuszma P>!

A boldogság talán nem más, mint az élet értelmével kapcsolatos személyes téveszméink összehangolása az uralkodó kollektív téveszmékkel. Amíg személyes narratívám összhangban van a körülöttem lévő emberek narratíváival, meg tudom magam győzni arról, hogy az életemnek van értelme, és ebben a meggyőződésemben boldogságot lelek.

348. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme · boldogság
7 hozzászólás
korneliak>!

Óvakodnunk kell attól, hogy felületes ismeretek alapján démonizáljuk vagy idealizáljuk.

3. fejezet - Az eredeti jóléti társadalom (Animus, 2015)

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kuszma P>!

A tudományos forradalom nem a tudás forradalma volt. Hanem legfőképpen a tudatlanságé. A nagy felfedezés, amely a tudományos forradalmat útjára indította, annak felfedezése volt, hogy az ember nem ismeri a választ a legfontosabb kérdésekre.

230-231. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: tudás · tudatlanság · tudomány
4 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Niall Ferguson: Civilizáció
Desmond Morris: A csupasz majom
A XX. század krónikája
Kepes András: Világkép
Vadász Géza (szerk.): Letűnt civilizációk
Gazdag László: A fejlődés természete
Kádas István – Skorka Renáta – Weisz Boglárka (szerk.): Veretek, utak, katonák
Paul G. Bahn (szerk.): Régészet