Sapiens 176 csillagozás

Az emberiség rövid története
Yuval Noah Harari: Sapiens

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Eredeti mű: Yuval Noah Harari: Sapiens (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Animus, Budapest, 2017
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242377 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2015
384 oldal · ISBN: 9789633242797 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2015
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242377

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Aldous Huxley · George Orwell


Kedvencelte 41

Most olvassa 116

Várólistára tette 235

Kívánságlistára tette 216

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Hmm… Hogy is mondjam… Talán kezdjük azzal, miről szól a könyv: az emberiségről, szőröstül-bőröstül, a fáról lemászástól egészen napjainkig. Tízezer évek háromszázvalahány oldalon – nem csoda, ha Harari időnként úgy ír, mintha ostorral kergetnék. A habarcs, ami összeköti az egészet, az, hogy a szerző emberi történelmünket nem események sorozataként láttatja, hanem egyfajta mentális konstrukcióként, több ember fejében egyszerre létező, egymáshoz kapcsolódó képzetek (interszubjektumok) evolúciójaként. Ezek az ideák azok, amik lehetővé tették, hogy emberek közösségei magas szintű együttműködő szervezeteket alakítsanak ki az államoktól és a vallásokon át a jogrendig és a gazdaságig. A könyv témájából és tempójából fakad, hogy Harari állításai helyenként finoman szólva is egyszerűsítőek és vitathatóak, ha a részeket nézzük, ugyanakkor maga az egész inspiratív, egységes és kifejezetten izgalmas – ez a kettősség okozza kissé ambivalens érzéseimet vele kapcsolatban. Bizonyos szeleteit kifejezetten élveztem, más fejezetek viszont nem közöltek sok újat (egy „átfogó” történelmi munka esetében ez végül is természetes), ám ezekben is felbukkantak azok a jellegzetesen tömör, provokatív „hararis” mondatok, amik mintha új oldaláról világítanák meg azt, amit eddig tudni véltem* – szóval mindent összevetve nagyon hasznos olvasmány volt. Kifejezetten ajánlanám azoknak, akik most készülnek belemerítkezni az emberi történelembe, de a rutinosabb rókák is kiszemezgetnek majd belőle ezt-azt. Ám tipikusan az a fajta „fontos” könyv, amihez még hozzá kell olvasnia az embernek, mert még a végén félrevezetődik.

* Aztán persze az esetek egy részében kiderült, csak úgy tűnt, mintha új lenne az a megvilágított oldal… de hát ez van.

3 hozzászólás
>!
zcserei
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Nincsenek megfelelő szavaim, egyértelműen az év olvasmánya ez számomra. Nem hiszem, hogy érdemes külön értékelni a könyvet, végig úgy tekintettem rá, mint egy beszélgetésre a szerzővel. Egy beszélgetésre, ahol minden második replika után szólok, hogy oké, Harari uram, nagyon jól érzem itt magam veled, de hadd aludjak egyet arra, amit mondtál. Merthogy a könyv is olvasmányos, mint egy gördülékeny beszélgetés, mégis hónapokig babráltam vele, annyi gondolatcsírát tartalmaz.

Van pár szerző, akit bármikor meghívnék egy sörre, ott van Hrabal, Kafka, Szerb Antal, sorolhatnám – na erre a listára nyert Harari egy kétségbevonhatatlan helyet. Lenyűgözően szerteágazó tudású, könnyed, kiváncsi, humoros. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, alig várom, hogy a pár hónapja a polcról kacsintgató Homo Deus is sorra kerüljön.

>!
tengshilun IP
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Ez a könyv tipikusan az a fajta, amely nem az évszámokra, események feljegyzett adataira koncentrál. De még csak nem is a jelenségek közvetlen okait fejti ki (tehát pl. nem fogod belőle megtudni, hogy a Horthy-rendszer elsősorban irredenta, a trianoni szerződést egy az egyben elutasító szemlélete és szándékai miatt csatlakozott a tengelyhatalmakhoz), hanem nagy távlatú történelmi fejlemények mozgatórugóit, az egyes történelmi események mögött meghúzódó folyamatokat, és azok okait elemzi. Részt vettem egy, a könyvről folytatott kerekasztal-beszélgetésen, ahol többen is azt mondták, hogy részeiben mindazt, amit a könyv állít, tudták, de így, rendszer szinten képtelenek lettek volna mindent a helyére tenni. És valóban: ez a könyv egy szemléletet ad, azt mondja el neked, hogy szerinte hogyan érdemes az emberiség történetéhez közelíteni anélkül, hogy a rengeteg évszám, név, esemény, adat maga alá temetne. Persze, akinek nincs jelentősebb műveltsége a témában, sokszor utána kell olvasnia, hogy a szerző miről is beszél/milyen eseményre hivatkozik, de aki eddig a szintig eljut, az már soha nem fog a történelemre úgy tekinteni, mint előtte fog (pl. szerintem nem fogja azt mondani, amit mondjuk a középiskolában, hogy „tök unalmas tárgy, mindig is utáltam). Harari távlatokat nyit meg a történelemben, és azt gondolom, hogy ez azoknak is jó lehet, akik eddig ódzkodtak még csak az említésétől is.
Ugyanakkor ez a könyv (ami nem mellesleg bestseller lett a szerző hazájában, Izraelben, illetve már több, mint 30 nyelvre lefordították) nagyon veszélyes is. Az a szemlélet, amit ad, nagyon sok mindent képes megválaszolni, és sok más, a történelemmel foglalkozó kiadványhoz képest elképesztően izgalmas és érdekfeszítő, de egy kipróbált morális tartást nélkülöző, vagy legalábbis egy szilárd meggyőződés nélküli illetőt könnyen rossz útra vihet. A könyv erkölcsi relativizmusa ugyanis hatalmas előny ott, ahol a vizsgálódások szempontjából az erkölcs nem több, mint puszta akadály, de robbanékony katalizátor lehet, ha nincs vele egy egészséges kritikai hozzáállás (igen, igen, tudom, „thank you Captain Obvious; de erre a könyvre ez még fokozattabban igaz, mint sok másikra). Harari kíméletlen vaslogikája felfejti a történelem szövedékeit, de ennek ára van: lerombol minden erkölcsöt, hitvallást, morált, talán az aranyszabály kivételével mindent. Gondolatai nemegyszer kerülnek közel az általa is elítélt szélsőséges gondolati rendszerekhez (pl. nácizmus), és ez a könyv legnagyobb problémája: Harari következetesen mindenről lerántja a leplet, mint azok az illuzionisták, akik más illuzionisták trükkjeit magyarázzák el a közönségnek, csakhogy amíg az egyik kezével elvesz, a másikkal nem ad semmit, ürességet hagy maga után. Nem véletlen, hogy ez a technika sok tekintetben a buddhista vallásfilozófia módszerére emlékeztet, a szerző ugyanis hosszú ideje gyakorló vipasszaná meditátor. A buddhizmusban is mindent le kell rombolni magunkban, mielőtt a „megvilágosodás” címkével jelzett létállapotba kerülnénk, csakhogy amíg a buddhizmusban emellé kapunk egy komoly erkölcsi-morális útmutatást is, amely az úton hivatott tartani minket, addig Harari könyvében, ha kicsiben is, ugyanezt az utat járjuk végig, mindenféle támasz nélkül. Kicsit olyan ez, mintha a szakadék szélére állítana, és ahelyett, hogy utánunk nyúlna, amikor beleszédülünk, hátralép, és karbatett kézzel végignézi, ahogy lezuhanunk. Még egyszer mondom: nagyon veszélyes.
Még valami: Harari az anyagelvűség feltétlen híve (ez is furcsa egy elvileg gyakorló buddhistától, természetesen nem ítélem el érte, csak egyszerűen furcsának tartom), így a könyve és a szemlélete mindent lát, ami az anyagi világban van, vagy abból szervesen következik, de semmit sem lát, ami azon kívül van. Mindenki maga ítéli meg, hogy hisz-e valamiben/tudni vél-e „valamit”, ami az anyagiságon kívül vagy felette áll, a könyv (és vélhetően a szerző is) maga csak a tudományban hisz, amit meg tudok érteni, de elégségesnek semmiképpen sem mondanám.
Összegezve: ez egy fontos könyv, de nem azért fontos, mert nagy igazságokat mondana ki, hanem azért, mert gondolatébresztő és provokatív, de mint ilyen, tudni kell a helyén kezelni.

2 hozzászólás
>!
Bori_L P
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Első körben kicsit féltem a könyvtől, merthogy izraeli író, még ha tudós is… meg hogy olyan kiadó hozza, akik alapvetően szórakoztató irodalommal foglalkoznak, ráadásul igencsak hatásvadász promó szöveggel… hiába, nekem is megvannak a magam előítéletei. Szerencsére elég hamar kiderült, hogy a félelmeim alaptalanok, és ez volt az egyik legélvezetesebb ismeretterjesztő, amit valaha olvastam.

A hatásvadászat ugyan végigkíséri az egész könyvet (az emberiség egész történelmét), Harari kijelentései gyakran a végtelenségig egyszerűsítettek, de ezt én nem éreztem problémának. Úgy éreztem, hogy az író direkt provokálni akarja az olvasót: elhiszed ezt nekem? Bele mersz gondolni? Vitatkozz velem! És ez volt az, ami számomra a könyv legnagyobb pozitívumának mondható: hogy remekül el lehet gondolkodni és vitatkozni Harari egyes kijelentésein. A köszönetnyilvánításban is megemlített Jared Diamond hatása erősen érződik, stílus és felépítés szempontjából is. Harari is nekimegy az általánosan elterjedt, romantikus mítoszoknak (pl. hogy az ember a múltban harmóniában élt a természettel, hogy eredetileg vadászó lények voltunk, vagy hogy a mezőgazdasági forradalom csupa vidámságot és kacagást hozott nekünk). És remekül csinálja. A kapitalizmusról szóló részt például egy az egyben kötelezővé tenném gimiben.

Biztos lesz, akinek feláll a hátán a szőr ennek a könyvnek az olvasása közben, de én mérhetetlenül élveztem, remek agytorna volt végigpörgetni!

Bővebben itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-05-02+…

>!
Risus P
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Hosszú ideig halogattam a könyv megvételét és elolvasást, és gyakorlatilag a legmelósabb időszakban kezdtem el olvasni.
Pont ezért elég döcögősen ment az olvasás, de nem azért, mert ennyire száraz vagy unalmas, hanem mert nem volt kellő időm és figyelmem a könyvre. Úgyhogy biztos egyszer ezt újra fogom olvasni (ahogy a másik két könyvét is).
Nekem egy picit túl általánosra sikeredett, mármint nekem ez a könyv olyan, mint a jéghegy csúcsa. Csak a felszínt láttam, olvastam, pedig rengeteg mindent ki lehetett volna hozni még, de ez esetben nem volt zavaró, mert inkább egy összefoglalóként tekintek rá, mint egy mélyebb olvasmányra.

>!
scriba
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Könnyen olvaható tudományos ismeretterjesztésnek álcázott progresszivista propaganda egy zsidó származású, magát ateista buddhistaként azonosító történésztől. Mindenképp hasznos olvasmány, mivel egyre több zsidó származású ateista buddhista (meg minden ilyesféle) vesz körül bennünket és nem árt árt megismerni, mit gondolnak az emberről és a világról. Fő üzenete: eddig csak egyre rosszabbá vált minden a világban, na de mostantól már egyre jobb lesz.

>!
Nienna001
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Nagyon tetszettek a felfűzött gondolatmenetek. Sok történeti munkát olvastam, de magasan ez volt a legérdekesebb és legzgalmasabb.

>!
csatacsita P
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Elég erős gondolatébresztő volt. Tetszik, ahogy megbolygatja a jelen pillanatban elfogadott értékrendet, ugyanakkor el is fogadja. Nagyon provokatív, alapos munka, mellette könnyen érhető. Alig várom a Homo Deust. :)

>!
oregano
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Ezt a könyvet kötelező olvásmánnyá kellene tenni – minden tantárgyból. Fantasztikusan átfogó képet a fajunkról és annyi aspektusból vizsgálja meg eddigi történelmünket, amennyire nem is hittem, hogy lesz lehetőség alig 400 oldalon. A könyv legnagyobb erénye az író által felvetett kérdések – mind a múltunk, mind a jelenünk, mind a jövőnk vonatkozásában.
Figyelem! Csak merész gondolkodóknak ajánlom.

>!
Video
Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Remekül megírt könyv, ami részben valóban a történelemről szól (amolyan Jared Diamond-féle „természettudományos történelem”-stílusban), a legtöbbet azonban inkább azzal adhatja az átlag olvasónak, hogy megmutatja, hogyan érdemes gondolkodni az ilyen dolgokról, és hogy alapos leckét ad naturalista filozófiából.

Mivel az olvasmányaim javát a természettudományos könyvek adják, részleteiben a könyv nem sok újat tudott mondani, azonban olyan jól foglalja össze azt, amit a világról amúgy is gondolok, hogy már csak azért is megvilágosodás-érzést nyújtott, mert alátámasztotta amit eddigi olvasmányaim alapján leszűrtem a világról. Néha úgy éreztem, hogy ezt a könyvet nekem kellett volna megírnom – mindenesetre nagyon örülök neki, hogy ő megtette, nekem pedig elég csak továbbajánlanom. :)

A könyv egyik fő gondolata, hogy egy kft., egy nemzet, az individualizmus vagy hogy valaki épp kalandos életet szeretne, ugyanolyan mítosz, mint bármelyik vallás – interszubjektív kitaláció, aminek elterjedéséért evolúciós folyamatok felelősek. A könyv persze ennél sokkal többet mond, de legyen elég ennyi kedvcsinálóak. :)

Mehet a kötelező olvasmányok közé.


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Aránylag könnyű egyetérteni azzal, hogy csak a Homo sapiens képes nem létező dolgokról beszélni, és már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhinni. Egy majomtól sosem tudnánk megszerezni a banánját azzal az ígérettel, hogy halála után majd végtelen mennyiségű banán vár rá a majommennyországban. De miért fontos ez? Hiszen a fikció veszélyes mértékben félrevezető vagy figyelemelterelő lehet. Azoknak, akik tündérek és egyszarvúak után kutatnak az erdőben, jóval kisebbek a túlélési esélyeik, mint azoknak, akik gombákért és szarvashúsért mennek oda. És nem időpazarlás órákig imádkozni nem létező őrszellemekhez, amikor ezt az időt gyűjtögetéssel, verekedéssel és paráználkodással is el lehet tölteni?
A fikció azonban nem csupán arra tett képessé bennünket, hogy elképzeljünk dolgokat, hanem arra is, hogy ezt kollektíven tegyük. Hogy olyan közös mítoszokat szőjünk, mint a bibliai teremtéstörténet, az ausztráliai bennszülöttek álomidő-, vagy a modern államok nacionalista mítoszai. Ezek és az ezekhez hasonlók segítségével megadatott a sapiensnek a nagy tömegben való rugalmas együttműködés addig sosem látott képessége.

35. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

15 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az év [2002] 57 millió halottjából csupán 172 ezerrel végzett háború, és 569 ezerrel erőszakos bűncselekmény (tehát az emberi erőszak összesen 741 ezer áldozatot szedett). Ezzel szemben 873 ezren követtek el öngyilkosságot. Vagyis a szeptember 11-i támadásokat követő évben az átlagember nagyobb valószínűséggel esett saját maga, mint egy terrorista, katona vagy drogdíler áldozatául.

327. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

12 hozzászólás
>!
Kuszma P

A mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb csalása volt.
Ki volt ezért a felelős? Nem a királyok, nem a papok, és nem is a kereskedők. Hanem néhány növényfaj, mint például a búza, a rizs és a burgonya. Inkább ezek a növények háziasították a Homo sapienst, mint fordítva.
Képzeljük el egy pillanatra a mezőgazdasági forradalmat a búza szempontjából! Tízezer éve ez csupán egy volt a számtalan fűféle közül, és az élőhelye a Közel-Kelet egy kis területére korlátozódott. Aztán néhány rövidke évezreddel később már világszerte termett. A túlélés és reprodukció alapvető evolúciós kritériumai szerint a búza az egyik legsikeresebb növény a Föld történetében.

83. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: búza
4 hozzászólás
>!
Kuszma P

Emberek továbbra is hősies küzdelmet folytatnak a rasszizmus ellen, és nem veszik észre, hogy a csatatér megváltozott, és a birodalmi ideológiában a rasszizmus helyét átvette a „kulturizmus”. Ilyen szó nincsen, de ideje, hogy bevezessük. A mai elitek körében a más emberi csoportok eltérő értékeiről szóló megjegyzések szinte mindig a kultúrák közötti történelmi különbségek, nem pedig a rasszok közötti biológiai különbségek köntösébe vannak öltöztetve. Már nem azt mondjuk, hogy „a vérükben van”, hanem azt: „benne van a kultúrájukban”.

274. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

15 hozzászólás
>!
Kuszma P

Hogyan különböztethetjük meg azt, ami valóban biológiailag determinált, attól, amit csak az emberek próbálnak biológiai mítoszokkal igazolni? Jól használható aranyszabály az, hogy „a biológia megenged, a kultúra megtilt”. A biológia a lehetőségek igen széles skáláját hajlandó tolerálni. A kultúra kötelezi az embereket egyes lehetőségek megvalósítására, míg más lehetőségek megvalósítását tiltja nekik. A biológia lehetővé teszi a nőknek, hogy gyereket szüljenek – egyes kultúrák kötelezik őket erre. A biológia lehetővé teszi, hogy férfiak egymással élvezzék a szexet – egyes kultúrák pedig megtiltják ezt.
A kultúra váltig állítja, hogy csak azt tiltja, ami természetellenes. Biológiai szempontból azonban semmi sem természetellenes. Ami lehetséges, az a definíció szerint természetes is. Valóban természetellenes, a természet törvényei ellen való viselkedés nem is létezhet, tehát szükségtelen tiltani. Soha egy kultúra sem vesződött azzal, hogy megtiltsa a férfiaknak a fotoszintetizálást, a nőknek, hogy gyorsabban fussanak a fénynél, vagy a negatív töltésű elektronoknak, hogy vonzzák egymást.

139. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

16 hozzászólás
>!
Kuszma P

A boldogság talán nem más, mint az élet értelmével kapcsolatos személyes téveszméink összehangolása az uralkodó kollektív téveszmékkel. Amíg személyes narratívám összhangban van a körülöttem lévő emberek narratíváival, meg tudom magam győzni arról, hogy az életemnek van értelme, és ebben a meggyőződésemben boldogságot lelek.

348. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme · boldogság
7 hozzászólás
>!
Bori_L P

A történelem egyik vastörvénye, hogy a luxusból előbb-utóbb alapszükséglet lesz, ami új kötelezettségekkel jár.

89. oldal (A mezőgazdasáfi forradalom)

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

>!
Kuszma P

A tudományos forradalom nem a tudás forradalma volt. Hanem legfőképpen a tudatlanságé. A nagy felfedezés, amely a tudományos forradalmat útjára indította, annak felfedezése volt, hogy az ember nem ismeri a választ a legfontosabb kérdésekre.

230-231. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

4 hozzászólás
>!
Bori_L P

Az olyan tudományos-fantasztikus filmek, mint a Mátrix és a Terminátor, azokról az időkről mesélnek, amikor a bináris írásrendszer lerázza magáról az emberiség igáját. És amikor az emberiség megpróbálja visszaszerezni az uralmat a lázadó írásrendszer felett, az válaszképpen nekiáll kiirtani az emberi fajt.

126. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

>!
Anaire

Óvakodnunk kell attól, hogy felületes ismeretek alapján démonizáljuk vagy idealizáljuk.

3. fejezet - Az eredeti jóléti társadalom (Animus, 2015)

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Csányi Vilmos – Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció
Jared Diamond: A világ tegnapig
Elaine Morgan: A nő származása
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Tasnádi Kubacska András (szerk.): Az élővilág fejlődéstörténete
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv
Vági Balázs (szerk.): Evolúció és genetika
Richard Dawkins: Az Ős meséje
Kádas István – Skorka Renáta – Weisz Boglárka (szerk.): Veretek, utak, katonák