Lelkünk és tudatunk valójában nincs, nem is volt: gondolatainkat, érzéseinket és ezekhez kapcsolódó cselekedeteinket csupán biokémiai algoritmusok vezérlik, amiket a jövőben kedvünkre (kinek a kedvére?) kis kapcsolóinkkal állítgathatunk. – Ugye milyen izgi?!
Harari jeruzsálemi egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, aki kutatásaiban többek között a történelem, a filozófia, a tudomány és a biológia összefüggéseit vizsgálja.
A holnap rövid története – és a könyvben odavezető nem is rövid út – számos téma és példa elemzésén keresztül (csak, hogy néhányat említsek: istenmítoszok, génsebészet, mesterséges intelligencia és az abból eredő következmények, a radikális vallások tehetetlensége napjainkban, a humanizmus eszméjének kiüresedése, a dataizmus, mint vezérlő erő, stb) vezet el az emberiség előtt álló lehetséges jövőkép(ek)ig.
Olyan kérdésekre és kétségekre keresi a választ, amik a közép- és hosszútávú jövőről gondolkodó modern embert leginkább foglalkoztatják:
Merre tart az ember fizikai értelemben: élhetünk-e örökké vagy legalább szupermenné upgradelhetjük-e magunkat? Mit tartogat az emberiség számára a tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése fizikai, szellemi és morális tekintetben? Felváltja-e a jelenlegi politikai-gazdasági rendszereket egy teljesen új berendezkedési forma? Létrejöhet a Földön egy globális információhálózat, ami mindnyájunkat összeköt?
Harari olyan következetesen és szórakoztatóan tár fel összefüggéseket, gyárt (valószínűségükben) hajmeresztő elméleteket és lehetséges alternatívákat a jövőnkről, hogy képtelenség szó nélkül elmenni mellette.
A könyvet rajtam és több millió olvasón kívül egyébként Mark Zuckerberg, Barack Obama és Bill Gates is melegen ajánlja, szóval olvassátok és gondlkodjunk és vitatkozzunk :-))
