Homo ​Deus 69 csillagozás

A holnap rövid története
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Legyőztük a pusztító éhínséget.
Megfékeztük a gyilkos járványokat.
Véget vetettünk az öldöklő háborúknak.
De mihez kezdjünk ezek után?
Kíséreljük meg legyőzni az öregedést?
Próbáljuk meg kicselezni a halált?
Tegyük az embert istenné?

A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Eredeti mű: Yuval Noah Harari: Homo Deus (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Animus, Budapest, 2017
368 oldal · ISBN: 9789633244982 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2017
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633244975

Kedvencelte 17

Most olvassa 48

Várólistára tette 155

Kívánságlistára tette 161

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Bori_L P
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Találós kérdés: mi a közös az ókori egyiptomi istenekben, a nemzetállamokban, a bankokban és az emberi jogokban?

Menthetetlenül és visszavonhatatlanul Harari-rajongó lettem. Ami nem kis szó, ha mondjuk azt nézzük, hogy ebben a könyvben (ami amúgy évek óta a legfrusztrálóbb olvasmányom volt) körülbelül buldózerrel és mindenféle tankokkal felszerelkezve ront a komfortzónámnak, amiben köszönöm szépen, elég jól elvoltam eddig, sikerült nagyjából kizárnom a Kurzweil- meg Trump-féle jelenségeket. Na, hát ennek vége, a Harari által elém tárt jövőképtől felállt a szőr a hátamon. Ha eddig nem éreztem volna elég kicsinek és jelentéktelennek magam, akkor ebből a betegségből garantáltam kigyógyultam volna.

És mégis. Hogy tudnám nem szeretni, amikor kis túlzással minden egyes mondta üvölt azért, hogy kössek bele, vitatkozzak, gondolkozzak?!

Harari megmutat egy lehetséges jövőt. Egy olyat, amit a science fiction műfaja már évtizedekkel ezelőtt felfedezett magának, hasonlót ahhoz, amit Geoff Ryman papírra vetett a Kapitalizmus a 22. században című novellában, vagy amit Al Robertson álmodott meg az Égtörésben; ahol az istenek szerepét az MI-k veszik át, az emberek pedig a digitális lét csodáiba merülve birkamódra ünnepelnek és hajtják igába a fejüket. Hol vagyunk még ettől? Talán nem is olyan messze.

Lehetetlen pár szóban leírni, hogy miről szól ez a könyv. Harari 340 oldalban újraértelmezi az emberiség történelmét, olyan összefüggéseket, olyan szempontokat használva fel, amik egy átlagembernek álmában se fordulnak meg a fejében. Ettől még lehetne egy összeesküvés-elméleteket felsorakoztató komolyan vehetetlen koholmány is, de nem az. Alapos, következetes, átfogó ismeretterjesztő könyv, nem veszik el a részletekben*, és meglepően humoros stílusban ír az olyan kérdésekről, mint az intelligencia és a tudat elkülönülése, a különböző politikai-gazdasági rendszerek (na, ki mondja meg, milyen adatfeldolgozó rendszerre hasonlít a kommunizmus, és milyenre a kapitalizmus?), a tudomány, a hit és a vallás kapcsolata, a technológia fejlődése, vagy éppen a feltörekvőben levő techno-vallások. A huszonegyedik században minden hatalom alapja az információ, és mi mégis milyen könnyen eladjuk magunkat.

Bővebben itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-06-19+…

*emiatt több ponton is remekül lehet vitatkozni vele, de hát nem pont ez a cél?

>!
Nienna001
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Érdekes elmejátékok sorozata. Most hogy az emberiség legyőzte (nagyjából) az éhezést, a járványokat, és a politikai konfliktusokat is (többnyire) a tárgyalóasztal mellett vitatják meg, nem a harctéren, ráérünk új célokat kitűzni. Pl: halhatatlanság, a sapiens faj továbbfejlesztése, mesterséges intelligenciák. Persze mindez olyan következményekkel járhat, amire senki nincs felkészülve.

A gyenge fantáziájú sci-fi szerzőknek aranybánya lehet ez a könyv. Hisz ami mondjuk fél évszázada vastagon a sci-fi körébe utalt fantazmagória volt, ma ott van valóságként a zsebünkben. Ki tudja mit hoz a jövő?

Harari se tudja, de mer képzelni és vizionálni lehetséges utakat. Gondolatébresztőnek mindenképpen jó. Ez nem egy mi lett volna ha… Ez a mi lehet, ha – köre.

Érdekes volt, de a beszerzni a Sapienst fogom. Ezt meg visszavittem a könyvtárba, hogy más is elgondolkodhasson a jövőn.

>!
LuPuS_007 P
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

MoHo Sapiensből lassan átváltunk Homo Deus-szá. Ám az emberfeletti ember Nietzsche filozófiájának egyik kulcsfogalma, már előtte is jelen volt az életünkben, nagyravágyás szó mögé bújva.
Lassan legyőzzük, az éhezést, a betegségeket és a legnagyobb ellenséget; a halált is. Apró változások a génekben, a test néhány pontján és lépésről- lépésre kerülünk közelebb a halhatatlansághoz.

https://www.youtube.com/watch…
Nem tudom a választ, anno Connor Macleod után, sokan – köztük én is – akartak halhatalanokká válni.
Én ezen részét élvezném is https://www.youtube.com/watch… , de mi van a többivel, a többiekkel. Mindenki halhatatlan lenne. Exponenciálisan népesség növekedés mellett nem volna halálozás. Nyugdíj és annak pénzügyi oldal és megannyi kérdés, válasz és megoldás nélkül.

Hagyjuk; kezdjük az elején. És vala a holocén kor amikor mindenki egyenlő volt, de voltak egyenlőbbek ezek voltunk/vagyunk mi, emberek. Akik akkor csak egy másik állatfaj voltunk a többi között. Már megjelenésünkkel elkezdtük irtani mindent, ám akkor ezzel még nem voltunk tisztábban. S terjeszteni a saját önön nagyságunkat.
A korai élet kialakulása után a természetes együttélés a különbözó fejlődésési szintek mentén egyre inkább a teljes kisajátítás felé. Az írás és a pénz bevezetése mérföldkőnek számít. A már gépesített szaporulat a mezőgazdaság exponenciálás növelése(GMO), az állatok teljes kizsákmányolásához* vezet, igaz az már a tudomány és a mezőgazdaság szerelemgyermekének a forradalma. Amelyet a vásáló erő szabad akarat -ának fogalom köntösébe rejtünk. E szó mindenre mentség lehet. Elkezdődik az igazi rendszerben gondolkodás a teljes Földön,- szoros „információáramlással”- .
Egyetlen adatfeldolgozóvá váltunk, összekötve egységesen mindenkivel.

Kis lépésekkel közelítünk az Istenné válás felé. Nem egyik napról a másikra leszünk azok. A folyamat elkezdődőtt és szépen lassan halad velünk.** Itt egy kicsit mellé nyúl, mert szinte csak példákat hoz fel számomra kevés adattal és tényekkel alátámasztva. Talán szerencsés vagyok, hogy az evolúcióbiológiában már sikerült plusz információt szereznem, így jóval könnyebben lehet átjutnom az állatok világán.
Majd áttér magára az emberiségre. Mi az amit a világnak adott a csupasz majom. Röviden a kisajátítás és ez is lesz a kudarcunk, mivel a már kisajátított információ túl nő rajtunk.

Mi lesz a végeredmény? Talán ez a válasz:
https://moly.hu/idezetek/497693

Számlálhatatlan film és rengeteg könyv szól a jövőképről, amit kiemelnék:
http://www.syfy.com/incorporated/timelines/history-of-t…
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/wall-e-lKGI06Hx8QTtN5Kg

* https://www.youtube.com/watch…
** internet, plasztikai sebészet, gyógyszerek(Viagra), okostelefonhasználat

>!
Video
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

A könyv egy kicsit unalmasan kezdődik, mert a szerző előző Sapiens című könyvével igen nagy átfedést mutat, idővel azonban kifejezetten érdekessé válik, még úgy is, hogy amúgy jártasnak tartom magam a témában, és nem új vagy meghökkentő számomra az általa képviselt naturalista nézőpont.

Hogy a dolgok nem azért terjednek el, mert „jók”, vagy valami hasonló, hanem azért, mert terjedőképesek, nem egy új dolog, és manapság már igen sokak gondolkodásának – így az enyémnek is – alapvető eleme, a könyv mégis segített átérezni ezt azáltal, hogy lehetséges naturalista magyarázatokat adott arra, hogy miért individualista, liberális demokráciában élünk manapság, és mért nem valószínű, hogy ez így marad.

A könyv végén vázolt dataizmus kifejtése különösen tetszett, egyrészt mert ilyen összeszedett formában még nem találkoztam az általa vázolt gondolatokkal, másrészt mert (bár sokszor úgy tűnt, hogy a szerző a különböző izmusok támogatóinak olyan hiteket tulajdonít, amikkel azok legalábbis tudatosan nincsenek birtokában, és a dataizmus esetén is ez volt a helyzet) igen közel áll hozzám. Kiderült, hogy bizonyos értelemben dataista vagyok, csak nem úgy, ahogy a szerző azt ismerteti: míg ő úgy festi le a dataistákat, mint akik értéket tulajdonítanak az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és áramlásának, én úgy kezelem a kérdést, ahogyan ő a naturalista magyarázatokat adta arra, hogy miért tapasztaljuk azt a társadalomban, amit. Nevezetesen: nem az a lényeg, hogy az adatnak értéke van-e (nyilván semminek nincs objektív értéke), hanem az, hogy terjedőképes-e az adatok egyre nagyobb mértékben való gyűjtése és feldolgozása. Ha igen, akkor nincs több kérdés, tök mindegy, hogy ki gondolja értékesnek vagy nem. Furcsa is számomra, hogy ő ezt nem teljesen így kezeli.

Már több könyvnél írtam, hogy kötelezővé kellene tenni, és ezt erre a könyvre fokozottan érvényesnek tartom. Még jó, hogy pont egy bestsellerről van szó. :)

>!
Máté_Csizmadia
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

A Sapiens után nagyon vártam Yuval Noah Harari Homo Deus című könyvének megjelenését. Nemhogy rögtön megvettem, de előrendeléssel. A magyar fizetésekhez mérve egy új könyvnek húzós ára van. Mikor az ember könyvet vásárol nagyon meg kell gondolnia, hogy mit vesz meg. Érdemes olyat vásárolni, ami később is megőrzi az „értékét”. Nálam ezek a szakkönyvek, tankönyvek, magyar vagy világirodalmi klasszikusok, Nobel díjas írók, neves kutatók műve. Olyanok, amiről, vagy akikről azért valószínűsíthető, hogy nem értéktelenednek el egy valóság show szereplő gyorsaságával. Harari nem tudom, hogy mennyire elismert kutató, de az előző könyve a Sapiens véleményem szerint értékálló lehet. Az új könyvéről annak ellenére, hogy minden betűjét élvezettel olvastam, nem feltétlenül mondható el ugyanez. A Spaiensel szemben nem „megtörtént” eseményeket mutat be, vagy mesél el egy új szemszögből, hanem a jelen összefüggéseiből próbál jósolni. A jóslatokkal pedig ugye az a baj, hogy izgalmasak az adott pillanatban, de a szavatosságuk már születésük pillanatában determinált. Ezt a könyvet el kell olvasni, de lehet, hogy nem kell megvenni. Persze, ha a könyvre költhető pénzed nem korlátozott, hajrá!

Sok mindennel tudnék vitatkozni a könyvben leírtakkal, de felesleges. Jó sztorik vannak benne. Mikor olvastam az volt az érzésem, hogy egy blogot olvasok. Az megállapítások jó része más szerzőktől származik ugyan, de abszolút újszerű módon vannak tálalva és összekapcsolva. Az író egy rendkívül tájékozott szakember, ügyesen köti össze a történelem eseményeit az emberiség pszichológia, biológiai jellemzőivel. Ez már a Sapiensben is tetszett. Állandó igénye (vagy kellene, hogy legyen) a társadalomnak, hogy a tudomány legfrissebb eredményeiről érthetően beszéljen valaki. Harari ennél tovább megy, a tudomány eredményeit nem csak érthetően mutatja be, de egy nagy egész részeként helyezi el őket.

Bővebben itt: http://zoldpszichologia.blog.hu/2017/10/05/gazdag_nyugg…

>!
Steindl_Ákos
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Méltó folytatása az előző résznek, bár nekem nagyon szúrta a szememet a szerző techno optimizmusa. Mint egy lelkes kiskamasz, úgy örül az élet, és az emberiség „robotosodásának”. Én a szerzővel ellentétben nem hiszem, hogy valaha is le fogja söpörni a mesterséges intelligencia az emberiséget, legalábbis nagyon szeretnék benne hinni, azt pedig egyenesen sértőnek érzem, hogy nincs lélek, nincs tudat, az ember csak egy adatfeldolgozó algoritmus.Mindenki azzá válik, amivel azonosul, ha a szerző önmagát nem látja másnak, mint egy különösen jól fejlett programsor, hát lelke rajta (ja hogy nincs lélek, én kérek elnézést.) Ha ez igaz lenne, akkor nem lehetne megmagyarázni az altruizmust, az önfeláldozást, de ugyanígy nem lehetne megmagyarázni a haszon nélküli aljasságot is, a l'art pour l'art rosszindulatot. Az emberi alkat irracionális, és ebben van a lényege.

>!
Etzel
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

A könyv nagyon izgalmas, újszerű módon közelíti meg az emberiség történetét, abból a célból, hogy megvizsgálja, milyen lehetséges jövő várhat a homo sapiensre. Itt-ott a történelmi példák elnagyoltak, vagy hiányzik belőlük a történelmi alaposság, de ez önmagában nem von le semmit a könyv értékéből. Harari elsősorban forgatókönyveket vázol fel, hogy a dolgok jelenlegi állás szerint milyen irányba fejlődhet az emberiség sorsa. Sokak számára elrettentő jövőkép lehet az, amit leír, de ha meggondoljuk, hogy száz év leforgása alatt milyen gyökeres változások mentek végbe, máris nem tűnik annyira utópisztikusnak a könyv.

>!
Elizabeth_Bennet
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Magával ragadó, gondolatébresztő.

>!
Tóth_László_7
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Rendkívül izgalmas problémákat feszegető munka. Számomra meggyőzően érvel amellett, hogy a jelenleg uralkodó liberális humanizmus a technológiai változások miatt alapvető kihívásokkal néz szembe. Biztosra vehető, hogy új történelmi korszakváltásban élünk, de reméljük, hogy a humanizmus individualisztikus érékeit nem söpri félre a technológia változása. A technohumanizmus és a dataizmus egyaránt az individualizmus leértékelődését vetíti előre és bár maga a szerző is kételyeit fejezi ki e forgatókönyvekkel kapcsolatban, a lehetőségek az emberközpontú szemlélet szempontjából riasztóak.

>!
Robert_Andrassy
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Érdekes, gondolatébresztő könyv. Történelemmel indít, elmagyarázza, hogy hogyan jutottunk el a jelenlegi állapothoz, a jelenlegi folyamatokat elemezve pedig vázolja, hogy merrefelé tarthatunk. Tükröződik a műből a szerző széleskörű tudása. A könyvben van bőven történelem, pszichológia, szociológia, biológia, teológia és informatika is.


Népszerű idézetek

>!
Odett

…ha a bürokrácia hatalma megnő, immunissá válik a saját hibáira. Ahelyett, hogy a történeteit a valósághoz igazítaná, képes lesz a valósagot hozzáigazítani a történeteihez.

147. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

2 hozzászólás
>!
Bori_L P

A terroristák olyanok, mint a légy a porcelánboltban.

25. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

>!
LuPuS_007 P

Egy zsidó kisfiú megkérdezi az apját: „ Apa miért nem szabad nekünk disznóhúst enni?” Az apa elgondolkodva simogatja hosszú, göndör szakállát és így válaszol: „ Azért, Jankele, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de ha disznóhúst eszünk, Isten megbüntet minket, és csúnya végünk lesz. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a rabbi. Ha a rabbi teremtette volna a világot, talán olyat teremt, amelyikben a disznóhús kóser. De nem a rabbi teremtette a világot, hanem Isten. És Isten – én nem tudom, miért – azt monta, nem szabad disznóhúst enni. Úgyhogy nem szabad. Világos?”
1943-ban egy német kisfiú megkérdezi az apját, az SS-főtisztet: „ Apa, miért öljük mi a zsidókat?” Az apa, miközben felhúzza a fényes csizmáját, így válaszol. „ Azért, Fritz, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de ha életben hagyjuk a zsidókat, akkor elkorcsosul és kihal miattuk az emberi faj. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a Führer. Ha Hitler teremtette volna a világot, talán olyat teremt, amelyikben nem működnek a természetes kiválasztódás törvényei, és az árják békében együtt élhetnek a zsidókkal. De nem Hitler teremtette a világot, ő csak megfejtette a természet törvényeit, és elmagyarázta nekünk, hogyan éljünk összhangban velük. Ha nem engedelmeskedünk nekik, akkor csúnya végünk lesz. Világos?”
2016-ban egy brit kisfiú megkérdezi az apját, a liberális parlamenti képviselőt: „ Apa, miért kell nekünk a közel-keleti muszlimok emberi jogaival foglalkozni?” Az apa leteszi a teáscsészét, elgondolkozik egy pillanatra, majd így folytatja: Azért, Duncan, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de valamennyi ember, beleértve a közel-keleti muszlimokat is, egyenlő, és ennélfogva egyenlő jogokkal is rendelkezik. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a parlament. Ha a parlament teremtette volna a világot, az egyetemes emberi jogok talán valami albizottság asztalán kallódnának, mint az az izé, kvantumfizika. De nem a parlament teremtette a világot, az csupán igyekszik rendet tenni benne, és nekünk a közel-keleti muszliok emberi jogait is tiszteletben kell tartanunk, különben hamarosan a mi jogainkat is megsértik, és csúnya végünk lesz. Na, eredj."

159. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

1 hozzászólás
>!
LuPuS_007 P

A Turing-tesztet 1950-ben találta ki Alan Turning brit matematikus, a számítógépek korának egyik tagja.Turning meleg volt egy olyan korban, amikor Nagy-Britanniában törvény tiltotta a homoszexualitást. 1952-ben homoszexuális cselekményekért elítélték, és kémiai kasztrációnak kellett alávetnie magát. Két évvel később öngyilkosságot követett el. A turning-teszt egyszerű lemásolása egy sokkal evilágibb tesztnek, amelyen az 1950-es években valamennyi nagy-britanniai meleg férfinak át kellett esnie: elhiszik-e rólad, hogy heteroszexuális vagy? Turing személyes tapasztalatból tudta, hogy nem az a fontos kicsoda az ember – csak az számít, mit gondolnak róla mások. Turing szerint a jövő számítógépei olyanok lesznek, mint a melegek az 1950-es években. Nem az lesz a fontos, hogy van-e a számítógépeknek tudatuk. Csakis az, mit gondolnak róluk az emberek

109. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

>!
Odett

…mivel csupán egyetlen valódi világ van, a virtuális világok száma pedig potenciálisan végtelen, annak a valószínűsége, hogy ön abban az egyetlen vilagban él, majdnem a nullával egyenlő.

109. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

>!
LuPuS_007 P

Az a fiatal vadász, aki mamutvadászat közben az életét kockáztatta, túlszárnyalta riválisait, és elnyerte a környék legszebb lányainak kezét; aztán ezek a „macsó gének” a nyakunkon maradtak.

76. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

1 hozzászólás
>!
Bori_L P

Az édenkertben Ádám és Éva gyűjtögetőként élt. A kiűzetésük kísérteties hasonlóságot mutat a mezőgazdasági forradalommal.

73. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

>!
LuPuS_007 P

A boldogság üvegplafonját két vaskos pillér tartja a helyén, egy pszichológiai és egy biológiai. Pszichológiailag a boldogság sokkal inkább függ az elvárásoktól, mint az objektív körülményektől. Nem attól leszünk elégedettek, ha békében és bőségben élünk, hanem attól, ha a valóság megfelele az elvárásainknak.

38. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

>!
LuPuS_007 P

Úgy 2300 éve Epikurosz arra figyelmeztette tanítványait, hogy a gyönyörök mértéktelen hajszolása valószínűleg inkább nyomorulttá teszi őket, mint boldoggá.

44. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

2 hozzászólás
>!
LuPuS_007 P

Leghíresebb mítoszuk például szégyentelenül plagizálja a tudás fájának és az édenkertnek a történetét, csak áthelyezi azt a lincolnshire-i Woodsthorpe-ba. A mítosz szerint Isaac Newton egy almafa alatt üldögélt, amikor egy érett alma a fejére pottyant. Newton töprengeni kezdett, miért egyenesen lefelé esik az alma, miért nem oldalirányba vagy fölfelé. Ez a töprengés vezetett aztán a tömegvonzás elméletének és a newtoni mechanika törvényeinek megalkotásához.
Newton története a feje tetejére állítja a tudás fájának mítoszát. Az édenkertben a kígyó indítja el a drámát: bűnre csábítja az embert, amivel az magára vonja Isten haragját. Ádám és Éva puszta játékszerei kígyónak, Istennek egyaránt. A wooltshorpe-i kertben azonban az ember az egyetlen cselekvő. Newton maga is mélyen vallásos keresztény volt, aki sokkal több időt szentelt a Biblia, mint a fizikai törvények tanulmányozásának, ám tudományos forradalom, amelyet ő is segített kibontani, félretolta istent. Amikor Newton utódai megírták a saját teremtésmítoszukat, abban nem vették hasznát sema kígyónak, sem Istennek. A woolsthorpe-i kertet a természet vak törvényei irányították, és ezek megfejtésének vágya teljes mértékig emberi eredetű…

90. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története


Hasonló könyvek címkék alapján

Kánai András: Holnap történt
Mark Stevenson: Mit hoz a jövő?
Alok Jha: 50 meghökkentő elmélet a világvégéről
Barabási Albert-László: Villanások
David Attenborough: Az élő bolygó
Nigel C. Benson – Marcus Weeks – Voula Grand – Joannah Ginsburg – Merrin Lazyan: A pszichológia nagykönyve
Simon Singh: A Nagy Bumm
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Farley Mowat: Ne féljünk a farkastól!