Homo ​Deus 184 csillagozás

A holnap rövid története
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Legyőztük a pusztító éhínséget.
Megfékeztük a gyilkos járványokat.
Véget vetettünk az öldöklő háborúknak.
De mihez kezdjünk ezek után?
Kíséreljük meg legyőzni az öregedést?
Próbáljuk meg kicselezni a halált?
Tegyük az embert istenné?

A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Animus, Budapest, 2020
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633244975 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2018
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633244975 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2017
368 oldal · ISBN: 9789633244982 · Fordította: Torma Péter

1 további kiadás


Enciklopédia 88

Szereplők népszerűség szerint

Alan Mathison Turing · Sir Isaac Newton · Éva · James Cook · terrorista

Helyszínek népszerűség szerint

Izrael · Hawaii


Kedvencelte 37

Most olvassa 100

Várólistára tette 257

Kívánságlistára tette 254

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bori_L MP>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Találós kérdés: mi a közös az ókori egyiptomi istenekben, a nemzetállamokban, a bankokban és az emberi jogokban?

Menthetetlenül és visszavonhatatlanul Harari-rajongó lettem. Ami nem kis szó, ha mondjuk azt nézzük, hogy ebben a könyvben (ami amúgy évek óta a legfrusztrálóbb olvasmányom volt) körülbelül buldózerrel és mindenféle tankokkal felszerelkezve ront a komfortzónámnak, amiben köszönöm szépen, elég jól elvoltam eddig, sikerült nagyjából kizárnom a Kurzweil- meg Trump-féle jelenségeket. Na, hát ennek vége, a Harari által elém tárt jövőképtől felállt a szőr a hátamon. Ha eddig nem éreztem volna elég kicsinek és jelentéktelennek magam, akkor ebből a betegségből garantáltam kigyógyultam volna.

És mégis. Hogy tudnám nem szeretni, amikor kis túlzással minden egyes mondta üvölt azért, hogy kössek bele, vitatkozzak, gondolkozzak?!

Harari megmutat egy lehetséges jövőt. Egy olyat, amit a science fiction műfaja már évtizedekkel ezelőtt felfedezett magának, hasonlót ahhoz, amit Geoff Ryman papírra vetett a Kapitalizmus a 22. században című novellában, vagy amit Al Robertson álmodott meg az Égtörésben; ahol az istenek szerepét az MI-k veszik át, az emberek pedig a digitális lét csodáiba merülve birkamódra ünnepelnek és hajtják igába a fejüket. Hol vagyunk még ettől? Talán nem is olyan messze.

Lehetetlen pár szóban leírni, hogy miről szól ez a könyv. Harari 340 oldalban újraértelmezi az emberiség történelmét, olyan összefüggéseket, olyan szempontokat használva fel, amik egy átlagembernek álmában se fordulnak meg a fejében. Ettől még lehetne egy összeesküvés-elméleteket felsorakoztató komolyan vehetetlen koholmány is, de nem az. Alapos, következetes, átfogó ismeretterjesztő könyv, nem veszik el a részletekben*, és meglepően humoros stílusban ír az olyan kérdésekről, mint az intelligencia és a tudat elkülönülése, a különböző politikai-gazdasági rendszerek (na, ki mondja meg, milyen adatfeldolgozó rendszerre hasonlít a kommunizmus, és milyenre a kapitalizmus?), a tudomány, a hit és a vallás kapcsolata, a technológia fejlődése, vagy éppen a feltörekvőben levő techno-vallások. A huszonegyedik században minden hatalom alapja az információ, és mi mégis milyen könnyen eladjuk magunkat.

Bővebben itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-06-19+…

*emiatt több ponton is remekül lehet vitatkozni vele, de hát nem pont ez a cél?

4 hozzászólás
kratas P>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Hát, ez nem csak a holnap rövid története volt, hanem az odavezető út hosszú leírása. Néhol túl hosszú.
Alapjában véve tetszett. Összeszedett, informatív, érdekfeszítő. Néhol óhatatlanul volt egy olyan érzésem ugyan, hogy a szerző egy – már elnézést a kifejezésért – vaskalapos, tudálékos hólyag, akivel nem lehet vitatkozni, de mivel ezt az előítéletes énem mondatja velem, így ezért nem róhatom fel a könyv összhatására.
Az tény, hogy közben vagy 10 videót megnéztem, amin különböző emberek művelnek nemesebbnél nemesebb cselekedetet (faith in humanity restored), mert nekem rettenetesen negatív volt a könyv hangulata.

2 hozzászólás
ÁrnyékVirág P>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Ez a könyv egy generáció könyve lett. A mai gondolkodó ember – egyelőre még Homo Sapiens – kérdései, kétségei: merre megyünk? Mi lesz a bolygónkkal, mi lesz az emberiséggel? Valóban egy olyan vonalat készülünk átlépni, ami után minden megváltozik, az élet, a halál, úgy, ahogyan eddig ismertük?
Mindenkinek el kell olvasnia, megrázó, felkavaró, földbe döngölő, súlyos és végig izgalmas olvasmányélmény.

Risus P>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Számomra ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint az előző. Félreértés ne essék, az Sapienshez hasonló, szintén tematikusan fejti ki a „véleményt” az adott alcímről, de vagy a hangulatom és a több alvásnak köszönhető, de ezt bátrabban tudom ajánlani.
Azért az újraolvasás itt is játszik.

Nienna001 MP>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Érdekes elmejátékok sorozata. Most hogy az emberiség legyőzte (nagyjából) az éhezést, a járványokat, és a politikai konfliktusokat is (többnyire) a tárgyalóasztal mellett vitatják meg, nem a harctéren, ráérünk új célokat kitűzni. Pl: halhatatlanság, a sapiens faj továbbfejlesztése, mesterséges intelligenciák. Persze mindez olyan következményekkel járhat, amire senki nincs felkészülve.

A gyenge fantáziájú sci-fi szerzőknek aranybánya lehet ez a könyv. Hisz ami mondjuk fél évszázada vastagon a sci-fi körébe utalt fantazmagória volt, ma ott van valóságként a zsebünkben. Ki tudja mit hoz a jövő?

Harari se tudja, de mer képzelni és vizionálni lehetséges utakat. Gondolatébresztőnek mindenképpen jó. Ez nem egy mi lett volna ha… Ez a mi lehet, ha – köre.

Érdekes volt, de a beszerzni a Sapienst fogom. Ezt meg visszavittem a könyvtárba, hogy más is elgondolkodhasson a jövőn.

Steindl_Ákos>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Méltó folytatása az előző résznek, bár nekem nagyon szúrta a szememet a szerző techno optimizmusa. Mint egy lelkes kiskamasz, úgy örül az élet, és az emberiség „robotosodásának”. Én a szerzővel ellentétben nem hiszem, hogy valaha is le fogja söpörni a mesterséges intelligencia az emberiséget, legalábbis nagyon szeretnék benne hinni, azt pedig egyenesen sértőnek érzem, hogy nincs lélek, nincs tudat, az ember csak egy adatfeldolgozó algoritmus.Mindenki azzá válik, amivel azonosul, ha a szerző önmagát nem látja másnak, mint egy különösen jól fejlett programsor, hát lelke rajta (ja hogy nincs lélek, én kérek elnézést.) Ha ez igaz lenne, akkor nem lehetne megmagyarázni az altruizmust, az önfeláldozást, de ugyanígy nem lehetne megmagyarázni a haszon nélküli aljasságot is, a l'art pour l'art rosszindulatot. Az emberi alkat irracionális, és ebben van a lényege.

1 hozzászólás
Nagy_Barna>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Elsőre nem hittem, hogy a Sapienshez képest új gondolatokra fog épülni Harari második könyve. Pedig mi az hogy! Olyan radikális szemléletformáló dolgok vannak benne, hogy többnyire ezt a könyvet is megbabonázva olvastam végig. (Mondjuk a közepe felé volt egy kicsit engem kevésbé érdeklő rész, ott félreraktam egy időre) Az biztos, hogy kevés író tud ilyen magabiztosan, jól követhetően és meggyőzően felépíteni egy gondolatmenetet, mint Harari. És ahogy mondani szokták, ezeket a gondolatokat befogadva már képtelenség ugyanúgy tekinteni a világra. A jelenben élve rendkívül nehéz elképzelni markánsan más működését a világnak – de pont ezért roppant elgondolkodtató, amit történetileg levezetve felvázol. Hiszen ahogy a mai világunk kialakult, miért ne fejlődhetne tovább – akár az általa felvázolt, ma még sci-finek tűnő irányba?

LuPuS_007 P>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

MoHo Sapiensből lassan átváltunk Homo Deus-szá. Ám az emberfeletti ember Nietzsche filozófiájának egyik kulcsfogalma, már előtte is jelen volt az életünkben, nagyravágyás szó mögé bújva.
Lassan legyőzzük, az éhezést, a betegségeket és a legnagyobb ellenséget; a halált is. Apró változások a génekben, a test néhány pontján és lépésről- lépésre kerülünk közelebb a halhatatlansághoz.

https://www.youtube.com/watch…
Nem tudom a választ, anno Connor Macleod után, sokan – köztük én is – akartak halhatalanokká válni.
Én ezen részét élvezném is https://www.youtube.com/watch… , de mi van a többivel, a többiekkel. Mindenki halhatatlan lenne. Exponenciálisan népesség növekedés mellett nem volna halálozás. Nyugdíj és annak pénzügyi oldal és megannyi kérdés, válasz és megoldás nélkül.

Hagyjuk; kezdjük az elején. És vala a holocén kor amikor mindenki egyenlő volt, de voltak egyenlőbbek ezek voltunk/vagyunk mi, emberek. Akik akkor csak egy másik állatfaj voltunk a többi között. Már megjelenésünkkel elkezdtük irtani mindent, ám akkor ezzel még nem voltunk tisztábban. S terjeszteni a saját önön nagyságunkat.
A korai élet kialakulása után a természetes együttélés a különbözó fejlődésési szintek mentén egyre inkább a teljes kisajátítás felé. Az írás és a pénz bevezetése mérföldkőnek számít. A már gépesített szaporulat a mezőgazdaság exponenciálás növelése(GMO), az állatok teljes kizsákmányolásához* vezet, igaz az már a tudomány és a mezőgazdaság szerelemgyermekének a forradalma. Amelyet a vásáló erő szabad akarat -ának fogalom köntösébe rejtünk. E szó mindenre mentség lehet. Elkezdődik az igazi rendszerben gondolkodás a teljes Földön,- szoros „információáramlással”- .
Egyetlen adatfeldolgozóvá váltunk, összekötve egységesen mindenkivel.

Kis lépésekkel közelítünk az Istenné válás felé. Nem egyik napról a másikra leszünk azok. A folyamat elkezdődőtt és szépen lassan halad velünk.** Itt egy kicsit mellé nyúl, mert szinte csak példákat hoz fel számomra kevés adattal és tényekkel alátámasztva. Talán szerencsés vagyok, hogy az evolúcióbiológiában már sikerült plusz információt szereznem, így jóval könnyebben lehet átjutnom az állatok világán.
Majd áttér magára az emberiségre. Mi az amit a világnak adott a csupasz majom. Röviden a kisajátítás és ez is lesz a kudarcunk, mivel a már kisajátított információ túl nő rajtunk.

Mi lesz a végeredmény? Talán ez a válasz:
https://moly.hu/idezetek/497693

Számlálhatatlan film és rengeteg könyv szól a jövőképről, amit kiemelnék:
http://www.syfy.com/incorporated/timelines/history-of-t…
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/wall-e-lKGI06Hx8QTtN5Kg

* https://www.youtube.com/watch…
** internet, plasztikai sebészet, gyógyszerek(Viagra), okostelefonhasználat

Video>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

A könyv egy kicsit unalmasan kezdődik, mert a szerző előző Sapiens című könyvével igen nagy átfedést mutat, idővel azonban kifejezetten érdekessé válik, még úgy is, hogy amúgy jártasnak tartom magam a témában, és nem új vagy meghökkentő számomra az általa képviselt naturalista nézőpont.

Hogy a dolgok nem azért terjednek el, mert „jók”, vagy valami hasonló, hanem azért, mert terjedőképesek, nem egy új dolog, és manapság már igen sokak gondolkodásának – így az enyémnek is – alapvető eleme, a könyv mégis segített átérezni ezt azáltal, hogy lehetséges naturalista magyarázatokat adott arra, hogy miért individualista, liberális demokráciában élünk manapság, és mért nem valószínű, hogy ez így marad.

A könyv végén vázolt dataizmus kifejtése különösen tetszett, egyrészt mert ilyen összeszedett formában még nem találkoztam az általa vázolt gondolatokkal, másrészt mert (bár sokszor úgy tűnt, hogy a szerző a különböző izmusok támogatóinak olyan hiteket tulajdonít, amikkel azok legalábbis tudatosan nincsenek birtokában, és a dataizmus esetén is ez volt a helyzet) igen közel áll hozzám. Kiderült, hogy bizonyos értelemben dataista vagyok, csak nem úgy, ahogy a szerző azt ismerteti: míg ő úgy festi le a dataistákat, mint akik értéket tulajdonítanak az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és áramlásának, én úgy kezelem a kérdést, ahogyan ő a naturalista magyarázatokat adta arra, hogy miért tapasztaljuk azt a társadalomban, amit. Nevezetesen: nem az a lényeg, hogy az adatnak értéke van-e (nyilván semminek nincs objektív értéke), hanem az, hogy terjedőképes-e az adatok egyre nagyobb mértékben való gyűjtése és feldolgozása. Ha igen, akkor nincs több kérdés, tök mindegy, hogy ki gondolja értékesnek vagy nem. Furcsa is számomra, hogy ő ezt nem teljesen így kezeli.

Már több könyvnél írtam, hogy kötelezővé kellene tenni, és ezt erre a könyvre fokozottan érvényesnek tartom. Még jó, hogy pont egy bestsellerről van szó. :)

Rune>!
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Nagy csalódás számomra a kötet. Anno a Sapiens című könyve nagyon tetszett, jól összeszedett, összefüggésekben gondolkodó megközelítése volt a történelemnek.
Ez a könyv azonban inkább tűnt nekem egy szubjektív véleménynek, mint objektív kutatásnak. Így nagyon döcögősen haladtam vele. Kicsit félre is tettem, de az sem segített rajta. Ezek után a harmadik könyvét már nem is tudom hogy van-e kedvem elolvasni. :/


Népszerű idézetek

Odett>!

…ha a bürokrácia hatalma megnő, immunissá válik a saját hibáira. Ahelyett, hogy a történeteit a valósághoz igazítaná, képes lesz a valósagot hozzáigazítani a történeteihez.

147. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

2 hozzászólás
Bori_L MP>!

A terroristák olyanok, mint a légy a porcelánboltban.

25. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Kapcsolódó szócikkek: terrorista
kratas P>!

Az egészség, boldogság és hatalom hajszolása közben az emberek először egy vonásukat változtatják meg, aztán szép sorban még egyet és még egyet, míg végül nem lesznek többé emberek.

44. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

1 hozzászólás
LuPuS_007 P>!

Egy zsidó kisfiú megkérdezi az apját: „ Apa miért nem szabad nekünk disznóhúst enni?” Az apa elgondolkodva simogatja hosszú, göndör szakállát és így válaszol: „ Azért, Jankele, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de ha disznóhúst eszünk, Isten megbüntet minket, és csúnya végünk lesz. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a rabbi. Ha a rabbi teremtette volna a világot, talán olyat teremt, amelyikben a disznóhús kóser. De nem a rabbi teremtette a világot, hanem Isten. És Isten – én nem tudom, miért – azt mondta, nem szabad disznóhúst enni. Úgyhogy nem szabad. Világos?”
1943-ban egy német kisfiú megkérdezi az apját, az SS-főtisztet: „ Apa, miért öljük mi a zsidókat?” Az apa, miközben felhúzza a fényes csizmáját, így válaszol. „ Azért, Fritz, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de ha életben hagyjuk a zsidókat, akkor elkorcsosul és kihal miattuk az emberi faj. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a Führer. Ha Hitler teremtette volna a világot, talán olyat teremt, amelyikben nem működnek a természetes kiválasztódás törvényei, és az árják békében együtt élhetnek a zsidókkal. De nem Hitler teremtette a világot, ő csak megfejtette a természet törvényeit, és elmagyarázta nekünk, hogyan éljünk összhangban velük. Ha nem engedelmeskedünk nekik, akkor csúnya végünk lesz. Világos?”
2016-ban egy brit kisfiú megkérdezi az apját, a liberális parlamenti képviselőt: „ Apa, miért kell nekünk a közel-keleti muszlimok emberi jogaival foglalkozni?” Az apa leteszi a teáscsészét, elgondolkozik egy pillanatra, majd így folytatja: Azért, Duncan, mert így működik a világ. Te még fiatal vagy, és nem értheted, de valamennyi ember, beleértve a közel-keleti muszlimokat is, egyenlő, és ennélfogva egyenlő jogokkal is rendelkezik. Ezt nem én találtam ki. Még csak nem is a parlament. Ha a parlament teremtette volna a világot, az egyetemes emberi jogok talán valami albizottság asztalán kallódnának, mint az az izé, kvantumfizika. De nem a parlament teremtette a világot, az csupán igyekszik rendet tenni benne, és nekünk a közel-keleti muszliok emberi jogait is tiszteletben kell tartanunk, különben hamarosan a mi jogainkat is megsértik, és csúnya végünk lesz. Na, eredj."

159. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

9 hozzászólás
LuPuS_007 P>!

A Turing-tesztet 1950-ben találta ki Alan Turning brit matematikus, a számítógépek korának egyik tagja.Turning meleg volt egy olyan korban, amikor Nagy-Britanniában törvény tiltotta a homoszexualitást. 1952-ben homoszexuális cselekményekért elítélték, és kémiai kasztrációnak kellett alávetnie magát. Két évvel később öngyilkosságot követett el. A turning-teszt egyszerű lemásolása egy sokkal evilágibb tesztnek, amelyen az 1950-es években valamennyi nagy-britanniai meleg férfinak át kellett esnie: elhiszik-e rólad, hogy heteroszexuális vagy? Turing személyes tapasztalatból tudta, hogy nem az a fontos kicsoda az ember – csak az számít, mit gondolnak róla mások. Turing szerint a jövő számítógépei olyanok lesznek, mint a melegek az 1950-es években. Nem az lesz a fontos, hogy van-e a számítógépeknek tudatuk. Csakis az, mit gondolnak róluk az emberek

109. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Angele P>!

Pszichológiailag a boldogság sokkal inkább függ az elvárásoktól, mint az objektív körülményektől. Nem attól leszünk elégedettek, ha békében és bőségben élünk, hanem attól, ha a valóság megfelel az elvárásainknak.

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · elvárás
Chöpp >!

Az emberek általában tartanak a változástól, mert félnek az ismeretlentől. A történelem legállandóbb vonása azonban az, hogy minden változik.

66. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Kapcsolódó szócikkek: változás
Chöpp >!

Sajnos az ember úgy is képes bámulatos mértékű szenvedést okozni az állatoknak, hogy eközben biztosítja a túlélésüket és szaporodásukat.

75. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

kratas P>!

Kétségtelen, hogy a Homo sapiens a legerősebb faj a világon. Emellett előszeretettel hisz abban, hogy erkölcsileg is felsőbbrendű, és hogy az emberi élet értékesebb, mint a sertések, elefántok vagy farkasok élete. De ez már kevésbé egyértelmű. Vajon igaz? Többet ér az emberélet a disznóéletnél, csak mert az emberek közössége erősebb, mint a sertéseké? Az Egyesült Államok is erősebb Afganisztánnál; akkor az amerikai életek többet érnek az afgán életeknél?
Nos, a gyakorlatban többre értékelik őket. Az átlag amerikai oktatásába, egészségébe és biztonságába sokkal több pénzt fektetnek, mint az átlag afgánéba. Egy amerikai állampolgár megölése sokkal nagyobb nemzetközi felháborodást vált ki, mint egy afgáné. Általánosan elfogadott azonban az a nézet is, hogy ez csupán a geopolitikai erőegyensúly igazságtalan következménye. Afganisztán befolyása jóval kisebb az Egyesült Államokénál, ám egy Tora Bora hegyei között élő gyermek élete ettől még éppoly szent, mint egy Beverly Hills-ié.

86. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Chöpp >!

Biológiailag mind boldogságunkat, mind elvárásainkat sokkal inkább a biokémiánk határozza meg, mint gazdasági, szociális vagy politikai helyzetünk.

39. oldal

Yuval Noah Harari: Homo Deus A holnap rövid története

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · elvárás
2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Ford: Robotok kora
Michio Kaku: A jövő fizikája
Ashlee Vance: Elon Musk
Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény
Elaine Morgan: A nő származása
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Zhouying Jin: Az emberiség jövője
Viktor Mayer-Schönberger – Kenneth Cukier: Big Data
Tim O'Reilly: WTF?
Max Tegmark: Élet 3.0