A kollektív történelmi emlékezés bibliai parancsa a judaizmus kategorikus imperatívusza, fennmaradásának egyik kulcsa. A zsidókról azt tartják, hogy a leginkább történelem orientált népek közé tartoznak, a leghosszabb és legjobban átélt emlékezettel rendelkeznek, s mégis: a közelmúltig a történetírás és a történeti szemlélet soraikban alárendelt szerepet játszott. Ahogy a szerző írja, a múltnak nem a történész volt az őrzője. A Záchor ezt a meghökkentő tézist fejti ki a legrégibb időktől a jelenkorig. Azt vizsgálja, milyenfajta történelmet becsültek a zsidók, múltjuknak mely részére kívántak emlékezni, hogyan őrizték és hagyományozták azt át, hogyan elevenítették fel, amire emlékezetük irányult. A nagy tudással, elokvenciával és szenvedéllyel írott könyv nem csupán a zsidó történelem tanulmányozói számára tanulságos munka, hanem mindazok érdeklődésére számot tarthat, akiket a történelem dinamikájának, a csoportos emlékezetnek a kérdései vagy a modern nyugati kultúra… (tovább)
Záchor 4 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Judaica Osiris
Enciklopédia 8
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 11
Népszerű idézetek
Ennek ellenére a zsidók közt sosem szakadt meg az eleven múlt továbbadása nemzedékről nemzedékre. Sosem adták fel a történelemhez fűződő kapcsolatukat, sem mélyrehatóan történeti tájékozódásukat.
44. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Folytonosan tudatában vagyok annak a ténynek, hogy már csak az a mód maga is, ahogyan én a zsidó múltban elmélyedek, gyökeres szakítást jelent ezzel a múlttal.
86. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Minden nép története közül a zsidó nép története volt a legellenállóbb a szekularizációval szemben, mivel egyedül ezt a történelmet tekintette mindenki – mint nemzeti történelmet – már kezdeteitől fogva szentnek.
94. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Mégis, A megváltás csillaga című művében Rosenzweig azt állítja, hogy a zsidóság – az időn kívüli Törvény követése folytán, a történelem folyamából kiemelten – már régen eljutott az örök mozdulatlanság állapotába. Miközben a kereszténység az „örök utat” járja, addig a zsidó nép, egyetlenként a népek között, az öröklétet tapasztalja a történelem közepette.
97. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Abban a félelmes időben, amelyben élünk és alkotunk, figyelmünk nem irányulhat közvetlenül az örökkévalóságra is.
107. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
A zsidó emlékezet végülis nem „gyógyítható” máshogy, csak ha a csoport maga is gyógyulásra lel, ha a maga teljességében sikerül helyreállítani vagy új életre kelteni. Azoknak a sebeknek a láttán azonban, amelyeket az utolsó kétszáz év megsemmisítő csapásai ejtettek a zsidó életen, a történész a legjobb esetben patológus lehet, orvos aligha.
98. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Azt tapasztaltuk, hogy a történelem értelme és a múlt emlékezete semmi esetre sem azonosítandó a történetírással.
33. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
A középkori zsidó krónikák mindenütt felmutatják az arra irányuló tendenciát, hogy az új eseményt betagolják a rég megrögződött fogalmi keretbe.
50. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
A legfontosabb azonban biztosan annak a kifinomult felismerése volt a spanyol kiűzetést követő nemzedékek tudatában, hogy valami egészen példátlan történt, nem csupán egy jelentékeny és tekintélyes zsidó népesség hirtelen vége, hanem valami azon túl is. Éppen mert nem az első elűzetés volt, hanem a szónak egy lényegi értelmében az utolsó, érezték, hogy mind a zsidóság, mind maga a történelem megváltoztatta az arculatát.
70. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Bizonyosan nem tekinthető véletlennek, hogy az a nép, amely még mindig nem jutott arra a gondolatra, hogy önmeghatározását profán történeti kategóriákban keresse, saját történelmének kulcsát immár egy hangsúlyozattabban gnosztikus szabású roppant meta-történelmi mítoszban lelte meg. E mítosz azt állította, hogy minden Rossznak, tehát a zsidó száműzetésnek is mint történelmi Rossznak a gyökerei a történelem kezdete előttre nyúlnak vissza, Éden kertjének elültetése elé, a világunk létezése felé, egy tragikus őshasadásig, amely a világ megteremtésének pillanatában támadt.
83. oldal
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor Zsidó történelem és zsidó emlékezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Komoróczy Géza: Nekem itt zsidónak kell lenni – Források és dokumentumok (965-2012) ·
Összehasonlítás - Béri-Lichtner János: Együttélés ·
Összehasonlítás - Kohn Sámuel: A szombatosok ·
Összehasonlítás - David Nirenberg: Antijudaizmus ·
Összehasonlítás - Hahn István: A fény ünnepe ·
Összehasonlítás - Czingel Szilvia: Ünnepek és hétköznapok ·
Összehasonlítás - Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere 96% ·
Összehasonlítás - Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma 96% ·
Összehasonlítás - Corrie ten Boom: A menedék 97% ·
Összehasonlítás - Art Spiegelman: A teljes Maus 96% ·
Összehasonlítás