Torz ​hősünk 9 csillagozás

Yi Mun-yol: Torz hősünk

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában.

Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza.

A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben… (tovább)

Eredeti cím: 우리들의 일그러진 영웅

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Pont, Budapest, 2016
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155500237 · Fordította: Kim Heung Sick, Osváth Gábor

Enciklopédia 1


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Teetee
Yi Mun-yol: Torz hősünk

Ez a könyv is a kangnungi olimpiai médiafalu könyvtárának „Book Donation Event”-jéről került hozzám, aztán Isztambulban, ahol majdnem egy egész napom volt az átszállásra, szó szerint ronggyá ázott, egy hétig szárítgattam a radiátoron, és így is totál hullámos maradt; torz könyvem.
Alig egy óra alatt elolvasható történet, nem is regény, talán inkább példázat. Az elbeszélő 30 év távlatából tekint vissza kisiskolás korára, amikor Szöulból egy vidéki iskolába került, ahol minden teljesen másként működik, mint a fővárosban, az osztályt sakkban tartja a nagyhatalmú osztálybizalmi. A főhős először ellenáll, aztán behódol, aztán egy furcsa esemény hatására mégis megdől a zsarnok uralma. Ez nem spoiler, mert maga az elbeszélő közli kb. a harmadik oldalon, hogy erről lesz szó.
A diktatúra szép allegóriája – ezzel az indoklással kapott több díjat is a könyv. Mivel a főhősök gyerekek, nehéz elvárni keményebb kiállást tőlük, és egyébként is, teljesen emberi dolog, ha valaki tartozni akar valahová, a teljes kirekesztettség és magány bizonyára nehezebb, mint nem nézni tükörbe, tízévesen vajon mi karakánabbak lettünk volna, főleg látva, hogy sem szülőtől, sem tanártól nem várhatunk segítséget?
S ha már allegória: akkor ezzel a szerző arra utalt, hogy a nagyhatalmaknak igenis közbe kellett volna avatkozniuk, amikor egy fiatal ország segítséget kért tőlük?

>!
kriszmanesz P
Yi Mun-yol: Torz hősünk

kitűnő. bár más olvasmányok miatt kicsit félreraktam, amikor újra a kezembe vettem, letehetetlennek bizonyult. kiváló elemzést olvashatunk az abszolút hatalom természetéről, a zsarnokságról, az ellenállás magányosságáról, a gyávaságról, a gyermeki szellemről. mindezt alig száz oldalon.
…érdekes, hogy annak ellenére, hogy egy visszaemlékezés, és előre „lelövi” a poént – többet is –, mégis körömrágva várja az ember, hogyan jutunk el odáig…

>!
Eule
Yi Mun-yol: Torz hősünk

Mindig meglepődöm, amikor a Távol-Keleten játszódó könyveket olvasok, hogy mennyire fegyelmezettek és tisztelik a feljebbvalóikat. Mint a könyvből kiderül, már gyermekként is. A könyv tanulságos, emészthető formában tárja elénk a diktatúra anatómiáját.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Idestova harminc év telt el már azóta, de még mindig rettentően magányosnak és vigasztalannak érzem magamat, ha visszagondolok arra a tavaszra, amikor társak nélkül, egyedül maradtam.

(első mondat)

>!
Sli SP

Yi Mun-yol 2014. áprilisában ellátogatott a Magyar Írószövetségbe, ahol elmondta, hogy az első tanár alakjában az USA politikájára utalt, amely elnézte és támogatta a dél-koreai katonai diktatúrát a rend fenntartása érdekében, a második, a keménykezű tanár alakja inkább a gyarmatosító Japánt formázza, amely erőszakkal próbálta a reformokat bevezetni.

103-104. oldal, Utószó (Pont, 2016)

>!
Sli SP

– (…) Igen örvendetes, hogy visszanyertétek a bátorságotokat. Így a jövőtök valamennyire biztatónak látszik már, és ez jó érzés. De nektek is fizetnetek kell a múltért. Először is a korábbi gyávaságotokért, másodszor pedig a jövőtök érdekében, hogy ne felejtsétek el ezt a mai napot. Ha most nem okultok ebből, és megint hasonló gazemberségek közepette találjátok magatokat, akkor nem lesz majd hozzám hasonló tanár mellettetek. Ha kínzó fájdalmat hoz majd a jövő, de nem lázadtok fel ellene, akkor hiába vártok majd valakire, aki kihúz a bajból.

82-83. oldal (Pont, 2016)

>!
Sli SP

Úgy tűnt, hogy maga mellé emelt, vele egyenlő magasságba, mintegy társuralkodónak. Kitüntető nyájassága ugrásszerű változás volt a múlthoz képest, de ő mintha valami fenyegetést érzékelt volna az irányomból, és ezért meg akarta velem kóstoltatni a hatalom édes ízét, hogy továbbra is a hatalmában tarthasson.

69. oldal (Pont, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
>!
Sli SP

Ahogy korábban is tapasztaltam, amit ő az ilyen szituációban mond, az teljesen mást jelent, mint amit általában érteni szoktak alatta. Ahelyett, hogy rendesen elkérné, azt mondja: – Figyelj, ez nagyon jó. A gyerekek általában erre a finom unszolásra odaadják a holmijukat, aki erősködik, annak azt mondja, hogy csak kölcsönbe kell. Ezek a szavak valójában azt jelentik, hogy a holmi ezentúl az ő tulajdona. Senki sem akadt, aki ne adta volna oda. Eljárása azt sugallja, hogy ő nem elvesz, hanem ajándékot kap.

28. oldal (Pont, 2016)


Hasonló könyvek címkék alapján

Han Kang: Nemes teremtmények
Sun-Mi Hwang: Rügy
Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára!
Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Balázsi Lili Fanni: Madártej
Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője
Pak Janmi: Élni akartam
Osváth Gábor: A koreai irodalom rövid története