Black ​Butler 3. (Black Butler 3.) 96% 35 csillagozás

Szomorú. Sokkoló.

Általában nem szeretem a harci jelenteket, bár ez nem vonatkozik az ugri-bugri párharcokra. Én a csatajeleneteket nem szeretek, amikor többen több ellen mennek néha fegyverrel, néha természetfeletti erőkkel. Viszont a Romeo és Júliáról jut eszembe, hogy van egy kihívásom, amihez kéne Shakespare. spoiler

Kedvenc rész(ek): Rémálom E. A. Poe könyve miatt. X)) Meg Lady Frances. Meg… Szóval az egész 14. fejezetet imádtam.

Az első két rész után kissé unalmas és egyben érdekes is volt ez a rész. Az eleje még óriási lángban égett, utána pedig lassan elaludt a tűz. Talán a következő rész megint érdekfeszítő lesz. Az egész harc Grell ellen érdekfeszítő volt spoiler. A végén Ciel másik nagynénjének, Francesnak (Elizabeth édesanyjának) a megjelenése és bemutatása már csak egy kiegészítő+időkitöltő mozzanata volt a mangának a nagy bumm előtt, mert eléggé kíváncsi vagyok, hogy kik lehetnek az új karakterek. Ellenségek vagy barátok?

Huh volt ebben minden… Harc, meg vér meg vér meg vér, meg Poe meg Rómeó és Júlia, meg vér és Grell :O A mangaka egyszerűen zseniális.
Ó, és majdnem kifelejtettem a legfontosabbat… SEBASTIAAAAAAAAAAAAAAAAAAN!!! ♥♥♥♥
(ezt most már mindig meg kell említeni. Imádom Cielt, de Sebiiiiiiiii ♥♥)

Nagyon tetszett a Hasfelmetsző Jack-es szál; tényleg fordulatos volt és meglepő. És a halálistenek is érdekesek; kíváncsi vagyok, a jövőben hogyan fog bővülni a Kuroshitsuji-univerzum, mennyi mindent fogunk megtudni a természetfelettiről.

:O Azt hittem ez a story már nem lehett jobb de mekkorát tévedtem. Madame Redet sokkal jobban megszerttem mint, az animébe bármikor, elképesztően jó volt és az utolsú fejezeten hatalmasakat nevettem és nagyon tetszett alig várom a folytatást. :)

Ugyan már az első kötetben elindult az első komolyabb történetszál, az én kedvenc részem az egészből csak a mostani részben került terítékre: Madam Red háttértörténete. A kezdetek kezdetén ugyan nem volt kedvencem sem a karakter, sem az előélete – jobban mondva nem igazán érdekelt –, de az évek során – talán annak hatására, hogy sok más tragikus kimenetelű sztorit ismerhettem meg –, az egyik kedvencemmé vált, és totálisan megtudtam érteni szerencsétlen, az élet által túlságosan is megtépázott Madam Red-et. Ennél az olvasásnál konkrétan majdnem megkönnyeztem. És egy másik, általam szintén igencsak kedvelt rész is ebben a kötetben foglalt helyet, szóval igazán elkényeztetve érzem magam: ezek a vadászós jelenetek.
A rajzolás továbbra is gyönyörűséges – a chibik pedig ennivalóak –, így arról már harmadszorra már nem igazán áradoznék, bár a későbbiekben tuti lesz még rá alkalom, ha végre kezeim közé kaparintom a további köteteket. Amúgy a mangaka kis hunszut, már az előzőben is ott volt az a bizonyos fűzőt-Cielre-adó jelenet, ami eléggé félreérthető volt, most pedig ízelítőt kaptunk Grell bizonyos… dolgaiból. Hát én amúgy totálisan elfelejtettem, hogy a mangában is mondja, hogy spoiler. Nem csodálom, hogy a BL shippereknek egy aranybánya a Kuroshitsuji. A végén pedig felbukkant újabb két cukorborsó is, Soma herceg és Agni. ♥
Erre a kötetre amúgy már magabiztosan adom meg az öt csillagot.