XVI. Benedek második enciklikáját 2007. november 30-án mutatták be a Vatikánban. A „Spe Salvi” („A reményben lettünk megváltva”) kezdetű – Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló – enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozza, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából. Az egyházfő megállapítása szerint az ember valódi, minden csalódásnak ellenálló reménysége csak Isten lehet. Az embernek szüksége van Istenre, különben remény nélkül marad. XVI. Benedek meglátása szerint a hit jelenlegi válsága mindenekelőtt a keresztény remény válsága. Az elveszett paradicsom helyreállítását sokan ma már nem hittől, hanem a műszaki-tudományos haladástól várják. A remény így a haladásba vetett hitté válik, amelynek két alappillére az ész és a szabadság. Ezek önmagukban képesek biztosítani a tökéletes emberi közösség megvalósulását, de – mint arra a pápa rámutatott – ez csak a látszat. „Mindannyian tanúi voltunk, hogy haladás rossz kezekbe kerülve a Gonosz embertelen… (tovább)
Spe salvi 2 csillagozás
Enciklopédia 17
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Korábban két enciklikát olvastam a 265. pápától, és azt kell mondanom, ezt valahová a kettő közé tenném. A Caritas in veritate nagyon nehéz volt, míg a Deus caritas est messze a kedvenc apostoli megnyilatkozás, amit olvastam. Jelen írás már helyenként kicsit sok, főleg az elején, amikor a görög szavak jelentésbeli különbségeit ecseteli. Kétség kívül látszik, mennyire ért a témához a Szentatya, de nehéz ezt olvasni a kevésbé mély tudású olvasóknak. Ugyanakkor a remény témáját gyönyörűen körbe járja mind a hit-remény kapcsolatában, mind a fogalom fokozatos kiüresedése szempontjából, mind pedig az üdvösség oldaláról. Kicsit kilógott nekem az enciklika végi „Mária-életút”, mely bár gyönyörű (és szerintem fel is fogom olvasni majd a Keresztény Klub foglalkozásán január 1 körül), valahogy elütött a nagy egésztől. Már a megszólító forma önmagában is jól szemlélteti ezt.
Ezt a könyvet azoknak ajánlanám, akik az élet nehézségeiben reményt keresnek. Viszont, akik az idegen nyelv árnyalatnyi különbségeire nem kíváncsiak, azoknak nem tudom ajánlani.
E könyv elolvasása nekem 166 percet vett igénybe.
Népszerű idézetek
Most azonban kifejezetten föl kell tennünk a kérdést: vajon a keresztény hit számunkra ma is olyan remény-e, mely átformálja és hordozza az életünket? „Performatív-e” számunkra – olyan üzenet-e, mely az egész életet újjáformálja, vagy már csak „információ”, amelyet időközben mellőztünk, és úgy tűnik, az új információk túlhaladják?
15. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
A jelen csak akkor élhető, ha a jövő felől mint pozitív valóság felől vagyunk bizonyosak.
10. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Kétségtelen, a halált mindenki késleltetni szeretné, amennyire csak lehetséges. De folyamatosan és vég nélkül élni – ez csak unalmas és végül elviselhetetlen lehet. Éppen ezt mondja például az egyházatya Ambrus meghalt testvérének, Satyrusnak a gyászbeszédében: „Igaz, hogy a halál nem volt része a természetnek, de természetessé vált; a halált ugyanis Isten nem kezdettől fogva alkotta, hanem gyógyszerként adta. […] A törvényszegésért mindennapi munkára és elviselhetetlen vesződségre ítélt emberi élet nyomorult lett: véget kellett vetni a bajoknak, hogy a halál helyreállítsa azt, amit az élet elveszített. A halhatatlanság inkább teher lenne, mint ajándék, ha meg nem világosítja a kegyelem.”
15-16. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Ágoston Probának, egy gazdag római özvegynek és három konzul anyjának szóló nagy levelében egyszer ezt mondja az imádságról: Igazában mi csak egyet akarunk „a boldog életet”, az életet, amely egyszerűen élet, egyszerűen „boldogság”. Végső soron semmi másért nem imádkozunk. Csak ezért vagyunk úton csak erről az egyről van szó. De Ágoston azután ezt is mondja: pontosabban nézve egyáltalán nem tudjuk, mire is vágyódunk, mit is szeretnénk tulajdonképpen. Egyáltalán nem tudjuk; még az olyan pillanatokban sem, amikor úgy véljük, hogy megérintettük, valójában nem érjük el. „Azt sem tudjuk, mit kérjünk”, vallja Szent Pállal (Róm 8,26). Csak egyet tudunk: ez nem az. De tudatlanságunkban is tudjuk, hogy léteznie kell. „Tehát, hogy úgy mondjam, egyfajta tudós tudatlanság van bennünk”. Nem tudjuk, mit szeretnénk valójában; ezt az „igazi életet” nem ismerjük; és mégis tudjuk, hogy valaminek lennie kell, amit nem ismerünk, s ami felé ösztönzést érzünk.
17. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Ágoston számára ez egy teljesen új életet jelentett. Mindennapjait egy alkalommal így írta le: „Zavart keltőket rendre utasítani, kislelkűeket vigasztalni, gyengéket pártfogásba venni, ellenfelekkel szembeszállni, cselszövőktől óvakodni, tudatlanokat tanítani, hanyagokat serkenteni, erőszakosokat visszafogni, öntelteket helyretenni, kedvetleneket biztatni, vitatkozókat megbékíteni, szegényeken segíteni, elnyomottakat kiszabadítani, jókat dicsérni, rosszakat elviselni és (jaj!) mindenkit szeretni.”
14. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Az Újszövetségben ez az Istenre való várakozás, az Isten oldalán állás új jelentést nyer: Krisztusban Isten mutatkozott meg. Már közölte velünk az eljövendő dolgok „szubsztanciáját”, s ezért az Istenre való várakozás új bizonyosságot nyert: e várakozás most már a nekünk ajándékozott jelenből fakadó várakozás az eljövendő dolgokra. Várakozás Krisztus jelenlétében, a jelenlévő Krisztussal együtt Testének kiteljesedésére és az ő végső eljövetelére.
15. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Mivel az ember mindig szabad marad, s mert szabadsága mindig törékeny, ebben a világban soha nem jön létre a jónak véglegesen berendezett országa. Aki végleges és örökre megmaradó jobb világot ígér, hamis ígéretet tesz; figyelmen kívül hagyja az emberi szabadságot. A szabadságot mindig újra meg kell nyerni a jó számára. A szabad beleegyezés a jóba soha nem magától áll elő. Ha volnának olyan struktúrák, amelyek visszavonhatatlanul létrehoznának egy meghatározott – jó – világrendet, kiiktatnák az ember szabadságát, s így végső soron már nem is volnának jó struktúrák.
22. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Az embert soha nem lehet csak kívülről megváltani. Francis Bacon és követői tévedtek, amikor azt hitték, hogy az embert a tudománnyal meg fogják váltani. Ez az elvárás túl nagy volt a tudomány irányában; ez a remény hazug. A tudomány sokat segíthet a világ és az emberiség emberibbé tételében, de az embert is és a világot is tönkreteheti, ha nem rajta kívülálló erők tartják kordában.
22. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Akinek reménye van, az másként él; új életet kapott ajándékba.
11. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
[…] a nagy reménység: engem véglegesen szeretnek, és bármi történik velem – engem ez a szeretet vár. És így az életem rendben van.
11. oldal
XVI. Benedek pápa: Spe salvi XVI. Benedek pápa enciklikája A keresztény reményről
Hasonló könyvek címkék alapján
- A Katolikus Egyház Katekizmusa ·
Összehasonlítás - Ferenc pápa: Laudato si’ 94% ·
Összehasonlítás - Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc ·
Összehasonlítás - Ferenc pápa: Evangelii gaudium – Az evangélium öröme ·
Összehasonlítás - Réti József: Örömet hozzak, hol gond tanyázik ·
Összehasonlítás - Tomka Ferenc: Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? ·
Összehasonlítás - Athanasius Schneider: Katolikus Egyház, merre tartasz? ·
Összehasonlítás - Magyar katolikus katekizmus ·
Összehasonlítás - Tomáš Halík: A gyóntató éjszakája ·
Összehasonlítás - Ferenc pápa: Totum amoris est ·
Összehasonlítás