Azóta követem az írónőt különböző platformokon, amióta tavaly ősszel feltöltötte az első youtube videóját a Disney Mulan remake-jéről, úgyhogy lehet, egy kissé elfogult rajongója vagyok… De ettől függetlenül a könyvét alig tudtam letenni. Nagyon vártam is, hogy megjelenjen, és nagyon boldog voltam, amikor teljesen váratlanul sikerült hozzájutnom (még egyszer köszönöm, @seya <3) és amennyire szerettem, legalább olyan biztos vagyok benne, hogy rengeteg ember lesz, aki utálni fogja. :D
A főhősnőnk, Wu Zetian – aki amúgy az egyetlen, azonos nevű kínai császárnőről lett mintázva – egy nagyon jól felépített, de messze nem egy első pillantásra szerethető vagy kedves karakter, egy igazi anti-hős, de minden oka és joga megvan arra, hogy kegyetlen és könyörtelen legyen, mindehhez pedig korántsincs arról szó, hogy ne lenne képes szeretni vagy ne ismerné a gyengédséget. Sőt, két fiú is van, akiket a világon mindennél jobban szeret, Gao Yizhi és Li Shimin – és végre, annyi-annyi elolvasott vagy meghallgatott young adult könyv után, megkaptam azt a feloldását a tipikus szerelmi-háromszög problémának, amikor a női főszereplőnk nem hajlandó őrlődni két férfi között; hanem mindkettőt teljes szívéből szereti. És ezt mind a két férfinek el is mondja – de itt nem áll meg a dolog, mert kisül, hogy a két srác is szerelemmel szereti egymást! Tehát a szerelmi háromszögből egy konkrét háromszögletű kapcsolat lesz, ahol mind a három fél szereti a másik kettőt. …Nem tudnék még egy olyan young adult típusú könyvet említeni, ami ezt be merte volna vállalni, pedig azért a YA regényeket sem kell félteni, ha LMBTQ-karakterekről van szó. (Talán N. K. Jemisin-től az Ötödik évszak végén van egy nagyon hasonló felállás, de abban egyik karakter sem mondja ki direkt módon, hogy márpedig ő nem hajlandó választani – meg az nem is igazán YA. :D)
Ezen felül pedig van itt még minden: átdolgozott kínai történelem és mitológia, szépen ívelő karakterfejlődés, traumák, már-már pszichoanalizálásra váró, egyfajta tudatalatti állapotban játszódó jelenetek, óriás mecha-robotok, társadalomkritika, és további nyalánkságok. Végső soron talán a „bevállalós” lenne a legtalálóbb jelző erre a könyvre – nagyon sok témát, konfliktust, problémát, vitát és kritikát magára vállal, és teljes testtel beleáll, éppen úgy, mint a főhősnőnk, Zetian, a maga tragédiájába.
Mert végső soron tragédia ez, egy éppen elkezdődő és kibomló tragédia, ami sokmindenért üvölt: igazságért, megbocsátásért, szeretetért, változásért, figyelemért – de legeslegfőképp a folytatásért. Remélhetőleg meg is kapjuk.