Xenophón ​filozófiai és egyéb írásai 5 csillagozás

Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai

A hányatott sorsú athéni katona és író, a Kr. e. 5/4. század fordulóján élt Xenophón nem volt filozófus, de szellemi formálódására döntő hatást gyakorolt barátsága az idős mesterrel, Szókratésszal. Neki állít emléket Emlékeim Szókratészról, Szókratész védőbeszéde, A lakoma és A gazdálkodásról című írásaiban. A perzsa birodalom alapítójáról szóló Kürosz nevelkedése is inkább filozófiai indíttatású nevelési regény, mint történeti munka. Kisebb írásai közül az Agészilaosz és a Hierón az ideális hadvezér, illetve a zsarnok portréját rajzolják meg, A vadászatról, A lovászatról, A lovassági parancsnok feladatairól című írások lapjain a kutya- és lótenyésztő, vadászgató, katonáskodó arisztokrata osztja meg velünk gazdag tapasztalatait. A bevételekről című írás valódi gazdasági utópia, amelynek célja az athéni államkincstár jövedelmeinek gyarapítása. Az írások többsége, amelyek közül eddig csak néhány jelent meg magyarul, kétezer-négyszáz év után is meglepően aktuálisnak hat.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sapientia Humana Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2003
800 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633894964 · Fordította: Agócs Péter, Fein Judit, Gelenczey-Miháltz Alirán, Gradvohl Edina, Keisz Ágoston, Lőrincz Ádám, Németh György

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Szókratész


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Quator>!
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai

Aki szeretne rálátni a görög korra, Szókratészra, arra, hogy hogyan gazdálkodtak az ókorban, hogyan vadásztak, lovászatról, az ideális hadvezérről, és sok egyéb görögöket érintő dologról, annak ajánlom ezt a könyvet. Olvasmányos, nem nehéz a nyelvezete, persze azért nem ponyvára kell gondolni. Nekem tetszett, inkább történelmi érdekessége, a korrajz miatt. Nem a filozófia az erőssége, de akit érdekel a görög kor, annak érdemes elolvasnia.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Ha pedig egy ló fél valamitől, és nem mer közel menni hozzá, meg kell tanítani, hogy nincs mitől félnie. Ebben leginkább egy bátor ló lehet segítségére. Ha ez nem vált be, akkor érintsük meg az ijesztő tárgyat, és azután finoman vezessük oda a lovat. Ha ütlegeléssel kényszerítjük, az csak növeli a félelmét, mert ha egy lóval ilyen helyzetben rosszul bánnak, akkor azt hiszi, hogy ezt is az okozza, amitől fél.

580. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: félelem ·
Sli P>!

– […] Szerintem ugyanis az él a legszebben, aki a legtöbbet teszi azért, hogy minél jobbá váljék, a legkellemesebben pedig az, aki érzi, hogy jobbá lett.

242. oldal, Emlékeim Szókratészról, Negyedik könyv (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: élet · önfejlesztés · Szókratész
Sli P>!

– Ha jól értem, azt mondod, Szókratész, hogy ha kiváló barátokat akarunk szerezni, magunk is beszéljünk és cselekedjünk kiválóan.
– Miért – kérdezte Szókratész –, te talán azt hitted, hogy hitvány embernek is lehetnek nagyszerű barátai?

156. oldal, Emlékeim Szókratészról, Második könyv (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: barát · kiválóság · Szókratész
Sli P>!

A lovasnak tudnia kell azt is, hogy se elölről, se hátulról ne közelítse meg, bármit is kell vele tennie. Mert ha a ló rosszat forral, e két irányban erősebb az embernél. De ha a lovász oldalról közelíti meg, számára a legveszélytelenebb, a lónak pedig a legtöbbet tud használni.*

* „Talán akkor üljön fel. Nem elölről, mert ott harap! Nem hátulról, mert ott rúg! Ugye megmondtam…” (Karinthy Frigyes: Lovaglás) Hozzátehetjük: az oldalához meg közel sem enged.

579. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek:
Sli P>!

Nem ismételhetjük elég gyakran, hogy meg kell dicsérni a lovat, ahányszor csak teljesíti óhajunkat.

588. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: dicséret ·
Sli P>!

A lótartás legjobb szabálya és gyakorlata az, hogy sosem szabad haraggal közelíteni a lóhoz.

580. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: harag ·
Sli P>!

Helyes, ha a lovász tudja, hogyan kell feldobni a lovast perzsa módon, hogy legyen aki kényelmesen felteszi a gazdát a lóra, ha nincs jól, vagy már öreg, vagy ha a gazda valaki másnak akar segíteni, adhasson neki egy embert, hogy felsegítse.

580. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)

Kapcsolódó szócikkek:

Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Platón: Ión / Menexenosz
Platón: Platón összes művei I–III.
Plutarkhosz: Szókratész daimónja
Platón: Platón-fordítások
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Platón: Az állam
Platón: Szókratész védőbeszéde
Arisztophanész: Nőuralom
Hérodotosz: Kürosz / Xerxész