A hányatott sorsú athéni katona és író, a Kr. e. 5/4. század fordulóján élt Xenophón nem volt filozófus, de szellemi formálódására döntő hatást gyakorolt barátsága az idős mesterrel, Szókratésszal. Neki állít emléket Emlékeim Szókratészról, Szókratész védőbeszéde, A lakoma és A gazdálkodásról című írásaiban. A perzsa birodalom alapítójáról szóló Kürosz nevelkedése is inkább filozófiai indíttatású nevelési regény, mint történeti munka. Kisebb írásai közül az Agészilaosz és a Hierón az ideális hadvezér, illetve a zsarnok portréját rajzolják meg, A vadászatról, A lovászatról, A lovassági parancsnok feladatairól című írások lapjain a kutya- és lótenyésztő, vadászgató, katonáskodó arisztokrata osztja meg velünk gazdag tapasztalatait. A bevételekről című írás valódi gazdasági utópia, amelynek célja az athéni államkincstár jövedelmeinek gyarapítása. Az írások többsége, amelyek közül eddig csak néhány jelent meg magyarul, kétezer-négyszáz év után is meglepően aktuálisnak hat.
Xenophón filozófiai és egyéb írásai 5 csillagozás

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sapientia Humana Osiris



Enciklopédia 9
Szereplők népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 20

Kiemelt értékelések


Aki szeretne rálátni a görög korra, Szókratészra, arra, hogy hogyan gazdálkodtak az ókorban, hogyan vadásztak, lovászatról, az ideális hadvezérről, és sok egyéb görögöket érintő dologról, annak ajánlom ezt a könyvet. Olvasmányos, nem nehéz a nyelvezete, persze azért nem ponyvára kell gondolni. Nekem tetszett, inkább történelmi érdekessége, a korrajz miatt. Nem a filozófia az erőssége, de akit érdekel a görög kor, annak érdemes elolvasnia.
Népszerű idézetek




Ha pedig egy ló fél valamitől, és nem mer közel menni hozzá, meg kell tanítani, hogy nincs mitől félnie. Ebben leginkább egy bátor ló lehet segítségére. Ha ez nem vált be, akkor érintsük meg az ijesztő tárgyat, és azután finoman vezessük oda a lovat. Ha ütlegeléssel kényszerítjük, az csak növeli a félelmét, mert ha egy lóval ilyen helyzetben rosszul bánnak, akkor azt hiszi, hogy ezt is az okozza, amitől fél.
580. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)




– Ha jól értem, azt mondod, Szókratész, hogy ha kiváló barátokat akarunk szerezni, magunk is beszéljünk és cselekedjünk kiválóan.
– Miért – kérdezte Szókratész –, te talán azt hitted, hogy hitvány embernek is lehetnek nagyszerű barátai?
156. oldal, Emlékeim Szókratészról, Második könyv (Osiris, 2003)




A lovasnak tudnia kell azt is, hogy se elölről, se hátulról ne közelítse meg, bármit is kell vele tennie. Mert ha a ló rosszat forral, e két irányban erősebb az embernél. De ha a lovász oldalról közelíti meg, számára a legveszélytelenebb, a lónak pedig a legtöbbet tud használni.*
* „Talán akkor üljön fel. Nem elölről, mert ott harap! Nem hátulról, mert ott rúg! Ugye megmondtam…” (Karinthy Frigyes: Lovaglás) Hozzátehetjük: az oldalához meg közel sem enged.
579. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)




Helyes, ha a lovász tudja, hogyan kell feldobni a lovast perzsa módon, hogy legyen aki kényelmesen felteszi a gazdát a lóra, ha nincs jól, vagy már öreg, vagy ha a gazda valaki másnak akar segíteni, adhasson neki egy embert, hogy felsegítse.
580. oldal, A lovászatról (Osiris, 2003)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma 87% ·
Összehasonlítás - Platón: Ión / Menexenosz ·
Összehasonlítás - Platón: Platón összes művei I–III. 92% ·
Összehasonlítás - Plutarkhosz: Szókratész daimónja ·
Összehasonlítás - Platón: Platón-fordítások ·
Összehasonlítás - Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2. ·
Összehasonlítás - Platón: Az állam 81% ·
Összehasonlítás - Platón: Szókratész védőbeszéde 91% ·
Összehasonlítás - Arisztophanész: Nőuralom ·
Összehasonlítás - Hérodotosz: Kürosz / Xerxész ·
Összehasonlítás