Bevezetés ​a kritikai filozófiába 0 csillagozás

A ​jelentős osztrák filozófiatörténész kötete azoknak az előadásoknak az alapján készült, amelyeket a szerző magyar egyetemeken tartott meghívott professzorként. A mű így nem szigorúan szisztematikus alkotás, inkább oldott bevezetés a kanti filozófiába, illetve abba a gondolatrendszerbe, amelyet Kant inaugurált, de amelynek ma különös aktualitása van, részint a liberális vagy konzervatív állam- és politikai filozófiákban, részint az argumentáció-elméletekben, legfőként azonban a különböző empíria-értelmezésekben. ; A szerző természetesen nem Kant-monográfiát nyújt, nem vázolja fel a kanti filozófia kialakulásának útját, sőt tartózkodik attól is, hogy a kanti filozófia érett alakjának átfogó ismertetését nyújtsa. Azt a Kantot ismerteti és elemzi munkájában, aki ma is aktuálisnak tűnik fel, akinek elgondolásai érvényesek a mai filozófiai diskurzusokban is. Így mindenekelőtt a transzcendentális megközelítésmód alapos elemzése található a kötetben, méghozzá nem abban az értelemben,… (tovább)

A ​jelentős osztrák filozófiatörténész kötete azoknak az előadásoknak az alapján készült, amelyeket a szerző magyar egyetemeken tartott meghívott professzorként. A mű így nem szigorúan szisztematikus alkotás, inkább oldott bevezetés a kanti filozófiába, illetve abba a gondolatrendszerbe, amelyet Kant inaugurált, de amelynek ma különös aktualitása van, részint a liberális vagy konzervatív állam- és politikai filozófiákban, részint az argumentáció-elméletekben, legfőként azonban a különböző empíria-értelmezésekben. ; A szerző természetesen nem Kant-monográfiát nyújt, nem vázolja fel a kanti filozófia kialakulásának útját, sőt tartózkodik attól is, hogy a kanti filozófia érett alakjának átfogó ismertetését nyújtsa. Azt a Kantot ismerteti és elemzi munkájában, aki ma is aktuálisnak tűnik fel, akinek elgondolásai érvényesek a mai filozófiai diskurzusokban is. Így mindenekelőtt a transzcendentális megközelítésmód alapos elemzése található a kötetben, méghozzá nem abban az értelemben, amelyben szemben áll minden transzcendens megközelítéssel, hanem abban, amely a megismerés feltételeire kérdez rá. A következő etapban, a kötet törzsében azután épp a megismerés kérdésköre áll, ám nem szigorúan episztemológiai tisztaságában, hanem az interpretációval való szoros összekapcsoltságában (ilyenként Röd műve latens bírálata is a fenomenológiai megközelítéseknek). Ezt a megismerési és értelmezési horizontot tágítják ki azután a kötet végén található traktátusok az etikai, politikai, társadalomelméleti koncepciókról, köztük egy nagyszabású vitával Rawls igazságelméletének kanti alapjait illetően. – Fontos és aktuális filozófiai munka, de csak alapos filozófiai műveltségű olvasóknak, elsősorban egyetemistáknak érdemes ajánlani.
Írta: Könyvtári Intézet