Láss ​jobban! 3 csillagozás

Napi öt perc gyakorlással
Wolfgang Hatscher-Rosenbauer: Láss jobban!

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti cím: Besser sehen in taglich 5 Minuten

>!
Sanoma, 2012
80 oldal · ISBN: 9789633410417 · Fordította: W. Ungváry Renáta

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
Farohar P

(…) születésekor minden gyermekszem távollátó.

13. oldal

1 hozzászólás
>!
Farohar P

Számos látásprobléma nem genetikai faktorokból, hanem más tényezőkből ered, mégpedig lelki, értelmi, fizikai stresszből, amely a szemre terhelődik, valamint az egyoldalú megerőltetésből.

15. oldal

>!
Farohar P

A látás a legösszetettebb és egyúttal a legalakíthatóbb az érzékeink közül. Sokféleképpen elősegíthetjük és edzhetjük. Különösen tanulékony agyunk lehetővé teszi, hogy bármely életkorban jelentős haladást érjünk el.

16. oldal

1 hozzászólás
>!
Farohar P

(…) a látóképesség, vagy a látásélesség az egészséges szeműeknél és a látáshibásoknál is mérhetően ingadozik a nap folyamán. Ezt vizsgálatsorozatok segítségével többek között a münsteri egyetemen is megállapították. A jelenség oka tisztázatlan. A kutatási beszámolóban felvetik, hogy esetleg lelki okok is közrejátszhatnak benne.

13. oldal

1 hozzászólás
>!
Farohar P

Gyakoroljuk és használjuk látószervünk szerteágazó képességeit, és ha így teszünk, látóképességünk számottevően javulni fog. A gyengeségek megszüntethetők vagy csillapíthatók, az előnytelen tulajdonságok legyőzhetők, a mindennapos terhelő igénybevétel hatása pedig kiegyenlíthető.

15. oldal

>!
Farohar P

A látás változékony és fejlődőképes.

16. oldal

>!
Farohar P

Tanulva gyógyulunk… Az agy ugyanis a megfelelő gyakorlás hatására újból idegi kapcsolatot hoz létre a még rendelkezésre álló, látásért felelős agyi területekkel.

16. oldal

>!
Farohar P

Az optikusok és szemorvosok rendszerint genetikai okokat sejtenek a látászavarok, az ezekre való hajlam és a családi halmozódás mögött. A tudomány azonban mind a mai napig nem talált genetikai tényezőt a leggyakoribb látáshibák, a rövidlátás, távollátás és az öregszeműség hátterében. Sokkal valószínűbb, hogy a látással kapcsolatos szokások azok, amelyek egyoldalúan terhelik és gyengítik a szemet, valamint a látóképességet. Nem véletlen, hogy bizonyíthatóan annál a nemzedéknél halmozódnak ezek a nehézségek, amely vizuális médiumok sűrűjében nő fel. Felettébb valószínűtlen, hogy a genetikai adottságok olyan gyorsan romlottak volna, amennyire gyakorivá váltak manapság a látászavarok.

11-12. oldal

>!
Farohar P

Ma már tudjuk, hogy az agy hihetetlenül rugalmas és alkalmazkodásra képes mindaddig, amíg tanulunk. Ebben az esetben egészen a kései öregkorig újabb és újabb idegkapcsolatok és –hálózatok képződnek az egyes területek között. Még egy olyan szemüveghez is képesek vagyunk hozzászokni, amelyre valójában nincs is szükségünk. És pontosan ez az a képesség, amelyet a szemtorna során hasznunkra fordítunk.

14. oldal

>!
Farohar P

A szemüveg szélein a perifériás látás egyre torzabbá válik, az ideghártyán is torz kép jelenik meg… Ezáltal azonban szűkebbé válik a látótere, a szeme és a tarkója pedig sokat veszít mozgékonyságából. Bifokális és progresszív lencsék esetén még jelentősebb ez a hátrány, mivel a fejtartásnak a lencsék valamennyi távoli és közeli tartományához alkalmazkodnia kell. A tartóproblémákat ez sajnos gyakran előrevetíti.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ralph J. MacFadyen: Dobd el a szemüveged!
Harry Benjamin: Tökéletes látás szemüveg nélkül
Oliver Sacks: Antropológus a Marson
Uschi Ostermeier-Sitkowski: Szemtorna a számítógépnél
Oliver Sacks: Hallucinációk
Szabó György – Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyógynövényei
Gabonaételek
Takáts Alajos: Tudnivalók a gyomor- és nyombélfekélyről
Borics Kata – Ducza Gabi: 107 egészséges étel
Deepak Chopra: Kortalan test, időtlen tudat