A ​klíma kultúrtörténete 17 csillagozás

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Az ​időjárás közszájon forgó téma, és mostanában a szokottnál is több jóslat kering arról, hogy hogyan fog alakulni. De vajon mit tudunk az időjárás 500 vagy 5000 ezer évvel ezelőtti ingadozásairól? És honnét tudhatunk bármit is az időjárás történetéről? És végül: hogyan hatottak a klímaingadozások az emberre, a közérzetére és a szellemére?

Wolfgang Behringer a klíma alakulásának történeti kutatásába avat be bennünket; megmutatja, hogy mi az, amit ma teljes bizonyossággal tudhatunk, hogy milyen klímaingadozások voltak, és hogy azok mennyiben hátráltatták vagy segítették a Homo sapiens fejlődését. A könyv elején felvértez bennünket azokkal a természettudományos ismeretekkel, amelyekre szükségünk lehet. A középkortól kezdve azután górcső alá veszi, hogyan függött össze a klíma alakulása és a kultúra fejlődése, és részletesen elemzi, hogyan váltotta fel a kis jégkorszak alatt a bűnbakkeresést a felvilágosodás és a műszaki forradalom az időjárás okozta gondok leküzdésének… (tovább)

>!
Corvina, Budapest, 2017
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631364309 · Fordította: Tarnói Judit
>!
Corvina, Budapest, 2010
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631358834 · Fordította: Tarnói Judit

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Luther Márton · Thomas Naogeorgus


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

lenne P>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

A minap a kertben ügyködtem és közben figyeltem, hogyan menekülnek a kis bogarak, főleg a katicák előlem. És rájöttem, hogy mindig érdekel, hogy hová mennek, mi lesz velük? Féltem őket, mert picik, törékenyek… De lehet, hogy a katicákat nem izgatja sem az, hogy én mit gondolok, sem a jövő. Most menekülnek, mert menekülni kell, különben ki tudja mi lesz, talán biztos halál…
Azt hiszem, mi emberek is így vagyunk. Ha megpróbálunk előbbre nézni, mindig valami borzalmas halál képe vicsorog ránk és ezt nem szeretjük. Megyünk csak előre, nem is tudunk másfelé.És felülről nézve milyen aprók lehetünk…

A könyv utolsó gondolatával nagyon egyetértek: „A világ nem fog összedőlni. Ha melegebb lesz- alkalmazkodni fogunk hozzá. Emlékezzünk csak a klasszikus latin bölcsességre, amely így hangzik: […] Változnak az idők, és velük együtt mi is.”
Ha esetleg az emberi fajból nem én és kedves szeretteim lennének a bizonyos túlélők, akármilyen klíma miatt, már biztos nem fogok szomorkodni.:) És a kérdés akkor nem morális lesz, hanem evolúciós.

4 hozzászólás
kisssan27>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

A megírása (2007) óta eltelt idő eseményei miatt is másképp látjuk mindezt.
Történelmi áttekintésében ahogy közeledik jelenünkhöz, úgy csökken a klíma feldolgozott területe Nyugat-Európára, egyébként is kevés említést kapnak más területek.
Sok megállapításával vitába szállhat az olvasó – sikerrel.
Fekete-fehér képekkel és ábrákkal. Néhol betű- és egyéb hibákkal.

Barbár>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Egy józan hang, 2007-ből a klímaváltozás küszöbén. Jó volt ezt olvasni most, amikor a klímahisztéria a menő, és politikusok azzal kampányolnak, hogy szavazzunk rájuk, különben hamarosan klímakatasztrófának nézünk elébe. Klímaváltozások mindig is voltak, és az emberek alkalmazkodtak hozzá. A múlt század hatvanas éveiben éppen a Föld lehűlését prognosztizálták komoly tudósok.
Kétségtelenül most melegebb idők jönnek, erre fel kell készülni, mégpedig globálisan, de nem ész nélkül. Még az is elképzelhető, hogy a felmelegedésből a világ egyes részein (Skandinávia, Szibéria, Alaszka, Kanada) profitálni fognak.

liliomszál>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Már amikor megjelent, tudtam, hogy kell nekem ez a könyv. A várakozásaimnak maradéktalanul megfelelt: olvasmányos, élvezhető mértékig tudományos, közérthető. A legjobban a könyv középső része tetszett, amelyben a szerző a kis jégkorszakról és kulturális következményeiről ír. Nagyon ajánlom!

bodr>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Én elég nagy szüneteket hagytam az olvasása közben, ezt nem érdemes, egyrészt mert a könyv gyakran visszautalgat a korábban elhangzottakra, másrészt izgalmasabb volt, amikor folyamatosan haladtam vele. Aki szereti a „minden mindennel összefügg” típusú, korrekt, mérsékelt hangvételű ismeretterjesztést, annak Wolfgang Behringer be fog jönni.

XX73>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Közismert a grafika a televíziós kamera csalóka képkivágásról: ki kergeti késsel a másikat? Talán kevésbé közismert a statisztikai idősorok csalóka képkivágása: arányaiban tényleg olyan nagy a növekedés? Egyáltalán: egy böcsületes trend-e a beste, vagy egy kósza outlier?

A szerző szórakoztató módon, de nagyon alaposan bevezet bennünket a klímakutatás és -történelem rejtelmeibe. Bemutatja, hogyan következtetnek a klímakutatók a sok ezer és százezer évvel ezelőtti időszak viszonyaira. Elmeséli, mi történt azóta, hogy színre lépett az ember. Mikor és milyen kisebb-nagyobb klímaváltozások voltak, és mi volt ezek következménye az élővilágra és a társadalmakra. (Például a római császárság korában csak egy darabig küzdöttek az ellen, hogy Britannia római provincia finom borokból önellátó legyen. Túl sok és túl jó volt a termés. Tessék csak megnézni most!)

Elképzelhető, hogy Európában ismét elmozdul a Moesz-vonal (ami többek közt a szőlő és őszibarack termeszthetőségének északi határvonala.) Ilyenkor hisztéria helyett gondoljunk Britannia pazar boraira…

Jelenleg egy jégkorszakban élünk. A globális felmelegedéssel kapcsolatos vita hevében ez sok ember számára valószínűleg a meglepetés erejével hat.

Bereg_Isztria>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Nagy szükségem volt erre a könyvre. Arra, hogy valaki megmondja, a klíma egyfolytában változik, és nincs egy olyan állapot, amelyik az ideális, egyensúlyi helyzetet képviselné, anélkül, hogy tagadná a klímaváltozást vagy a környezetvédelem szükségességét.

Behringer áttekinti a Föld keletkezésétől eltelt időt a napjainkig, földtörténeti korszakonként és röviden taglalja a várható jövőt különböző forgatókönyvekkel, de a leglényegesebb az emberiség klímaváltozásra adott válaszainak boncolgatása. Tudtak-e reagálni, milyen hatással volt a klíma a hiedelmekre, a társadalmi struktúrákra, az életmódra, az életminőségre, a településszerkezetre.
Lehet, hogy csak én találkozom ritkán ehhez hasonló művekkel, de számomra hiánypótló volt.

Pozitívumok:
– következetesség, minden korszak alapos tárgyalása
– világtörténelem, nem ragad le Európa történelménél,
– rövid, emészthető fejezetek,
– tudományosság: mindent kételkedéssel fogadni és csak akkor hitelt adni neki, ha bizonyítékok vannak rá, nem akkor, ha érzelmi nyomás nehezedik az emberre,
– tudományosság: semmi sem szent, nem érdekli, ha fáj vagy rosszul érint, amit ír, leírja, ha igaznak tartja,
– tudományosság: nem egy divathullámra ül fel, nem riogatós horror,
– fontos témáról ír közérthetően és élvezetesen.

Negatívumok:
– ezek zömét a fordításnak és az elkészült szöveg átnézése elhagyásának tudom be, rengeteg zavaró furcsaság volt: a könyv elején cserélgették a milliót és a milliárdot, tehát volt olyan, hogy a Föld 5 millió éves koráról írtak, szemdudornak fordították a szemöldökcsontot, II. Urbánnak Orbán pápát, Ekvádorként írta Ecuadort, de Sahel övezet volt a Száhel övezet, ágyuk lőttek, nem ágyúk stb.
– a szerző belezavarodott a földtörténeti korszakok felosztásába, ehhez jól jött volna egy igazán átfogó táblázat, amiben minden párhuzamosan futó megnevezés szerepel (pl. a legújabb érára a neozoikum/kainozoikum/paleogén)

4 hozzászólás
Malnai_Istvan>!
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete

Emlékszünk-e mostanában a médiából felénk
harsogó, riasztó klímaváltozással rémisztgető hírekre?
Hogy a gleccserek olvadnak és városok fognak víz alá
süllyedni a vízszintemelkedés miatt?
Hogy növekszik az évi átlaghőmérséklet, és ez baj?
Az üvegházhatás?
Igen, ezek valamennyiünk mindennapjainak részei.
De azt még egyetlen riporter sem mondta: a globális felmelegedés lehetőségeket is rejt magában.

Bővebben: http://kulturpara.blog.hu/2017/03/30/a_globalis_felmele…


Népszerű idézetek

Mae>!

Jelenleg egy jégkorszakban élünk. A globális felmelegedéssel kapcsolatos vita hevében ez sok ember számára valószínűleg a meglepetés erejével hat.

33. oldal

tothmozerszilvia I>!

Ha a klíma a világot válságba taszítaná, vajon nem volna-e mindenkinek kötelessége, hogy technikai eszközökkel mihamarabb közbelépjen? Az irányú terveket dolgoztak ki, hogy a világklímát szabályoznák oly módon, hogy a Bering-szorost Alaszka és Oroszország között lezárnák. John F. Kennedy (1917-1963, elnök: 1960-1963) az 1960-as választási kampány során nyitottnak mutatkozott az effajta intézkedésekkel szemben. A Bering-gát tervével kapcsolatban Richard M. Nixon (1913-1994) elnöksége alatt (1969-1974) komoly kutatásokat folytattak, és a terv az őt követő Gerald Ford (1913-2006, elnök 1974-1977) és Leonyid Brezsnyev (1906-1982) között 1974 novemberében Vlagyivosztokban létrejött csúcstalálkozónak is tárgya volt. És a Bering-gát a globális lehűlés ellen folytatott harc során még az ártalmatlanabb javaslatok közé tartozott.
A tárgyalt ötletek között szerepelt a poláris sapkák fekete fóliával történő befedése az albedo csökkentésére, vagy – ez mai szemmel különösen eredetinek tűnik – szén-dioxid nagyobb mennyiségben történő előállítása az üvegházhatás fokozására. Szóba került a fémpor atmoszférába juttatása, betongát építése Norvégia és Grönland között, »napkorong pótló« nagy tükrök Föld körüli pályára állítása, valamint Föld körül mesterséges »Szaturnusz-gyűrű« létrehozása potasszium porból. A katonaságot is megihlette a feladat. Az ő ötletük az volt, hogy atombombákkal robbantsák fel a Färöer-szigetektől délnyugatra fekvő tenger alatti hegyeket, hogy meghosszabbítsák a meleg tengeráramlatokat az Északi-sark vidékéig, atomreaktorokkal melegítsék fel Grönlandot, és hidrogénbombákkal olvasszák fel a sarki jeget. Mintha csak Dr. Strangelove agyából pattantak volna ki ezek a tervek. Annak idején mindenesetre túl problematikusnak tartották őket ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozzák. De azért ott voltak tartalékban arra az esetre, ha felerősödne a lehűlés.

246. oldal - Globális felmelegedés: a modern kor meleg periódusa - A globális felmelegedés felfedezése - A klímakutatás mint politikai jövőtudomány

Kapcsolódó szócikkek: Brezsnyev · Gerald Ford elnök · Grönland · Vlagyivosztok
A_mordályos_nyul P>!

A vita kiváltója Thomas Naogeorgus protestáns prédikátor volt, aki a boszorkányokat okolta a rossz időjárásért nem sokkal ezt követően nyomtatásban is megjelent prédikációjában. Erre két württenbergi szuperintendáns azt válaszolta, hogy nem a boszorkányok, hanem egyedül Isten felelős a klímáért, amiben szigorúan követték Jacob Brenz (1499-1570) reformátor érvelését, aki mindazonáltal azon a véleményen volt, hogy a boszorkányokat ennek ellenére ki kellene végezni.

A kis jégkorszak kulturális következményei, A haragvó Isten, A boszorkányüldözések kora; 174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jacob Brenz · Thomas Naogeorgus
4 hozzászólás
lenne P>!

Az új bűncselekmény éppen azon a területen tűnt fel, ahol a nagy éhínség és a pestisjárvány után a zsidópogromok elkezdődtek. Ennek következtében még néhány fogalmat is átvittek az új bűncselekményre: a boszorkányok „szabbatkor”, a zsidó ünnepnapon találkoztak, és gyülekezetüket Savoyában, Dauphinében és Nyugat-Svájcban „zsinagógának” nevezték. A két fogalom a „boszorkányszombat” szóban ötvöződött és él tovább még ma is anélkül, hogy használatakor a pestis járvány idején dúló zsidóüldözésekre gondolnánk.

A kis jégkorszak kulturális következményei, A haragvó Isten-A boszorkányság mint a kis jégkorszak bűncselekménye 171.old.

lenne P>!

A divattörténet a vastag szövetek 16. századi elterjedéséről és azok nagymértékben történő használatáról számol be. A század elején uralkodó viszonylagos szabadossággal szembe a század végén már magasan zárt, a testet sötét és nehéz szövetek mögé rejtő ruházatban mutatkoztak a társadalom felső rétegéhez tartozó emberek, vallástól, nemzettől, kortól és nemtől függetlenül. Ezzel körülbelül egy időben indult a szűkebb és tágabb értelemben vett alsónemű diadalútja: […] azon alsóneműk és támasztékok (fűzők, bordamerevítők, drótvázak) diadalútja, amelyek a külső ruházatnak kívánt formát kölcsönöztek.

A kis jégkorszak kulturális következményei, A bűnösszegződés mint a változás motorja- Bűnösszegződés és ruházat 182.old.

lenne P>!

A ruházat mellett még a „sminkelés, a homlokfestés és mindennemű idegen festékkel történő mázolás” is pellengérre került. És itt a mutatóujj még fenyegetőbben emelkedett a magasba: „Mivel az asszonyok higanyt, kigyózsírt, siklók, egerek, kutyák vagy farkasok ürülékét és más egyéb visszataszító és bűzös dolgot használnak önnön mázolásukra, amit szégyentől vezérelve itt nem nevezhetek meg, és homlokukat, szemüket, orcájukat és ajkukat ezekkel a mérgekkel dörzsölik és kenik be, kis ideig ugyan fénylő és ragyogó lesz az ábrázatuk, de azután rövid idő múlva annál visszataszítóbbak, közönségesebbek, iszonyúbbak, formátlanabbak és öregebbek lesznek, és 40 éves korukban úgy festenek mintha 70 évesek volnának.”

A kis jégkorszak kulturális következményei, A bűnösszegződés mint a változás motorja- Bűnösszegződés és ruházat 183.old.

lenne P>!

A természetvédelemmel kapcsolatos törekvések konzervatív jellegűek: a „természetvédők” nem a „természetet” akarják megvédeni, hanem a természet megszokott jellegét, egy olyan ökológiai állapotot, amely csak annyira „természetes” vagy „nem természetes”, mint bármely más állapot. A „természetvédelem” esetében nem annyira a természet, mint inkább az ember jó közérzetének védelméről van szó.

A környezet ellen elkövetett bűnök és az üvegházi klíma. Epilógus, Természetvédelem vagy embervédelem?, 276.old.

12 hozzászólás
lenne P>!

Ha a mostani klímaváltozás hosszú ideig tartana – amivel pillanatnyilag nagy valószínűséggel számolhatunk –, csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedőlni. Ha melegebb lesz -alkalmazkodni fogunk hozzá. Emlékezzünk csak a klasszikus latin bölcsességre, amely így hangzik: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Változnak az idők, és velük együtt mi is.

A környezet ellen elkövetett bűnök és az üvegházi klíma. Epilógus, A Föld nem izzik el - még nem, 282.old.

kisssan27>!

… az ipari államok jelentik a problémát, és ezért nem jelenthetik a megoldást.

264. oldal

lenne P>!

James E. Hansen, a NASA Világűrkutató Intézetének (Goddard Space Flight Center) igazgatója és a New York -i Columbia Egyetem Földtudományi Intézetének (Earth Institute) professzora azt írja, hogy a globális felmelegedés megbontja a Föld energiamérlegének az egyensúlyát. Hansen azonban elfelejti megjelölni, hogy szerinte mikor volt a klíma egyensúlyban. […] Még a holocén alatt sem volt az éghajlat mindig állandó. A klíma az elmúlt öt milliárd évben – a Föld keletkezése óta – mindig változott, és ez így lesz a jövőben is.

A környezet ellen elkövetett bűnök és az üvegházi klíma. Epilógus, Legenda a természet elveszett egyensúlyáról, 270.old.

Kapcsolódó szócikkek: holocén · James E. Hansen

Hasonló könyvek címkék alapján

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
J. E. Lovelock: Gaia
Rachel Carson: Néma tavasz
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
J. E. Lovelock: Gaia halványuló arca
Jared Diamond: Összeomlás
Csontos György: A zöldek
Fernand Braudel: A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen
Simon Singh: Kódkönyv
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv