Mint ​az állatok (Brenner nyomozó történetei 5.) 29 csillagozás

Wolf Haas: Mint az állatok

Ezt ​ismered? Mármint, hogy a férj azt mondja egyszer csak a feleségének: „Te, figyelj, csináljuk már egyszer úgy, mint az állatok!” Mire az asszonyka: „Fúj, szóba se jön, mit képzelsz!” Másnap a férj megint ezzel jön: „Te, ugyan csináljuk már egyszer úgy, mint az állatok!” Mire az asszony: „Szó sem lehet róla! Menj pszichológushoz, te perverz disznó!” De másnap a férj megint csak rákezdi: „Figyelj, csináljuk már egyszer úgy, mint az állatok!” Mire a fele…
Nagyjából eddig tudja elmesélni a Brennernek a viccet a Schmalzl, a bécsi White Dog nevű karikás 18-as besorolású vendéglátóipari egység főnöke, mert közben kap egy telefont, mire előveszi a revolverét, és aztán, mi sem természetesebb.
A Schmalzl azért fogadja fel a Brennert, hogy derítse ki, ki szórja szét a gombostűvel ellátott kutyakekszeket az Augartenben, Bécs leghíresebb barokk parkjában. Ki áll a kutyagyilkosságok mögött? Egy kutyaellenes szülő? Egy őrült korkedvezményes nyugdíjas? Egy kutya harapta kamaszlány?… (tovább)

Eredeti cím: Wie die Tiere

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Scolar, Budapest, 2011
228 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632442587 · Fordította: Bán Zoltán András

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Simon Brenner


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

sztimi53>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Kicsit unalmasabb volt ez a Brenner, de így is röhögtem a kutyaszaros Bécs városában a kutya- vs gyerekvédők harcán. A szexgyógyító kéjlabirintusban lakó Brenner megtanulhatta volna már, hogy odafigyeljen a zenére, ami a fejébe ragad, az mindig nyomravezető. Kicsit véres a zárlat, kicsit félek is, hogy kifulladt a dolog, de azért folytatom. Illetve elkeserít, hogy korai nyugdíjra épp oly esélytelen vagyok, mint Brenner.

vargarockzsolt>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Ez volt a negyedik Brenner-sztori. Ez volt leginkább lélektani – a kisgyerekes anyukák és az unatkozó feleségek lélektanáról kaphatsz nem túl hízelgő képet, és ez nagyon szórakoztató. :))
Ja, és a krimi-szál is izgalmas.

1 hozzászólás
SignorFormica>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Frenetikus krimi, amelyik erénye az utánozhatatlan elbeszélői stílus. A röhögés, amit bennem keltett, teljességgel másodlagossá tette a bűnügyi szálat. Olyan elemi erejű iróniával szedi szét, röhögi ki az osztrák társadalom bemutatott szubkultúráit a könyv mesélője, és nyomozója, hogy az felér egy sértéssel. Jelen esetben a kutyások és a játszótéri családos anyukák metafizikai konfliktusán röhögtem át a gyilkosságokat.

egy_ember>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Kutyások versus gyerekesek Bécs egyik közparkjában. Ha mindenképp tudni akarod, az Augartenben, ahol az baromi nagy légvédelmi torony van. Az egész meg van még bolondítva egy szexbárral, néhány hullával, és egy gyerekkórussal, akik folyton azt a nyálas slágert éneklik a Heintjétől, hogy aszondja: Mama.
Kicsit fáradt volt a többi részhez képest, de remélem, a Brenner nem fáradt ki egészen, mert egyébként meg nagy kedvenc, mi sem természetesebb.

Mortii>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Kicsit nyögve nyelősen indult ez a sztori, mert ugye kutyások kontra gyerekesek a parkban, nekem meg se gyerekem kutyás meg pláne nem vagyok és nem a parkról szólt, ami meg érdekelne. Ezt mondjuk megkaptam, mert Brenner annyit bóklászott az Augartenben, hogy már én is kiismerném magam ott. Szokásos katyvasz, mindenfelé vezető szálak, hirtelen halál és már nem is annyira érdekes a kiinduló bűntény, mert aztán már emberrablás, és a kis Berti színre lép!
A vége elég akció dúsra sikerült, nincs is vele gond, az pedig ahogy oldalakon keresztül egy nyaktól elvált fej repülését és azt, hogy mit nem látott már ez a fej, írja le Haas, az valami gyönyörű!

jeges_varga>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Pozitív mellékhatás

Amióta a Brenner kilépett a rendőrség kötelékéből, nem viselte túlságosan szívén a hivatásbeli előmenetelét. Amúgy sem volt jellemző rá a karrierépítés. Megelégedett ő azzal is, hogy az innsbrucki SoHoban (értsd a Souvenir Hollingerben) jól fizetett áruházi detektívként futkoshatott a vásári szarkák után.

Az efféle bevásárlóházban az eladók között rendszeresen megy a munkaközi csevej. Egy ilyennek volt a fültanúja a Brenner. Korkedvezményes-nyugdíjazás. Ez a szó valahogy megtetszett neki. Ha hiszed, ha nem, emiatt ment vissza Bécsbe. Nem azért, hogy fényt derítsen arra, hogy ki teszi ártalmatlanná labellós kupakokba rejtett, gombostűvel bélelt kutyakekszekkel az Augartenben szaladgáló házi kedvenceket. Ennek az égvilágon semmi köze ahhoz.

A méltán népszerűtlen felnőtt szórakozóhely, a White Dog (a Black Cat már foglalt volt) tulajdonosának megbízása jó ürügy arra, hogy utánajárjon, vajon Bécsben tényleg könnyebben nyugdíjazzák idő előtt az embert?

Na, most azért egyet szögezzünk le, a Brenner nem egy szuperhős. Sőt! Időnként igen nehéz a felfogása. Mire észbe kap, már benne is van a slamasztikában. Vagy épp egy kutya szájában. Persze nem irigyelem őt. Bármennyire is egyszerűnek vagy első ránézésre pitiánernek tűnjön az ügy, ha a Brenner elkezd nyomozni, biztos lehetsz benne, hogy ott valami történni fog. Többnyire nem szép dolgok. Mondok neked valamit, lesz emberáldozat, nem csak kutyahulla.

Elég, ha csak azt mondom: egyik oldalon a felháborodott nyugdíjasok állattartó falkája, a másik oldalon a Bogyócska Egylet kutyaellenes anyuka-különítménye. És akkor ott vannak ezek a nőügyek. Magdaléna, aki vagy lakkozza a körmét vagy folyamatosan beszél. A szigorú tekintetű tisztiorvosnő. Az egyetlen kedves bogyócska mama és annak koraérett lánya. Meg az állatmenhely változatos akcentusú tulajdonosnője. Na, most akkor tégy te rendet a fejekben és a saját gondolataidban. Te is hallod a helikopter zümmögését? Na, ugye. Nincs könnyű dolgod.

És akkor képzeld el a Brennert. Akinek valóban meg is kell oldani ezt a rejtélyt. Különben össztűzszerű indulatzáporral kell szembenéznie. Érthető, ha a korkedvezményes nyugdíjazásán kezd el gondolkozni. Én biztosan nem ítélem el őt ezért.

Azt kell mondanom őszintén, a szerző, ez a Haas ismét csak ügyesen csavarja a szót. Zseniális a nyelvi humora. Remekül használja az ő mindenlátó szócsövét. Olvasás közben jókat derülsz a sok körülményes fecsegésen. Az ember már azt gondolná: csak kap az olvasó valami kis információt arról, ki is a mesélő. Mert ez foglalkoztat mindenkit. De nem. Mert egyet azért ne felejts: ez adja a Brenner nyomozó történeteinek báját.

Most figyelj. Wolf Haas krimijeiben van némi kronológia. Fejben visszacsatolhatsz a korábbi kötetekre. Régi ismerősként köszönhetsz a detektívre. De tudd meg: bármelyik könyvet kézbe veheted, épp úgy fogod élvezni, ha nem is olvastál korábban egyet sem. Így van ez az új regénnyel is.

És még valami feltűnt nekem. Nagyon egységes a színvonal. Akár az író oldaláról, akár a fordító (Bán Zoltán András), akár a könyvkiadó oldaláról nézzük. Persze lehet kedvence az embernek. De nehéz választani az öt kötet közül. A legújabb műben, a Mint az állatokban, mondjuk, van egy vicc. A 18-as karikás besorolású vendéglátó-ipari egység főnöke meséli a Brennernek. De sosincs alkalma arra, hogy befejezze. Na, a poén pont a végén csattan. Ez aztán a pozitív mellékhatás.

meseanyu P>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Hát ez nem volt most egy pikk ász, viszontag ez mégis csak a Brenner, úgyhogy jöhet a következő kötet, akár hiszed, akár nem.

Juci P>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Szigorú leszek, és azt mondom, hogy kezd a stílus az olvashatóság rovására menni. Az a legjobb, ha le tudsz ülni két-három órára, és egyvégtében elolvasni, mert annyira csapongó, hogy ha csak részletekben olvasod, akkor eléggé szétesik a sztori. Persze megint jókat röhögtem olvasás közben, meg megvannak ezek a kis vicces gondolatmenetek a Wolferl (vagyis a narrátor) sajátos világlátásával, aminek muszáj mindig igazat adnom, de azért na. Most már ennél többet várok.

2 hozzászólás
szemitomi P>!
Wolf Haas: Mint az állatok

A stílus rendben, kvázi: misem természetesebb. A történet számomra egy kicsit zavarosnak tűnt.

vöri P>!
Wolf Haas: Mint az állatok

Minél többet olvasom, annál jobban tetszik :) Leginkább azt sajnálom, hogy lassan a végére érek a Brenner-sorozatnak, és nincs tovább. Azt hiszem kénytelen leszek idővel újraolvasni mindet :) Zseniális :)


Népszerű idézetek

csillagka P>!

A Pamelának is tisztára olyan hangja volt, mint az üvegvágónak. Ha a Pamela elrikoltotta magát az uszodában, hogy „Helena!”, szinte csontritkulást kaptak az emberek.

220. oldal

1 hozzászólás
egy_ember>!

Patikus volt az illető. Az ember azt gondolná, hogy akkor gyógyszerekkel kellett volna gyilkolnia, de talán túlságosan is a szívébe zárta a gyógyszereket, ezért aztán svájci bicskával végezte el a piszkos munkát. És aztán a négy levágott fejet kitette a gyógyszertár kirakatába, mindjárt a fejfájás elleni reklámtábla mellé. „Gyökeresen új módszerekkel a fejfájás ellen!” – ez állt a táblán.

49. oldal

4 hozzászólás
Rits>!

És mindig eszelősen veszélyes, ha keveset beszélsz, mert az emberek azt hiszik, nem ártana neked egy kis noszogatás. Nem beszélsz, mert nyugalmat szeretnél, de az ellenkezőjét éred el, mert annál többet locsognak, minél több teret hagysz nekik. Brutális harc ez a befolyási övezetért, és sokat tanulhatnánk az állatoktól, mert ha nem véded eléggé a területedet azzal, hogy megállás nélkül locsogsz, rögtön a nyakadra ül valaki és teleénekeli a füledet.

139. oldal

2 hozzászólás
egy_ember>!

Megismersz egy nőcit, és rögtön látod rajta, hogy csak arra vár, mikor sütheti el, hogy: pszichés.

48. oldal

egy_ember>!

Ne legyünk túlzottan fennhéjázóak, de egymásközt nyíltan kimondhatjuk, hogy az ember, ha semmit sem tesz, egy kis előnyre tesz szert a világgal szemben.

66. oldallld.

Wiggin77 P>!

Nem éppen gond, alapjában véve. Jó, a vádliját még érezte kicsit, és néha futólag oda kellett néznie, hogy vajon a halott kutya nem lóg-e még mindig a lábszárán.

174. oldal

egy_ember>!

Az irodában aztán megint helyreállt a Brennernek a világképe, mert az íróasztalnál ülő hölgy tökéletesen illett a Maseratihoz. Majdnem ugyanannyi lóerő, ha szabad így kifejeznem magamat.

83. oldal

sztimi53>!

De hogy mik nem vannak! Mert a Brenner már szabadlábon volt, de még mindig nem merészkedett ki az otthonából, azaz a White Dogból. Egyfolytában a Magdalenával ült, és csak akkor mozdult meg, ha a szájához emelte a kamillateás csészéjét.
A Magdalena mondta neki, hogy milyen jó a kamillatea. Nemcsak, ha beteg vagy, a kamillatea mindig jó, mondta a Magdalena, és a Brenner kénytelen volt elismerni, hogy igaza van. A kamillatea mindig jó. És ha kell tőlem valami jó tanács az életed hátralevő útjára, akkor ezt írd föl: a kamillatea jó ízű, és nem kell folyton borhőmérővel ellenőrizned, mert egyszerű a szabály: ha megégeted vele a nyelved, akkor túl forró, viszont ha olyan íze van, mint a kéthetes zokninak, akkor túl hideg, azaz a kettő közt van a helyes hőmérséklet, és akkor olyan, mint egy szimfónia, de nem hangokból, hanem kamillateából.

Juci P>!

És amint kiért a friss levegőre, valóságos eufória fogta el. Maga sem tudta, miért, de olyan jól érezte magát, hogy ki tudta volna tépni a fél lábát a világnak.
Később aztán éppen fordítva történt, és éppenséggel a világ tépte le a Brenner fél lábát. Persze éppen ez a veszélye az eufóriának. Jól érzed magad, de közben kicsit alábecsülöd a világot.

52–53. oldal

egy_ember>!

A Brennernek meg már az is jó reggelnek számított, ha nem zuhant bele fejjel a kávéspoharába. (…) Ezért reggelinél mindig két könyökkel támaszkodott az asztalra. Ha így ülsz, nem esel egykönnyen az asztal alá. Ez az előny. És akkor minél sem természetesebb a hátrány: ezzel egyidejűleg képtelen vagy kávét inni.

137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner

A sorozat következő kötete

Brenner nyomozó történetei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alfred Komarek: Polt felügyelő virágot kap
Paulus Hochgatterer: Az élet édessége
Marc Elsberg: Blackout
Vicki Baum: Helene doktorkisasszony
Josef Haslinger: Operabál
Beate Maxian: A Práter-gyilkosságok
Thomas Glavinic: A kamerás gyilkos
Daniel Glattauer: Örökké tiéd
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak
Böszörményi Gyula: Nász és téboly