Pihenj ​meg futás után 2 csillagozás

Władysław Terlecki: Pihenj meg futás után Władysław Terlecki: Pihenj meg futás után

Wladyslaw Terlecki (sz. 1933) a lengyel középnemzedék ismert képviselője. Regényeit sajátos kettőség jellemzi: különös, valóságosan szenzációs, de nem kevésbé romantikus igaz történeteket dolgoz fel a modern regény intellektuális eszközeivel.
Az 1975-ben megjelent Pihenj meg futás után című, hű korképbe ágyazott, megrázó lélektani regényében az író egy 1910-ben, a híres czestochowai kolostorban történt gyilkosság okait boncolgatja.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lektúra könyvek

>!
Kriterion, Bukarest, 1983
184 oldal · Fordította: Sebők Éva
>!
Európa, Budapest, 1980
312 oldal · ISBN: 9630719703 · Fordította: Sebők Éva

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Władysław Terlecki: Pihenj meg futás után

A czestochowai kolostorban gyilkosság történt. A vádlott: Sixtus szerzetes, aki nem tagadja bűnösségét, a vizsgálóbíró: Ivan Fjodorovics, aki, bár pár nap alatt lezárhatná az ügyet, hónapokig foglalkozik vele, annak ellenére, hogy súlyos betegség gyötri.
Erre az alapszituációra építi fel Terlecki lélektani és filozófiai kérdéseket felvető regényét, melyben Dosztojevszkij nyomdokain járva bűn és bűnhődés, emberi és fenti igazságszolgáltatás, véletlen és okozatiság, erkölcs és az erkölcs körvonalazhatóságának problematikáját boncolgatja. Közben a háttérben, igaz, inkább halványabban, de kirajzolódik a múlt századelő társadalmi-politikai képe is, bár a hangsúly elsősorban két ember találkozásán van: a gyilkossági ügy kivizsgálása mellett a kolostorban és a lengyelek szellemi fővárosában eluralkodó erkölcsi fertő egyes jegyeit felfedni érkezett vizsgálóbíró, valamint a kettős bűn (szerelem és gyilkosság) teljes terhét vállaló, de önként vállalt kötelékét, a szerzetességet meg nem tagadó Sixtus szembesülésén. Előbbi az ördög hatalmának tagadásával, utóbbi rendíthetetlen hitével próbálja megközelíteni a helyzetet.
Ivan Fjodorovics azon ritka vizsgálóbírók közé tartozik, akik szerint a szabályok – paragrafusok, rendeletek, hivatalos utasítások – alkalmatlan normák, melyek segítségével ugyan el lehet ítélni a bűnöst, de megérteni őt nem segítenek. Márpedig Ivan Fjodorovics megérteni akarja a tettet és a tettest. A fogoly lelkének képmását akarja feltérképezni, a kihallgatások során a vádlott lelkében bekövetkezett változások érdeklik, a vádlott vándorútja saját tudata mélyén, hisz ez az egyetlen tényleges büntetés.
A büntetés morális értékén, az erkölcsi felelősség bizonytalan, változékony voltán való eltöprengés messze túlvezet a bűntény vizsgálatának határain, Ivan Fjodorovics vizsgálata egzisztenciális töprengéssé és kereséssé válik – saját betegsége, orvosával való beszélgetései elmélyítik a megértés iránti vágyát.
Logika vagy véletlen irányítja sorsunkat? Az okok – bűntényé, betegségé – kívül esnek-e az erkölcsön? Van-e valamely számunkra ismeretlen, felderíthetetlen célszerűségük? Van-e fenti igazságszolgáltatás és ha van, beilleszthető-e a lenti, földi értékrendbe?
Sikerül(het)-e Ivan Fjodorovicsnak lezárnia az ügyet? Mindenesetre együtt lehet vele töprengeni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Alessandro Manzoni: A jegyesek
Damian Stănoiu: Apátnőválasztás
Leslie L. Lawrence: A szitáló fehér por kolostora
Stendhal: A pármai kolostor
Janwillem van de Wetering: Az üres tükör
Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek
Brigitte Riebe: A rajnai kolostor
Mariana Alcoforado: Portugál levelek
Robert van Gulik: A kísértetjárta kolostor
Kilián atya: Kis kolostori patika