A ​Nobel-díjas kém 22 csillagozás

Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.
De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Róla szól: Szent-Györgyi Albert

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
416 oldal · ISBN: 9789632936192
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935461

Kedvencelte 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Wiggin77
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

„Amikor a közöttünk élő senkikről naponta bőséges és pontos információkat kapunk a különböző médiumokból, akkor igazi szellemi wellnessben részesülhet, ha elolvassa Wisinger István izgalmas és hiteles tényregényét Szent-Györgyi Albertről.”

Rangos Katalin újságíró sokat ígérő szavai hitelesnek bizonyultak, egy izgalmas és érdekes történetet olvastam egy rendkívül szeretnivaló nagy tudósról.
Könyvtárból kölcsönöztem a könyvet, de meg is fogom venni, ment a kedvencek közé.

Kivételesen lelkesítő írás volt, kvázi rajongója lettem a tudósnak. Wisinger olvasmányosan és végig izgalmasan meséli a Prof élettörténetét. El kell ismernem, hogy többször is találkoztam kissé magyartalanul hangzó fura körmondatokkal, de annyira vitt magával a történet, hogy emiatt az összkép nem sérült.

Ahogy a többség, én is tudtam alapvető információkat Nobel-díjas tudósunkról, de semmit sem tudtam arról, hogy milyen ember is volt ő. Ahogyan kalandos életéről is csak érintőlegesen hallottam.

Az 1930-as években Szegeden élt, tanított és kutatott. Hamar elismert és népszerű figurája lett a városnak. Az akkor már világlátott professzor (Szeged előtt élt többek között Cambridge-ben és az USA-ban is) oktatási módszerei újszerűek és szokatlanok voltak a poroszos rendszerhez szokott egyetemen. Szokatlanok, de nagyon gyorsan népszerűvé váltak. A Prof óráin nyugodtan félbe lehetett szakítani az előadást kérdésekkel – és „alkalmanként a spontánul vitát kiváltó diák jobb jegyet kapott, mint az éppen felelő, aki önálló gondolkodás helyett csak a lexikális tudását bizonyította.”
(Megjegyzem, hogy érzésem szerint még ma is az az általános, hogy az előadás abból áll, hogy a tanár leadja az anyagot, a diák meg szolgai módon lekörmöli, de nincs kérdés, vita, konstruktív alkotási folyamat.)
Diákjaival nagyon közvetlen viszonyt ápolt – kedveltek voltak Szent-Györgyi ötórai teái, ahova diákokat is meghívott. A Prof sportos, aktív életet élt. Rendszeresen beállt kézilabdázni a diákok közé, teniszezett, lovagolt, evezett, sőt még a pilótavizsgát is letette. Sportosságát élete végéig megőrízte, egy vitorlásút alkalmával még 92 évesen is hátraszaltóval ugrott a vízbe.
Feltűnő jelenség volt, pipájával a szájában gyakran látták kerekezni – professzortársai megdöbbenésére kerékpárral érkezett a munkatársi ebédekre-vacsorákra is.
Ha nem biciklizett, akkor a Buickját vezette, mellyel gyakran kirándulni vitte a diákjait. Támogatta az Egyetemi Színjátszó Társaság megalapítását, gyakran a próbákra is beült. Szegeden barátságot kötött többek között Sík Sándorral és Móra Ferenccel is.
Amikor a Nobel-díjat megkapta, egy egész város ünnepelte napokig.
A háború idején a tudós politikai szerepet is vállalt, a Szent-Györgyi Ellenállási Szervezet aktív résztvevője volt az ellenállásnak. Szent-Györgyi legnagyobb kalandja az isztambuli diplomáciai küldetése volt, ahol is a cél az volt, hogy a szövetségesek ügynökeivel tárgyaljon a kiugrás előkészítéséről. Küldetése nem maradt titokban, Hitler sok követ megmozgatott – gestapósok még a svéd követségre is betörtek – hogy elfogják Szent-Györgyit. A háború után sem voltak eseménytelenek a napjai. A rossz irányba tartó változások miatt titokban Moszkvába utazott, hogy Sztálint szembesítse a magyar kommunizmussal szembeni kételyeivel és a szovjetek viselkedésével kapcsolatos felháborodásával.

Lehetne még felvillantani képeket a tudós sosem unalmas életéből, de nem ragozom tovább, ezt a könyvet el kell olvasni! Méltán büszkék lehetünk tudósunkra, igazán megérdemli, hogy többet tudjunk róla, mint a köztünk élő nyomoronc megélhetési celebekről.

A Prof életének bemutatása mellett kiemelném még az is, hogy a korszak történéseit is jól mutatja be az író, többek között érdekes volt a klessheimi Hitler-Horthy találkozók leírása.

>!
robinson P
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek? Tudtad, hogy Hitler el akarta raboltatni a tudóst?
Wisinger István dokumentumregényéből részletesen megtudhatod!
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/10/a-nobel-dijas-kem.html

>!
Csabi P
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

A könyv kapcsán utánanéztem, és elég meglepő, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas tudósról mindeddig nem született egy nagyszabású életrajz magyar szerzőtől, igaz, megjelent két vékonyka kötet, és ennyi. spoiler Ugyanígy meglepő, hogy Szent-Györgyi írásai sem jelennek meg ’90 óta, pedig előtte számos írását kiadták, azóta viszont csak egy árva kis kötet valami noname kiadótól (pontosabban az utószó szerint 2014-ben megjelent Szegeden egy 8 kötetes válogatás az írásaiból, de nem úgy tűnik, hogy ez széles körben terjesztésre került). Mindez annak fényében, hogy nem győzzük világgá kiáltani: mindent a magyarok találtak fel, még a feltalálást is. Nem értem. Viszont ezek után érthető, hogy miért egy ennyire méltatlan kézbe került végül egy Szent-Györgyi életrajz megírása.
Már az életrajz terminusnál meg kell állni egy kicsit, Wisinger az előszóban elismeri, hogy nem egy történelmileg hiteles életrajzot írt, hanem egy regényes életrajzot, magyarán a tényeket a képzelete játékaival színezte ki (ez sokkal egyszerűbb, mint alapos kutatómunkát végezni). Majd zavaros fejtegetésbe kezd arról, hogy A történelmi hűségre nem szükségszerűen törekedtem, […] elsődleges törekvésem inkább a hitelesség. Ezt valószínűleg így tanították a marxista-leninista újságíró iskolában.
Ráadásul még csak nem is egy komplett életrajzot kapunk, valójában a könyv csak a kivándorlását (1947) megelőző 20 évre koncentrál. Az Amerikában töltött évekről már csak egy vázlatos felsorolást kapunk. Ugyanígy teljesen elsiklik a gyermekkor, és az ifjúsága is csak nagy lépésekben van felvázolva. Hogy mikor és hol született, le sincs írva a könyvben, ez azért elég furcsa egy életrajznál (ha mégis, akkor bocs, de én nem emlékszem rá). A családja, ami szintén neves orvos família volt, alig pár szót érdemel.
Akkor mégis mi van ebben a könyvben? Hát például azzal kezdi, hogy szegedi árvíz, meg Fogadalmi templom építése. Hogy ennek mi köze Szent-Györgyihez? Semmi. Mint ahogy később is szeret a szerző elkalandozni, mint egy rossz kocsmai fecsegő, aki két fröccs után eszmél csak rá, hogy na mit is akartam mondani? A legdurvább rész, amikor vagy száz oldalon keresztül taglalja a német megszállást és a kiugrási kísérletet, ahol teljesen átadja a főszerepet Horthynak, miközben Szent-Györgyi talán elment éppen egy kávészünetre.
Wisinger bármit belesző a történetbe, ami csak érintőlegesen felmerül, hadd szaporodjon az oldal, miközben hőséről teljesen megfeledkezik.
Maga a szöveg is méltó újságíró szerzőjéhez. Olyan mondatok, hogy az ember csak pironkodik, ezt egy olyan ember írta le, aki állítólag a magyar nyelv használatából él. De nem csak a forma, a tartalom is. Egy példa, amikor éppen Wallenbergről tart egy kis kitérőt: Csak hosszú évtizedeken keresztül folyó nemzetközi kutatás derítette fel szovjetúnióbeli fogva tartásának és elpusztulásának feltételezett körülményeit. Na most akkor felderítette, vagy nem? Az előszóból megtudjuk, hogy a dőlt betűvel szedett részek pontos idézetek dokumentumokból. Ehhez képest az egyik „idézetet” így vezeti fel: Ebben állítólag ezt írta:.
És hát unalmas a végtelenségig, mert az ígért regényesség sehol sincs, van viszont brosúra szöveg, és olyan (kitalált) párbeszédek, ahogy élő ember nem beszél.
És még sorolhatnám, pl. hogy főhősét hol Szent-Györgyinek, hol Profnak, hol csak per Albertnek nevezi, néha teljesen a szövegrészlethez nem illően.
Sajnálatos, hogy egy ilyen jelentős személyiségnek egy ilyen kisszerű biográfus jutott, ez a könyv a magyar olvasó becsapása.

>!
Mpattus P
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

A Nobel-díjas kém érdekes olvasmány volt számomra, elsősorban társadalomtörténeti, kultúratörténeti szempontból. Akaratlanul is elkalandoztam néha, milyen emlékeket őrizhetnek, őrizhettek azok az egyetemisták, akik Profként emlegették Szent-Györgyit, akik tőle tanulhattak, akik között ott kerekezett nap mint nap. Felcsillant a szemem, ha olyan névre bukkantam, akitől tanulmányaim során én is olvastam, vagy mikor irodalmi alakokról tudtam meg új információt. A magánéleti elbeszélések szintén sok újdonságot tartogattak.

Teljes értékelés itt:
http://szembetuno.blogspot.hu/2016/11/wisinger-istvan-n…

>!
Yellow
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Nagyon izgalmas téma, rosszul megírva :( Nem volt olvasmányos, inkább erőlködős. Se füle, se farka körmondatok. Pedig témába vágott, mert ha nem is Szegeden de orvosi egyetemen végeztem. Kár :(

>!
Hiranneth
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Neumann János élete után úgy gondoltam, elolvasom a szerző korábbi könyvét is, már csak azért is, mert Szent-Györgyi munkássága és élete már egy ideje izgatja a fantáziámat.
Meglepett, hogy annak idején a tudós mennyire belefolyt az aktuális politikába, nem rémlett, hogy erről korábban hallottam volna akár egy keveset is. És nem csak hogy belefolyt, de milyen nyughatatlan volt :D.
S bár tény, hogy számomra is ez volt a kevésbé ismert rész az életéből, szívesen olvastam volna többet a hétköznapi munkásságáról, mindennapjairól. Mondjuk abban az időszakban talán nem jutott olyan sok, ezekre a részekre.
De még a munkája területén is kaptam számomra teljesen ismeretlen információkat, például arra nézve, hogy élete végén a kutatásai milyen irányt vettek.

>!
bdoró
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Mindamellett, hogy hiánypótló a mű, és hogy Szent-Györgyi Albert személyisége és életútja lebilincselő volt, sajnos a szöveg nyelvezete nekem sokszor érthetetlen/ magyartalan volt.

>!
Citadella
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Érdekes könyv volt. Nem csodálkozom, hogy a harmadik kiadását éli meg. Számtalan adalék, érdekesség van benne Szent-Györgyiről (és jó néhány barátjáról, kortársáról), és ezek a neten való búvárkodással sem szerezhetők be. Kellenek az ilyen életrajzi könyvek, hogy jobban megismerhessük a jelentős személyiségeinket.

>!
Adam_Taylor
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Érdekes, izgalmas, olvasmányos és informatív – nehéz volt letenni, na.

>!
schuminator
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Mint tudós, természetesen megemelem a kalapom előtte.
De az, hogy belefolyt a politikába és ott mint a napraforgó, hajladozott ide-oda mindig arrafelé, ahonnét a problémái megoldását várta… Kémként borzasztóan naiv lehetett, egyetlen dolgot kivéve: remekül használta ki, hogy a Nobel díja előtt hasraesnek az emberek. Nekem szerencsére sikerült ettől függetleníteni magamat (nem úgy, mint egypár olvasónak, akik véleményt írtak ide).


Népszerű idézetek

>!
robinson P

A Prof feszengett. Kínos volt számára a főtitkár stílusa, amely Rákosi híréhez mérve túlságosan is szívélyes volt. Mindenesetre elfogadta a felkérést. Rákosi nyújtotta a kezét, és Albert úgy érezte, a nyirkos, puha kézfogás olyan volt, mintha valamilyen tengeri lénnyel érintkezett volna.

328. oldal

>!
robinson P

A szegedi ideális helyzet otthon még egyszer nem fordulhat elő, különösen azért, mert elegem van a politikából. Márpedig Magyarországon az egyirányú utcában is majd mindig hűségesküt kell tenni.

360. oldal

>!
robinson P

Hitler, szokásának megfelelően, két lábán előrehátra himbálódzva, felháborodását hangereje fokozásával érzékeltette:
– Nekem súlyos bizonyítékaim vannak! – üvöltötte.

229. oldal

>!
robinson P

Ebben az esetben a kezdőpontja egy dél-alföldi város, Szeged. Ott is a Dóm tér, amelynek káprázatos szépségű, emblematikus templomának megépítését még 1880-ban határozták el.

17. oldal

>!
robinson P

A Prof a nemzetközi sajtó esélylatolgatásából tudta meg, hogy jelölték a díjra. Fiatal kora miatt nem reménykedett, bár várta a híreket Stockholmból. Délután, amikor először szólalt meg a telefon, kissé csalódott volt, mert csak az anyósa kereste.

82. oldal

>!
robinson P

Önbecsülésének megtartása érdekében végül úgy összegezte a helyzetet, hogy mégiscsak Nellit terheli a nagyobb felelősség. Hiszen becsapta őt, ráadásul igen méltatlan formában megsértette férfibüszkeségét.

148. oldal

>!
robinson P

– Miniszterelnök úr, a történelme során Magyarország mindig is tele volt rebellis alakokkal, és gyakran hajlamosak voltak elhitetni magukkal, hogy ha valaki sikeres az egyik területen, akkor a másikon is az lehet.

168. oldal

>!
robinson P

Pontosabban korábban egyszer szóvá tette, de Nagynelli csodálkozva hárította el morgolódását.
– Pont itt, Szegeden mi más lehetne vacsorára, mint paprika? Ez a legnépszerűbb ételek egyike, és egészséges is.

73. oldal

>!
robinson P

Ekkor a mintegy 7,9 milliós lakosságú országban egymillió felett volt az analfabéták száma, és Klebelsberg koncepciója – a trianoni veszteségből fakadó nacionalista megszólalások és az olykor konzervatív nézetek hangoztatása mellett – az európai oktatási és kulturális színvonalhoz kapcsolódni kívánó ideológiát takart.

26. oldal

>!
robinson P

Legnagyobb döbbenetére a macska magához tért, és leugrott a kísérleti asztalról. Meggyőződése lett, hogy jelentős felfedezés birtokába jutott.

49. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött…
Moldova György: Aki átlépte az árnyékát
Verrasztó Gábor: Goll Bea
Csupor Tibor: Csillag és ősi szó
Rados Virág: A visszakapott élet
Láng György: Kárpátvölgy muzsikusa
Szentiványi Jenő: A görög gálya titka
Oscar Welden: Báthory Erzsébet magánélete
Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel