A ​Nobel-díjas kém 34 csillagozás

Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.
De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Róla szól: Szent-Györgyi Albert

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
410 oldal · ISBN: 9789632936192
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
410 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935461

Kedvencelte 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Wiggin77 P>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

„Amikor a közöttünk élő senkikről naponta bőséges és pontos információkat kapunk a különböző médiumokból, akkor igazi szellemi wellnessben részesülhet, ha elolvassa Wisinger István izgalmas és hiteles tényregényét Szent-Györgyi Albertről.”

Rangos Katalin újságíró sokat ígérő szavai hitelesnek bizonyultak, egy izgalmas és érdekes történetet olvastam egy rendkívül szeretnivaló nagy tudósról.
Könyvtárból kölcsönöztem a könyvet, de meg is fogom venni, ment a kedvencek közé.

Kivételesen lelkesítő írás volt, kvázi rajongója lettem a tudósnak. Wisinger olvasmányosan és végig izgalmasan meséli a Prof élettörténetét. El kell ismernem, hogy többször is találkoztam kissé magyartalanul hangzó fura körmondatokkal, de annyira vitt magával a történet, hogy emiatt az összkép nem sérült.

Ahogy a többség, én is tudtam alapvető információkat Nobel-díjas tudósunkról, de semmit sem tudtam arról, hogy milyen ember is volt ő. Ahogyan kalandos életéről is csak érintőlegesen hallottam.

Az 1930-as években Szegeden élt, tanított és kutatott. Hamar elismert és népszerű figurája lett a városnak. Az akkor már világlátott professzor (Szeged előtt élt többek között Cambridge-ben és az USA-ban is) oktatási módszerei újszerűek és szokatlanok voltak a poroszos rendszerhez szokott egyetemen. Szokatlanok, de nagyon gyorsan népszerűvé váltak. A Prof óráin nyugodtan félbe lehetett szakítani az előadást kérdésekkel – és „alkalmanként a spontánul vitát kiváltó diák jobb jegyet kapott, mint az éppen felelő, aki önálló gondolkodás helyett csak a lexikális tudását bizonyította.”
(Megjegyzem, hogy érzésem szerint még ma is az az általános, hogy az előadás abból áll, hogy a tanár leadja az anyagot, a diák meg szolgai módon lekörmöli, de nincs kérdés, vita, konstruktív alkotási folyamat.)
Diákjaival nagyon közvetlen viszonyt ápolt – kedveltek voltak Szent-Györgyi ötórai teái, ahova diákokat is meghívott. A Prof sportos, aktív életet élt. Rendszeresen beállt kézilabdázni a diákok közé, teniszezett, lovagolt, evezett, sőt még a pilótavizsgát is letette. Sportosságát élete végéig megőrízte, egy vitorlásút alkalmával még 92 évesen is hátraszaltóval ugrott a vízbe.
Feltűnő jelenség volt, pipájával a szájában gyakran látták kerekezni – professzortársai megdöbbenésére kerékpárral érkezett a munkatársi ebédekre-vacsorákra is.
Ha nem biciklizett, akkor a Buickját vezette, mellyel gyakran kirándulni vitte a diákjait. Támogatta az Egyetemi Színjátszó Társaság megalapítását, gyakran a próbákra is beült. Szegeden barátságot kötött többek között Sík Sándorral és Móra Ferenccel is.
Amikor a Nobel-díjat megkapta, egy egész város ünnepelte napokig.
A háború idején a tudós politikai szerepet is vállalt, a Szent-Györgyi Ellenállási Szervezet aktív résztvevője volt az ellenállásnak. Szent-Györgyi legnagyobb kalandja az isztambuli diplomáciai küldetése volt, ahol is a cél az volt, hogy a szövetségesek ügynökeivel tárgyaljon a kiugrás előkészítéséről. Küldetése nem maradt titokban, Hitler sok követ megmozgatott – gestapósok még a svéd követségre is betörtek – hogy elfogják Szent-Györgyit. A háború után sem voltak eseménytelenek a napjai. A rossz irányba tartó változások miatt titokban Moszkvába utazott, hogy Sztálint szembesítse a magyar kommunizmussal szembeni kételyeivel és a szovjetek viselkedésével kapcsolatos felháborodásával.

Lehetne még felvillantani képeket a tudós sosem unalmas életéből, de nem ragozom tovább, ezt a könyvet el kell olvasni! Méltán büszkék lehetünk tudósunkra, igazán megérdemli, hogy többet tudjunk róla, mint a köztünk élő nyomoronc megélhetési celebekről.

A Prof életének bemutatása mellett kiemelném még az is, hogy a korszak történéseit is jól mutatja be az író, többek között érdekes volt a klessheimi Hitler-Horthy találkozók leírása.

robinson P>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek? Tudtad, hogy Hitler el akarta raboltatni a tudóst?
Wisinger István dokumentumregényéből részletesen megtudhatod!
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/10/a-nobel-dijas-kem.html

Csabi P>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

A könyv kapcsán utánanéztem, és elég meglepő, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas tudósról mindeddig nem született egy nagyszabású életrajz magyar szerzőtől, igaz, megjelent két vékonyka kötet, és ennyi. spoiler Ugyanígy meglepő, hogy Szent-Györgyi írásai sem jelennek meg ’90 óta, pedig előtte számos írását kiadták, azóta viszont csak egy árva kis kötet valami noname kiadótól (pontosabban az utószó szerint 2014-ben megjelent Szegeden egy 8 kötetes válogatás az írásaiból, de nem úgy tűnik, hogy ez széles körben terjesztésre került). Mindez annak fényében, hogy nem győzzük világgá kiáltani: mindent a magyarok találtak fel, még a feltalálást is. Nem értem. Viszont ezek után érthető, hogy miért egy ennyire méltatlan kézbe került végül egy Szent-Györgyi életrajz megírása.
Már az életrajz terminusnál meg kell állni egy kicsit, Wisinger az előszóban elismeri, hogy nem egy történelmileg hiteles életrajzot írt, hanem egy regényes életrajzot, magyarán a tényeket a képzelete játékaival színezte ki (ez sokkal egyszerűbb, mint alapos kutatómunkát végezni). Majd zavaros fejtegetésbe kezd arról, hogy A történelmi hűségre nem szükségszerűen törekedtem, […] elsődleges törekvésem inkább a hitelesség. Ezt valószínűleg így tanították a marxista-leninista újságíró iskolában.
Ráadásul még csak nem is egy komplett életrajzot kapunk, valójában a könyv csak a kivándorlását (1947) megelőző 20 évre koncentrál. Az Amerikában töltött évekről már csak egy vázlatos felsorolást kapunk. Ugyanígy teljesen elsiklik a gyermekkor, és az ifjúsága is csak nagy lépésekben van felvázolva. Hogy mikor és hol született, le sincs írva a könyvben, ez azért elég furcsa egy életrajznál (ha mégis, akkor bocs, de én nem emlékszem rá). A családja, ami szintén neves orvos família volt, alig pár szót érdemel.
Akkor mégis mi van ebben a könyvben? Hát például azzal kezdi, hogy szegedi árvíz, meg Fogadalmi templom építése. Hogy ennek mi köze Szent-Györgyihez? Semmi. Mint ahogy később is szeret a szerző elkalandozni, mint egy rossz kocsmai fecsegő, aki két fröccs után eszmél csak rá, hogy na mit is akartam mondani? A legdurvább rész, amikor vagy száz oldalon keresztül taglalja a német megszállást és a kiugrási kísérletet, ahol teljesen átadja a főszerepet Horthynak, miközben Szent-Györgyi talán elment éppen egy kávészünetre.
Wisinger bármit belesző a történetbe, ami csak érintőlegesen felmerül, hadd szaporodjon az oldal, miközben hőséről teljesen megfeledkezik.
Maga a szöveg is méltó újságíró szerzőjéhez. Olyan mondatok, hogy az ember csak pironkodik, ezt egy olyan ember írta le, aki állítólag a magyar nyelv használatából él. De nem csak a forma, a tartalom is. Egy példa, amikor éppen Wallenbergről tart egy kis kitérőt: Csak hosszú évtizedeken keresztül folyó nemzetközi kutatás derítette fel szovjetúnióbeli fogva tartásának és elpusztulásának feltételezett körülményeit. Na most akkor felderítette, vagy nem? Az előszóból megtudjuk, hogy a dőlt betűvel szedett részek pontos idézetek dokumentumokból. Ehhez képest az egyik „idézetet” így vezeti fel: Ebben állítólag ezt írta:.
És hát unalmas a végtelenségig, mert az ígért regényesség sehol sincs, van viszont brosúra szöveg, és olyan (kitalált) párbeszédek, ahogy élő ember nem beszél.
És még sorolhatnám, pl. hogy főhősét hol Szent-Györgyinek, hol Profnak, hol csak per Albertnek nevezi, néha teljesen a szövegrészlethez nem illően.
Sajnálatos, hogy egy ilyen jelentős személyiségnek egy ilyen kisszerű biográfus jutott, ez a könyv a magyar olvasó becsapása.

nemkérrétestestére>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Ennek a dokumentumregénynek a dokumentumsága soványnak tűnik, de ehhez nem tudok hozzászólni, regényt viszont olvastam párat, és regénynek egyáltalán nem regény, a regényesség sem nagyon jött össze, pedig Szent-Györgyi nem nehezíthette meg a szerző dolgát. A kémkedős korszakról a könyv fele része szólna, ha nem beszélne mellé folyton.
ld. Csabi értékelését: https://moly.hu/ertekelesek/2433013 azért én fél csillaggal többet adtam rá, mert, mert újszülött macska vagyok, de többet vártam sokkal.

2 hozzászólás
Mpattus>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

A Nobel-díjas kém érdekes olvasmány volt számomra, elsősorban társadalomtörténeti, kultúratörténeti szempontból. Akaratlanul is elkalandoztam néha, milyen emlékeket őrizhetnek, őrizhettek azok az egyetemisták, akik Profként emlegették Szent-Györgyit, akik tőle tanulhattak, akik között ott kerekezett nap mint nap. Felcsillant a szemem, ha olyan névre bukkantam, akitől tanulmányaim során én is olvastam, vagy mikor irodalmi alakokról tudtam meg új információt. A magánéleti elbeszélések szintén sok újdonságot tartogattak.

Teljes értékelés itt:
http://szembetuno.blogspot.hu/2016/11/wisinger-istvan-n…

Yellow>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Nagyon izgalmas téma, rosszul megírva :( Nem volt olvasmányos, inkább erőlködős. Se füle, se farka körmondatok. Pedig témába vágott, mert ha nem is Szegeden de orvosi egyetemen végeztem. Kár :(

Hiranneth>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Neumann János élete után úgy gondoltam, elolvasom a szerző korábbi könyvét is, már csak azért is, mert Szent-Györgyi munkássága és élete már egy ideje izgatja a fantáziámat.
Meglepett, hogy annak idején a tudós mennyire belefolyt az aktuális politikába, nem rémlett, hogy erről korábban hallottam volna akár egy keveset is. És nem csak hogy belefolyt, de milyen nyughatatlan volt :D.
S bár tény, hogy számomra is ez volt a kevésbé ismert rész az életéből, szívesen olvastam volna többet a hétköznapi munkásságáról, mindennapjairól. Mondjuk abban az időszakban talán nem jutott olyan sok, ezekre a részekre.
De még a munkája területén is kaptam számomra teljesen ismeretlen információkat, például arra nézve, hogy élete végén a kutatásai milyen irányt vettek.

bdoró>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Mindamellett, hogy hiánypótló a mű, és hogy Szent-Györgyi Albert személyisége és életútja lebilincselő volt, sajnos a szöveg nyelvezete nekem sokszor érthetetlen/ magyartalan volt.

Citadella>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Érdekes könyv volt. Nem csodálkozom, hogy a harmadik kiadását éli meg. Számtalan adalék, érdekesség van benne Szent-Györgyiről (és jó néhány barátjáról, kortársáról), és ezek a neten való búvárkodással sem szerezhetők be. Kellenek az ilyen életrajzi könyvek, hogy jobban megismerhessük a jelentős személyiségeinket.

Krumplicsku>!
Wisinger István: A Nobel-díjas kém

Az ember és az életút elképesztő, de a könyv talán egy kicsit sápadtabb lett annál, mint amilyen lehetett volna. Nyilván vissza lehet kérdezni, hogy ha annyira érdekes az élet, miért kellene még színesen el is mesélni, ami általánosságban igaz, gyakorlatilag viszont azt eredményezheti, hogy a könyv valóban érdekes részéhez (ami még így, sápadtan ábrázolva is baromi izgalmas volt, a II. VH körüli dolgok) el se jut az egyszeri olvasó, ha feladja a kicsit hézagosan, nem túl érdekesen ábrázolt előzményeknél (pedig akkor nyerte el az Nobel-díjat, meg még ezer olyan mozzanat van az életében, ami már akkor sem volt az átlag polgári élet része :-D)
Ugyanez a helyzet az emigráció utáni életével: pár oldal alatt letudjuk összefoglalva a 39 évet. Értem én, hogy nem akart mondjuk intimpistáskodni, de azért már a két (3. és 4. ) feleség az idős prof mellett sem az, de szvsz még ezek mellett is bőven lett volna olyan dolog, amibe érdemes lett volna belemenni. (Oké, a címből akár le si szűrhetném, hogy ez az életrajz Szent-Györgyi II. VH körüli dolgaira fog koncentrálni, de tényleg egy olyan ember olyan élete, ahol fáj, hogy nincs rendesen, érdekesen megírva ennek a történetnek az előzménye és a maradék, rengeteg életév.


Népszerű idézetek

robinson P>!

A Prof feszengett. Kínos volt számára a főtitkár stílusa, amely Rákosi híréhez mérve túlságosan is szívélyes volt. Mindenesetre elfogadta a felkérést. Rákosi nyújtotta a kezét, és Albert úgy érezte, a nyirkos, puha kézfogás olyan volt, mintha valamilyen tengeri lénnyel érintkezett volna.

328. oldal

robinson P>!

A szegedi ideális helyzet otthon még egyszer nem fordulhat elő, különösen azért, mert elegem van a politikából. Márpedig Magyarországon az egyirányú utcában is majd mindig hűségesküt kell tenni.

360. oldal

robinson P>!

Hitler, szokásának megfelelően, két lábán előrehátra himbálódzva, felháborodását hangereje fokozásával érzékeltette:
– Nekem súlyos bizonyítékaim vannak! – üvöltötte.

229. oldal

robinson P>!

Ebben az esetben a kezdőpontja egy dél-alföldi város, Szeged. Ott is a Dóm tér, amelynek káprázatos szépségű, emblematikus templomának megépítését még 1880-ban határozták el.

17. oldal

robinson P>!

– Miniszterelnök úr, a történelme során Magyarország mindig is tele volt rebellis alakokkal, és gyakran hajlamosak voltak elhitetni magukkal, hogy ha valaki sikeres az egyik területen, akkor a másikon is az lehet.

168. oldal

robinson P>!

Pontosabban korábban egyszer szóvá tette, de Nagynelli csodálkozva hárította el morgolódását.
– Pont itt, Szegeden mi más lehetne vacsorára, mint paprika? Ez a legnépszerűbb ételek egyike, és egészséges is.

73. oldal

robinson P>!

Legnagyobb döbbenetére a macska magához tért, és leugrott a kísérleti asztalról. Meggyőződése lett, hogy jelentős felfedezés birtokába jutott.

49. oldal

robinson P>!

A Prof a nemzetközi sajtó esélylatolgatásából tudta meg, hogy jelölték a díjra. Fiatal kora miatt nem reménykedett, bár várta a híreket Stockholmból. Délután, amikor először szólalt meg a telefon, kissé csalódott volt, mert csak az anyósa kereste.

82. oldal

robinson P>!

Önbecsülésének megtartása érdekében végül úgy összegezte a helyzetet, hogy mégiscsak Nellit terheli a nagyobb felelősség. Hiszen becsapta őt, ráadásul igen méltatlan formában megsértette férfibüszkeségét.

148. oldal

robinson P>!

Ekkor a mintegy 7,9 milliós lakosságú országban egymillió felett volt az analfabéták száma, és Klebelsberg koncepciója – a trianoni veszteségből fakadó nacionalista megszólalások és az olykor konzervatív nézetek hangoztatása mellett – az európai oktatási és kulturális színvonalhoz kapcsolódni kívánó ideológiát takart.

26. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Cs. Szabó Sándor: Az út
Ordas Iván: Simonyi óbester
Ignácz Rózsa: Róza leányasszony
Harsányi Zsolt: Mathias Rex
E. A. Rodriguez: Az ördöglovas
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona