Karácsony ​Párizsban 13 csillagozás

William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ifjú angol átrándul a fény városába, hogy ott töltse a karácsonyt. Találkozik Lydiával, a különös egyéniségű orosz kurtizánnal, vele tölti az ünnepet, beszélgetnek, próbálják megérteni egymás lelkét. S lassan feltárul egy szörnyű tragédia, egy valamikori gyilkosság, amely mindörökre megmérgezte a szerencsétlen lány életét…

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Fabula, Budapest, 1992
284 oldal · ISBN: 9637885684 · Fordította: Gellért Endre · Illusztrálta: Kocsis József

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Charlye Mason · Leslie Mason · Lydia Berger · Robert Berger · Simon Fenimore · Venetia Mason


Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
gabriel93
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Simon nagyon rossz jellem, idióta gondolkodással. Leginkább azt mondanám, hogy beteg. Lydia, szerény, szegény, de mondhatni tisztességes nő volt míg férjét el nem veszítette. Szegény nő tiszta szívvel szeretett olyan embert akinek a tisztessége közel sem volt makulátlan. Rendesen megjárta vele. Másfelől ez a Lydia sem százas.

„Lydia meglepetéssel vette észre, hogy a táska egyik zsebében egy villamosjegy van, és amikor megkérdezte a férjét, hogyan került a jegy a táskába, Robert nevetve magyarázta meg, hogy a táskát a lóversenyen vásárolta egy lánytól, akinek éppen rossz napja volt”

Na ennyit Robertről, hazug csaló semmi több. Bárkit képes megvesztegetni, meglopni, megölni ha érdeke tartja.
Én azért erősen kétlem hogy egy kis éhséggel szóra lehet bírni bárkit is.
Milyen kifürkészhetetlen a sors. Egyetemi tanártól lesz szökevény, ügyvédből pedig muzsikus.
Ahoz képest, hogy csak egy éjszaka volt rengeteg minden történik és rengeteg történet van belefűzve a múltból.
Az igazat megvallva eléggé untam ezt a felettébb részletes bírósági ügyet.
Meg az sem igazán érdekes, hogy mi lehet ezzel a Berger fazonnal. De Lydia és Charley esete érdekes.

>!
Amadea
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Jó régen olvastam Maugham-tól – olyan régen, hogy már azt is elfelejtettem, hogy nem A színes fátyol volt az egyetlenem tőle, ott volt még Az ördög sarkantyúja is 2013-ban, ami szintén Várólistacsökkentős volt, akárcsak a mostani kötet –, öt éve felé se néztem, pedig kellemesen kompatibilisek vagyunk egymással, amolyan jófajta pihentető-szusszanós szépirodalom-bástyát jelent nekem a szerző.

Sajnos a piros hátterű kiadással rendelkezem, ezt fontos megemlíteni. Vannak olyan vizuálisan környezetszennyező könyvborítók, amelyek szinte érezhetően csökkentik az olvasás élvezetét. Ez karcolgatja a tűrésküszöböm szélét, de azért a Szeress Mexikóban! és A vörös sátor cicis borítójához képest labdába se rúg.

Miről szól ez a könyv? A főszereplő Charley Mason egy jóllakott napközis kedélyállapotával és élettapasztalatával rendelkezik, olyan ocsmányul, gyomorforgatóan tökéletes családdal, hogy a cinikus dögök [én] csak azért rúgnának bele, hogy életében legalább egyszer fintor rántsa össze a joviális angol arcát. Komolyan, azt hittem, kifolyik a fülemen a negédes naivitás, kissé elnagyoltak a karakterek (vagy olyan maró szarkazmus rejlik a szavak mögött, hogy még én se vettem észre) a felsőközéposztálybeli, polgárian ízléses festményekkel dekorált lakásban.

Kicsit elkalandoztam. Szóval Charley szorgos munkájának és sikeres vizsgáinak jutalmául egy párizsi utazást kap a szüleitől, hogy mulasson egy jót (de ne kövessen el több gazemberséget, "mint amennyi múlhatatlanul szükséges"), magyarán férfiasan kirúgjon a hámból. Charleyt a megszállott természetű, kissé őrült és világuralmi terveket dédelgető legjobb barátja rendeltetésszerűen el is viszi egy kuplerájba, ahol azonnal megragadja a figyelmét Olga hercegnő – valójában Lydia, de a franciáknak minden orosz lány Olga – csupasz felsőteste. Nyílt, őszinte tekintete és az emberekbe vetett hite miatt a fiatalember azon kapja magát, hogy kávézókban, füstös pincében és a motelszobájában üldögélve megismeri Lydia tragikus életét.

Lydia karaktere is számtalan kliséből épül fel, ő a tipikus Orosz Nő, mégis jólesett olvasni ezt a könyvet, olyan volt, mint egy kellemesen langyos fürdő.:D Simon volt az egyetlen szereplő, aki nyughatatlanságával és az elméjét szétfeszítő felforgató eszméktől lángolva színt vitt a történetbe, az ő és Lydia hatására valami végletesen megváltozik Charley-ban, soha többé nem tud úgy tekinteni a világra, mint egy nyugodt, napfényes, komfortosan kiszámítható helyre, ahol csak pozitív élmények várják. Hiába a kényelmes szobája, a családja védelmező pajzsa, tudatában van annak, hogy az ablakokon túl tátongó sötétség kész bármikor felfalni, és hogy igen vékony a fal, ami elválasztja az utcán tengődő nyomorultaktól.

>!
Levandra
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Nehezen szántam rá magam erre az értékelésre és még most sem tudom, csillagozás terén, hogy állok. Mindenképp rendhagyó regény és aki valami könnyed sztorira vágyik, annak unalmas lehet. Ezt a könyvet jól meg kell rágni, az eszmék, az ideák, a korabeli politikai helyzet fojtogató pro és kontrái miatt. Amiatt is, mert sokkal több, mint ahogy elsőnek látszik.

>!
entropic P
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Valamikor sok-sok évvel ezelőtt olvastam ezt a regényt, könyvtári volt, s azóta is szeretnék végre egy saját példányt belőle. A hangulata nem ereszt azóta sem.
Látom, hogy Maugham sok könyvét kiadták mostanában is, de ez valahogy kimaradt sajnos.
Nagyon komor, lehangoló történet, a naivitás és a cinikus világfájdalom és boldogtalanság találkozásáról, s a találkozás következményeiről. Amolyan felnőtté válási történet, amely után a naiv főszereplő már sosem lesz ugyanolyan.

Újraolvasás után:

Most nem volt olyan szívbemarkoló élmény, mint 10 éve, de a hangulatát még mindig különlegesnek tartom. Viszont már látom a regény hibáit is: a karakterek egysíkúak, a történet kicsit elavult . Ezzel párhuzamosan szerencsére új értékeket is találtam benne: a történetmesélés módját és a helyenkénti (ön)iróniát nagyon élveztem.

>!
Rose_M
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Igen,én is a hangulatot emelném ki,Maugham nagy varázsló.És tudjuk,hogy kiváló emberismerő és a Színház-nál tűnt fel,hogy ő egy roppant megértő ember; a negatív szereplőit is olyan megértéssel,együttérzéssel ábrázolja,hogy nem lehet utálni őket.Simont sem tudtam utálni,pedig ő aztán megérdemelte volna :) Azt hiszem,ezekben a figurákban egy kicsit mi is benne vagyunk,én Júliában biztos,minden emberben benne van a rossz,aztán ,hogy ez előjön ,vagy nem,és ha elő,mennyire……az a történet.Csak habogok összevissza,keresem mi Maugham titka


Népszerű idézetek

>!
gabriel93

Ez a legrosszabb a művészetben: nincs hely a másodrendű tehetségek számára.

Kapcsolódó szócikkek: Leslie Mason
>!
gabriel93

Olyan jó kizárni néhány órára a nagyvilágot. Nyugalom, békesség, csönd, magány. Az ember azt hinné, ezt a fényűzést csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, pedig igazán semmibe sem kerül. Furcsa mégis, hogy olyan nehezen jutunk hozzá.

Kapcsolódó szócikkek: Lydia Berger
>!
gabriel93

Hogyan kívánhatja valaki azt, hogy szeretetet keltsen az emberekben, ha önmaga nem fordul senki felé szeretettel.

Kapcsolódó szócikkek: Lydia Berger
>!
gabriel93

– Amíg az ember meg nem próbálta, nem lehet tudni, mi lesz belőle.

Kapcsolódó szócikkek: Charlye Mason
>!
gabriel93

Milyen remek, ha az ember huszonhárom éves korában Párizsban lehet, és egyedül.

Kapcsolódó szócikkek: Charlye Mason
>!
gabriel93

Csak az kerülhet mások fölé, aki saját magán is úrrá tud lenni.

Kapcsolódó szócikkek: Simon Fenimore
>!
Chivas

Gyönyörű volt ez az esti megérkezés Párizsba. Permetező eső szitált, ami az utcákat izgató titokzatosságba burkolta. Az üzletek fényárban úsztak. A kövezeten esernyők tolongtak és az esőcseppek homályosan villantak meg az utcai lámpák fényében.

>!
gabriel93

A fiatalok mindig türelmetlenek, és ha az ember a józan észre hivatkozik, vén fecsegőnek gondolják.

Kapcsolódó szócikkek: Leslie Mason
>!
gabriel93

Az emberiség általános ostobasága olyan fokú, hogy a legkönnyebben szavakkal lehet őket elbódítani.

Kapcsolódó szócikkek: Simon Fenimore
>!
gabriel93

Nincs alattomosabb dolog a világon, mint egy nő hízelkedése. Annyira szükségünk van rá, hogy észre sem vesszük és máris a rabszolgái vagyunk.

Kapcsolódó szócikkek: Simon Fenimore

Hasonló könyvek címkék alapján

Catherine Cookson: Álomból valóság
Guillaume Musso: Holnap
Jenny Colgan: Karácsony a Piciny Csodák Pékségében
Zoe Sugg: Girl online
Josie Silver: Egy decemberi nap
Richard Paul Evans: Hol lehet Noel?
Deborah Moggach: Tulipánláz
J. D. Robb: Halálos ünnep
Marie Force: Végzetes viszony
Mary Alice Monroe: Déli karácsony