Téli ​rege 82 csillagozás

William Shakespeare: Téli rege William Shakespeare: Téli rege

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​álomszerűen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, előbbi csupán Camillo hűségének köszönhetően menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyőzni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyű látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már késő, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemőt távoli partokon hagyta sorsára.
A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsemő, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hű Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszerű pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat… (tovább)

Eredeti mű: William Shakespeare: The Winter's Tale

Eredeti megjelenés éve: 1623

>!
Európa, Budapest, 1983
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630729083 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest
120 oldal · ISBN: 9789632994024

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Oriente P
William Shakespeare: Téli rege

Hajjj, Shakespeare az Shakespeare, Kosztolányi pedig Kosztolányi…
Annyira sietek azt a sok-sok újat és frisset és izgalmasat megismerni, elolvasni, feldolgozni, hogy néha elfejtem, milyen egyszerű örömet okoz az ilyen klasszikus színművek olvasgatása, ahol példának okáért még egy hétköznapi na-mondd-már faggatózás sem egyszerű:
"Ha tudsz olyast, amit nekem gyümölcsös
Megtudni, azt ne tömlöcöld kopár,
Meddő titokba."
Jól esett ez most nagyon, pedig bevallom, pusztán azért olvastam újra, hogy egy másik olvasásomat előkészítsem.

>!
vargarockzsolt P
William Shakespeare: Téli rege

A felszarvazott férjet megölik, a felesége hozzámegy a gyilkosához… Ja, nem, ez a Hamlet, ez már volt egyszer. Akkor inkább, a férj ölje meg a hűtlen feleséget… Nem, nem, ez is volt, ez az Othello. De nehéz drámát írni, ha az embernek ilyen kevés témája van, pedig kreatívan felhasználja mások munkáit. Nem, nem plagizál, csak a témát koppintja. Alkotó módon viszonyul hozzá, mint a Téli rege esetében is, ami egy romantikus, regényes mese feldolgozása. Amiből viszont most éppen az következik, hogy a történet minden, csak nem egységes, a szereplők többsége élettelen, mondanivaló nincs, amit aztán a kritikusok különböző módon magyaráznak.
Például Martin Lings a Shakespeare titka című könyvében a mű szakralitására hívja fel a figyelmet, és a szerző mély vallásosságának bizonyítékát találja meg benne. Ezzel szemben Germanie Greer a rendkívül eredeti Shakespeare című tanulmánykötetében a nagy angol drámaíró felvilágosodott humanizmusát, és korunk demokratikus liberalizmusának szellemi elődjét tiszteli benne. (Ezt némileg karikíroztam.)
Szenczi Miklós professzor a mű komplexitását dicséri, de azért megemlíti Gyulai Pált is, aki szerint viszont a Téli rege Shakespeare másod- és harmadrendű művei közé sorolható.
Én leginkább ez utóbbi véleménnyel értek egyet, ez a darab elég zagyva, egy görög sorstragédia és egy népszínmű vegyítve egy pásztorjátékkal, de akkor is Shakespeare, ezért egy jó rendező bármelyik vonalat felerősítve jó előadást rittyenthet belőle.

2 hozzászólás
>!
dontpanic P
William Shakespeare: Téli rege

Lehetne tragikomédia, de ehhez se nem elég tragikus és se nem elég komikus. Ahogy A viharnak jót tesz a besorolhatatlansága, és épp attól válik egyedivé, úgy a Téli regének kevésbé, ez mintha valahogy el lenne nagyolva, nem lenne eléggé kidolgozva.

(Leontas meg egy idióta.)

>!
Eva62
William Shakespeare: Téli rege

Minden megtalálható benne, ami egy szórakoztató meséhez szükséges . Féltékeny király, ki megbánja oktalan gyanúsitgatásait, sivatagba kitett csecsemő, kinek királyi származására fény derül a történet végére, szegény lányba szerelmes herceg, álruhás király, tolvaj, kinek segitségével mégis minden a helyére kerül….. S bár olvastam jobb drámákat is Shakespearetől, egész jót szórakoztam.

>!
Mandula8
William Shakespeare: Téli rege

Mint mindig, most is mese a javából. Gyönyörűen megírva.

>!
Banditaa
William Shakespeare: Téli rege

Lehet, hogy én olvastam nagyon kapkodva, de fogalmam sincs, mitől téli ez a rege. Na mindegy. Regének, pontosabban mesének kiváló, még ha sok a logikátlanság benne – de egy mesétől szerintem ez tökéletesen elfogadható.

>!
Perly
William Shakespeare: Téli rege

És íme, itt egy újabb bizonyíték arra, hogy Shakespeare sokkal jobb tragédiaírásban, mint komédiában.
Tetszett a történet. A szereplőkkel sem volt semmi gond. Kedvencem most nem lett, bár Paulina közel volt hozzá. Viszont volt egy karakter, aki elejétől a végéig irritált, ha úgy tetszik, ő lett a gyűlöltem. Ez nem más, mint Leontes. Bár el kell ismernem, ha ő nem lett volna, a történet sem tetszett volna, hiszen a féltékenységi rohamának köszönhetően alakult úgy minden, ahogy.
Egyetlen negatívuma van csak, ami az utóbbi pár általam olvasott Shakespeare-műre is jellemző volt (Szeget szeggel, Sok hűhó semmiért), mégpedig az összeboronálási kényszer. Egyáltalán nem értem, minek kell… Arról nem beszélve, hogy se az írót, se a szereplőt, aki kitalálja, nem érdekli a másik fél véleménye, ráadásul nem is tudjuk meg a végkifejletét a dolognak. Ez a fajta happy end el tudja rontani az összhatást.

>!
esztiyay
William Shakespeare: Téli rege

Nem is tudom, hogyan kezdjek bele az értékelésbe. Talán azzal, hogy most akkor ez tragédia volt? Számomra úgy indult, egy kis bonyodalom, egy kis gyűlölet, egy kis halál, bár Leontes hirtelenségét nem igazán tudtam hova tenni, sem értelmezni. A végére viszont hiába kapkodtam a fejem, nem jöttem rá, mi is történt igazából? spoiler Tényleg regének lehet nevezni, sőt, meseszerű motívumokban is bővelkedett a dráma. Álruha, szegény lány meg a királyfi, és még a pásztori idill is életre kelt (kissé egyszerű, de jólelkű pásztorokkal). Emiatt azt kell mondjam, szerettem olvasni, bár nekem Autolycus kavarása kicsit kilógott az egész történetből, főleg, hogy a végén nem is lett belőle semmi. Csak egy valamire lennék kiváncsi: Perdita hogyan fogadta azt a sok mindent, amit megtudott? De a mesehősök ugye nem szoktak pszichológushoz járni.

>!
clarisssa MP
William Shakespeare: Téli rege

Láttam múlthéten egy filmet, amiben kitartóan emlegették a Téli regét. Gondolkoztam, gondolkoztam, de gimis tanulmányaimból nem tudtam felidézni róla semmit sem, még azt sem sikerült eldönteni, hogy vajon komédia-e vagy tragédia – a könyvet és a kötet végi elemzést elolvasva viszont már tudom, hogy ezzel elég sokan így vannak a történet ismerői közül is.
Egyébként, nem volt rossz, de nem is tetszett különösebben. Pedig engem nem zavartak a földrajzi és korbeli zagyvaságok, ez egy komédiába szerintem simán belefér. A gond inkább ott lehet, hogy olvastam már Shakerpeare-től sokkal jobb, szövevényesebb, humorosabb, izgalmasabb műveket is. Ez meg olyan „egynek jó” kategória inkább – semmi különös, csak egy kis spoiler .

>!
Európa, Budapest, 1983
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630729083 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
mosolytó
William Shakespeare: Téli rege

Hogy ez mennyire jó volt! A vihar mellett a legjobb Shakespeare, amit valaha olvastam. Ilyen befejezésre nem számítottam. El vagyok képedve. Bámulatos.

9 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

IDŐ
Mindenki gondja, jónak és a rossznak
Reménye-réme, ki hibát tesz s oszlat:
Én, az Idő, szárnyam felöltve, rögtön
Suhanni kezdek. Megbocsásd e röptöm,
Hogy gyorsan elhagyok tizenhat évet, –
Nem nézve, tág ürén, mi nőtt, mi éledt,
Mivel hatalmam e törvényt lecsapja
S egy perc alatt – minek én lettem apja! –
Szokást köt-old. Hát hadd legyek, mi régen,
Hogy ősi rend se volt a földön-égen,
S az sem, mi most van. Én, tanú, jelentem
Időnek az időt s majd e jelenben
Fénylőt is, ami oly fakó-szegény
Lesz általam, mint tán ez a regém
Neked. Engedd, hogy megfordítsam ím
A homokórám, változik a szín,
Mint hogyha épp most ébrednél. Leontes
Már szégyenébe majdnem hogy bolond lesz,
Bezárkózik. Te nyájas szívü néző,
Képzeld, hogy messze vagy most az igéző
Bohémiába s – erre jól figyelj –
Tehát van egy királyfi: Florizel
Lesz itt neve. De nézzük Perditát,
Azóta felnőtt, gyönyörű virág,
Csudálatos: nem jósolom, minő
Sors vár reá, kibontja az Idő
Előtted. E pásztorlány tárgya annak,
Mi jön, s azok, akik körötte vannak.
Hát erre esdek türelmet tetőled,
Ha itt rosszul töltötted az idődet,
S ha nem, én kérem, az Idő, a bölcs,
Hogy rosszabbul időt sohase tölts. (El)

IV. Felvonás, 1. jelenet

2 hozzászólás
>!
Oriente P

Én rémisztően szeretem a balladákat.
De csak ha ki is vannak nyomtatva. Mert akkor bizonyosan
tudom, hogy meg is történtek.

Negyedik felvonás, 4. szín

>!
alaina

LEONTES
Kófic, bitóra küldelek, ha nem
Némítod el.

ANTIGONUS
Ha a bitóra küldesz
Minden férjet, ki nem bir asszonyával,
Nem lesz alattvalód.

Második felvonás, 3. szín

>!
kkata76 P

POLIXENES
Megváltozott orcád tükör nekem,
Mely változottan tükröz engem is,
S így én okoztam ezt a változást,
Mert benne én is változom.

Első felvonás, 2. szín

>!
Lupin

De mért búsuljak, mondd, virágom?
A holdvilág éjjel lesüt.
Csavargok, a földet bejárom,
Otthon vagyok én mindenütt.

82. oldal, 3. szín, Negyedik felvonás (Európa, 1983)

>!
macs

De készülődj, olyan müvet látsz,
Mely életet másol, akár halált az
Álom

5. felvonás 3. szín, Paulina

>!
clarisssa MP

AUTOLYCUS
Hahaha, micsoda jó bolond is a becsületesség. Aztán a kenyerespajtása, a bizakodás micsoda tökkelütött szamár.

Negyedik felvonás, 4. szín

>!
alaina

PAULINA
A néma jámborság gyakorta célt ér,
Hol a beszéd hiába.

Második felvonás, 2. szín

>!
worsi ASP

BANGÓ
Valódi nemesember akkor is megesküszik, barátja javáért, ha egy szó se igaz belőle. Hát megesküszök a király fiának, hogy legény vagy a talpadon és nem vagy részeges disznó, pedig tudom, hogy nem is vagy legény a talpadon és részeges disznó vagy: de azért megesküszök rá s szeretném is, hogy legény légy a talpadon.

Ötödik felvonás, 2. szín


Hasonló könyvek címkék alapján

Oscar Wilde: Bunbury
Molière: Don Juan
E. M. Forster: Szoba kilátással
Alekszandr Szergejevics Gribojedov: Az ész bajjal jár
William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Muraszaki Sikibu: Gendzsi szerelmei I-III.
Stendhal: A pármai kolostor
Barbara Taylor Bradford: Cavendon Hall
Danielle Steel: Fenség