A Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594–1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s – korabeli szokás szerint – a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a… (tovább)
Szentivánéji álom 966 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1600
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző · Talentum diákkönyvtár Akkord · Színház az egész Magvető · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Shakespeare drámák BBC borítóval Európa
Enciklopédia 28
Szereplők népszerűség szerint
Puck · Heléna · Babvirág · Demetrius · Dudás · Egéus · Fal · Gyalu · Hermia · Hippolyta · Holdvilág · Lysander · Mustármag · Oberon · Oroszlán · Orrondi · Ösztövér · Philostrat · Pókháló · Pyramus · Theseus · Thisbe · Titánia · Vackor · Zuboly
Kedvencelte 95
Most olvassa 25
Várólistára tette 216
Kívánságlistára tette 86
Kölcsönkérné 3

Kiemelt értékelések


"Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fullánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó'tszakát. –
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát."
Drága @kratas !
Mivel te választottad nekem, ismételt büntetés gyanánt, így az értékelésemet muszáj feléd is intéznem.
Lehet az életbe nem fogok lefogyni, ha ilyen minőségien kacagtató könyveket választasz nekem. :)
Egyszerűen fantasztikus, mert tele van élettel, vidámsággal, szerelemmel, ármánnyal…és bár lehet másoknak a nyelvezete nehéz, én imádtam.
Bonyolult, nyakatekert sorok követik egymást, a neveket pedig az elején fel kellett írjam, ki kicsoda és kivel van, de pont ezért is esett olyan jól olvasni.
Teljesen lekötötte a figyelmemet, és csak azt vettem észre hol a nevetéstől, hol a sírástól patakzik a könnyem.
Úgy gondolom egy közös színházat is megérdemelne, mit szólsz hozzá?
Addig is mindenkinek ilyen büntetés kívánok!
Kedvenc!


Kicsit bolondos, kicsit tündéres, kicsit szerelmes, de igazi vígjáték, egy régen letűnt kor komédiájával, humorával.
A második kedvenc Shakespeare művem, a Rómeó és Júlia után.
Puck nagy bajkeverő, de ő a kedvenc karakterem, habár itt nem szerepel olyan sokat, viszont alakja újra és újra bekerült a köztudatba, más regényekbe, alkotásokba, amiért hálás vagyok.
A tündérek világa lenyűgöző, egyszerre halálos és csodálatos.
Gyorsan lehet vele haladni, a régies nyelvezete ellenére is.


Állítólag "Shakespeare egy főúri esküvőre írta: William Derby és Elizabeth de Vere kézfogóján, Erzsébet királynő jelenlétében mutatták be Londonban, 1595. január 26-án."(tökéletesen megfelel a célnak, bár a kézfogó és az esküvő nálam nem egyet jelent)
Nagyon bírom hogy ennél az embernél semmi sem biztos, minden kérdéses, az is hogy valójában hány ember is irt ezen a néven. William (vagy akiket ezen a néven nevezünk) egy igazi legenda, egy biztos pont van a történetében, a művei amit majd 500 éve a világ minden színpadán műsorra tűznek. Azt hiszem nem érdemtelenül, a királydrámák kegyetlensége utána nagyon jó esett tőle egy igazi komédia ahol a habókos tündérek keverték kicsit az eseményeket. Helyes a bőgés, Oroszlán!
Sajnálom hogy még nem láttam színházban, ahogy lehetséges lesz pótolni fogom, mivel azért egy színdarab csak ott az igazi.




Felváltva olvastam pár oldalanként az angolt és a magyart, de csupán a történet ugyanaz, az elbeszélés egészen más. William Shakespeare és Arany János nem egy súlycsoport… Az eredeti gyönyörű, dallamos, érdekes és szépen megfogalmazott! A magyar pedig… meh… Volt, hogy a magyar szöveg jobban tetszett, de együtt a kettő volt az igazi.
Igazából rémesen kevés dolog történik benne, de nagyon jópofa a történet! Puck bénázik, Oberon kijavít, összeállnak és átverik Titániát, aki beleszeret egy szamárrá bűnölt emberbe.
Kedvenc szereplők: Puck és Oberon.
Parasztság a köbön: a végén Theseus és a sleppje folyamatosan ekézi az előadást, amit az ő tiszteletükre találtak ki és játszanak el a közemberek! Komolyan ÉN éreztem rosszul magam… Amúgy is felháborítónak tartom, ha valaki előadás közben pofázik, de ez…!


A történetet ismertem, láttam is a musicalt, de olvasva egész más élmény volt. Az előzmények ellenére képes voltam izgulni, hogy vajon a végén „visszaszeretnek-e” ezek a fiatalok egymásba.
Talán a legmókásabb Shakespeare darab, amit olvastam és csak azt sajnálom, hogy bár távoli asszociációval, de mégis elspoilerezi a Rómeó és Júlia egyik jelenetét. Ki tudja, Shakespeare talán így akart közvéleménykutatni?


A dráma nem az én műfajom, de csak ezért nem szeretnék lehúzni egy ilyen remekművet. Sokat szerintem nem is kell mondani róla, mindenki ismeri, ha a konkrét művet nem is – de biztos – a szerzőt mindenképpen. Ennél többet nem tudok mondani róla, nehéz nyelvezet, a sok görög név nagyon zavaró egy idő után, és a dráma szerkezetét sem sikerlt megszokni. Sokszor azt sem tudtam éppen ki beszél. De ez nyilvánvalóan inkább az én hiányosságom.
Amit viszont megemlítenék, nekem a Köyvmolyképzős kiadás van meg, és csodaszép ezzel az egyszerű borítóval. Örömmel látnék még sok klasszikust a kiadónál.


"Te vagy szememben az egész világ:
Ki mondaná hát, hogy magam vagyok,
Midőn egy egész világ néz itt rám?"
Nem véletlenül olyan ismert Shakespeare munkássága még a mai napig. Teljesen eltér a kötelező olvasmányaimtól, amit annak idején el kellett olvasnom. A Rómeó és Júlia és a Hamlet is nagyon tetszett mikor még anno fel volt adva. Már régóta szerettem volna a kezembe venni ezt a drámát és abszolút nem volt semmi elképzelésem, miről szólhat ez a mű.
Shakespeare teljesen meglepett, nagyon könnyed, humoros, konfliktusokkal és cselekménnyel teli dús történetet mutat be. A dráma szálai remekül voltak kivitelezve, a szereplők ábrázolása is nagyon emberi (már aki az volt :D). Az utolsó előtti felvonáson pedig jól szórakoztam. Többet nem tudnék mondani a műről, anélkül hogy spoilereznék, így inkább csak lekerekítem a mondandóm: igazi kedvenc lett és még inkább kíváncsi vagyok Shakespeare többi drámájára.


Drog, szerelem, tündérek, csalás és álmodozás… hm… Sosem hittem volna, hogy Shakespeare ilyen szórakoztató tud lenni! :D
Sokan tartják ezt az egyik legjobb darabjának, és egyet kell, hogy értsek velük. Igaz ugyan, hogy kb nem szól semmiről, de az egymás hajkurászása nagyon vicces volt. Meg az, hogy nagyjából az történik, amit Oberon kitalál, ő a mestere a műnek. A többiek csak bábfigurák… :D
Népszerű idézetek




PYRAMUS
Ó, hát adj egy csókot ezen a rossz falon!
THISBE
De nem éri ajkad, csak a meszet nyalom.
Ötödik felvonás, első szín




Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fullánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó'tszakát. –
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát.




Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nem látott olyat, ember keze nem képes azt ízlelni, se nyelve felfogni, se szíve kimondani, milyet álmodtam én.
Negyedik felvonás, első szín




Te vagy szememben az egész világ:
Ki mondaná hát, hogy magam vagyok,
Midőn egy egész világ néz itt rám?
Második felvonás, 1. szín




THESEUS
(…)
Hanem letörve mégis boldogabb
A rózsa, mint ha szűz tövisein
Áldott magányban nő, él és hal el.
első felvonás, első szín
Ezt a könyvet itt említik
- Aprilynne Pike: Wings – Szárnyak
- Cassandra Clare: Árnyak ura
- Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre
- Julie Kagawa: The Iron King – Vaskirály
- Justin Cronin: A szabadulás
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv
- Olle Ekberg: A hét főbűn
- Robert Nye: A néhai Mr. Shakespeare
- Sienna Cole: Lefelé a folyón
- Stephen King: Duma Key
- Umberto Eco: A Foucault-inga
Hasonló könyvek címkék alapján
- Molière: Tartuffe 78% ·
Összehasonlítás - Szophoklész: Antigoné 73% ·
Összehasonlítás - Oscar Wilde: Bunbury 92% ·
Összehasonlítás - Percy Bysshe Shelley: A megszabadított Prometheus ·
Összehasonlítás - Percy Bysshe Shelley: A Cenci-ház ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / Az orr / A revizor 78% ·
Összehasonlítás - Anton Pavlovics Csehov: Sirály 77% ·
Összehasonlítás - Plautus: A hetvenkedő katona 78% ·
Összehasonlítás - Friedrich Schiller – Johann Wolfgang Goethe – Christopher Marlowe – Jacopone da Todi – Philip Massinger: Szentségtörők és mártírok ·
Összehasonlítás - Szophoklész: Oedipus király 81% ·
Összehasonlítás