27. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Szeget ​szeggel 101 csillagozás

William Shakespeare: Szeget szeggel William Shakespeare: Szeget szeggel William Shakespeare: Szeget szeggel

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Szeget szeggel, ez a műfajilag nehezen besorolható színdarab a Hercegről, aki időlegesen másnak adja át a hatalmat, hogy rendet csináljon az általa szabadon engedett erkölcsű Bécsben, s Angelóról, a helytartóról, aki kérlelhetetlenül ítél el más olyan bűnért, melyet maga is elkövet, Shakespeare legtalányosabb művei közé tartozik. A drámai eszme mesze túlnő a korai shakespeare-i vígjáték megszokott keretén, s nem egy helyzetben tragikus mozzanatokkal terhes – a komédia keserű szájízt hagy. Tragikus összeütközés csíráit rejti a bonyodalom csaknem minden szála; Izabellának választani kell szerzetesi fogadalmával is megszentelt erénye vagy fivére élete között. A választás annál is nehezebb, mert Claudio halálfélelmében könyörög Izabellának, hogy mentse meg az Angelo követelte odaadása árán. De még sokkal inkább tragikus koncepció hőséül illik Angelo, aki hatalma teljes súlyával üldözi a közéletben azt a bűnt, amelynek magánéletében maga is áldozatul esik. Az erkölcsi bukás nála is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1623

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Shakespeare drámák BBC borítóval Európa

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2016
168 oldal · ISBN: 9789633764367
>!
Európa, Budapest, 1980
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630719746 · Fordította: Mészöly Dezső

Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Zsuzsanna_Makai>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

– Mért kellene meghalnia?
– Hogy miért? Csak mert tölcsért dugott palackba.

Nekem ez egyáltalán nem tetszett! A Makrancos hölgy olvasásakor fogalmazódott meg bennem, h mennyire durva Shakespeare. Ezen a könyvön is ott a komédia címke, de engem inkább idegesített a „komédiázása”, mint szórakoztatott.
Mondjuk megnézném színházban, a többiek hangulata lehet h vinne magával.
Egyébkén ez a sok keverés-kavarás is kiakasztott.
Valahogy mi nem lettünk egymásnak teremtve.

dontpanic IP>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Amikor jó pár éve először olvastam, akkor elég mély benyomást tett rám, és azt gondoltam, méltatlanul hanyagolt drámája ez Shakespeare-nek. Még vizsgáztam is belőle, és emlékszem, mennyire megörültem, amikor kiderült, hogy erről kell írni, és egészen lelkesen irkáltam össze mindenféle összefüggést a szereplők és szituációk között. A tanár még meg is jegyezte, hogy az esszém a dráma alapos ismeretét mutatja, pedig tényleg csak arról volt szó, hogy nagyon tetszett.
Ehhez képest most annyira nem tett rám nagy hatást, bár persze, tök jó dolgokat mond a hatalomról, és elég vicces is, de pl. a Herceg figuráját már kicsit másként látom. Lehet, hogy egy jó uralkodó ilyen, de azért bizonyos intézkedései kissé vitathatóak, és összességében nagy manipulátor az öreg.
(Az öt csillagot azért meghagyom, a régi szép emlékek – és régebbi, kevésbé kritikus látásmódom – tiszteletére. :))

5 hozzászólás
sünigombóc>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Meglehetősen röpke, már-már összecsapott a végkifejlet a sok bonyodalom végére, mert mégiscsak komédiának van szánva, ezért kötelező mindennek elrendeződni végül. Talán éppen eme erőltetett volta zavart leginkább. Nem egy igazán felszabadító olvasmány, legalábbis nekem hiányzott a végén a felszusszanás. Ugyanakkor egy másik kornak hivatott tükröt tartani, szórakoztatva is közben, és én úgy látom, hogy mindennek ellenére ma is megállná a helyét éppen úgy, mint az itt-ott meglehetősen durva humora, amelynek szintén lenne közönsége, azt hiszem.

Bolondkandúr>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

A korszellem alapján talán a pápista képmutatás kifigurázásának készült, de végül szól mindenféle képmutatásról, hatalomról és az azzal való visszaélésről is. Tulajdonképpen egész jó kis tragédia kerekedhetett volna ebből a történetből, ha a kusza és teljesen logikátlan lezárással másként nem dönt a szerző. A feljegyzések szerint a darab bemutatója I. Jakab király udvarában volt 1604 Karácsonyán, valószínűleg szükséges volt ehhez igazítani az erkölcsi tanulságot és a befejezést. Nagyon kíváncsi lennék egy mai feldolgozására, mondjuk a „Shakespeare újra” sorozatban.

>!
Európa, Budapest, 1980
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630719746 · Fordította: Mészöly Dezső
LibrariAnne P>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Az egyik legérdekesebb Shakespeare, amit eddig olvastam. Nagyon komoly erkölcsi kérdéseket feszeget, (annak ellenére, hogy vígjáték) amivel biztos vagyok benne, hogy megelőzi a korát. A többi drámában is voltak már humoros szexuális poénok, ebben azonban ki van mondva minden. Kíváncsi lennék, hogy fogadták anno ezt a darabot. Mészöly Dezső fordítása nagyon jó, könnyen olvasható és értelmezhető.

Нори I>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Amíg el nem határoztam, hogy végigolvasom a teljes magyarul megjelent Shakespeare életművet, még csak nem is hallottam erről a drámáról. Holott kifejezetten több figyelmet igényelne. Itt is megkapjuk azokat az elmaradhatatlan shakespeare-i elemeket, mint a legtöbb művében, azonban ami a Szeget szeggel igazi különlegessége, hogy nem lehet egyértelműen komédiának jegyezni. Engem például kifejezetten megrázott Claudio szála, a haláltól való rettegése. Izgultam is érte rendesen. De ezenkívül is sok történés inkább volt elgondolkodtató, mint mulattató, habár hozzá kell tenni, hogy Shakespeare rendesen sziporkázik, és bőven van ok nevetésre is. Melyik a rettenetesebb, a test vagy a lélek halála? Megéri-e a becsületünk megrontása, ha így megmenthetünk egy életet?
Ilyen komoly dilemmák után a végkifejlet nagyon is keserédes. A legtöbben egyáltalán nem azt kapják, amire vágynak, sőt! Ebből a szempontból kicsit a Vízkereszt vagy amit akartok hangulatát idézi, ami szintén túlmutat a klasszikus, bolondozós komédiákon, és sokkal inkább hasonlít az élet valóságához.

2 hozzászólás
Biró_Krisztina>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Egy igazi középkori tàrsadalmi görbetükör,ami ma is épp oly aktuàlis mint akkor,hisz a korrupciò ma is épp úgy viràgzik az igazsàgszolgàltatàsban mint a középkorban.Feltünö benne hogy a mü Bécsben jàtszòdik London helyett.Gondolom így kevésbé volt rizikòs írònak és kiadònak…

miss_eszti>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Vidám shakespeare-i komédia, mindenki összejön mindenkivel, még az is, aki nem akart összejönni senkivel. De azért nem csak ennyi a Szegett szeggel. Súlyosabb dolgokról, halálról is szó esik, és feltűnnek nem egyértelműen jó vagy szánható figurák. Ezért nem hiszem, hogy az a happy end ennyire teljes volna, valami nem stimmel.

Nyra>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Nagyon szeretem Shakespeare műveit, kár hogy ez eddig kimaradt valamiért! A tragédia és a komédia érdekes keveréke, a páratlan humor és a gyönyörű nyelvezet – ez a tökéletes recept shakespeare-i módra. A történet alapvetően egy „Mátyás király-álruhában” sztori, nem csoda hogy mi, magyar olvasók magas pontokkal értékeljük a művet, hiszen számunkra ismert a történetvezetés. Viszont a végével nem voltam teljesen megelégedve, valahogy nem éreztem igazán lezártnak meg tisztázottnak. Túl gyorsan jött a megoldás és a vége.

WolfEinstein>!
William Shakespeare: Szeget szeggel

Komédiának álcázott tragédia. Az olvasó nem tud megkönnyebbülni. Az egész mű sötét, a végkifejlet sem sokat javít a dolgon. A konfliktus egyszerűségét ellensúlyozza a belőle kialakult bonyodalom teátrálissága. Nincs szó igazán szerelemről, árulásról, cselszövésről. Ezeknél sokkal banálisabb a dolog. Nincs olyan hőse a történetnek, akit igazán megkedvelhetne az olvasó, mert mindnyájan kicsinyes, önző, aljas alakok – talán ezért különösen emberiek. Még a legpozitívabbak (legkevésbé negatívak) is tapicskolnak a mocsokban. Vígjátéki jelenet csak egy van benne: amikor a halálraítélt Bernáttal alkudoznak a kivégzése előt, hogy legyen kedves egy kicsit együttműködni. De ez is annyira sötéten groteszk, hogy nem lehet önfeledten kacagni rajta. Úgyhogy annak ellenére, hogy vígjátékként tartjuk számon, senki ne számítson vidám és önfeledt percekre az olvasás közben.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Árulónk a kétség:
Attól foszt meg, mit könnyedén elérnénk,
Ha volna merszünk.

28. oldal, I. felvonás, 4. szín

chibizso>!

POMPEIUS
Kérem, Bernát úr, ébredjen föl! Csak a kivégzésre, azután alhat.

IV. felvonás, III. szín

chibizso>!

Más a kísértés, más az elbukás.

II. felvonás, 1. szín

Frank_Waters I>!

TUSKÓ
Először is, kérem, az a ház egy illusztris ház; másodszor is, ez a fickó egy illusztris fickó és a gazdasszonya egy illusztris nőszemély.

POMPEIUS
Száradjon le a kezem, ha a felesége nem illusztrisabb valamennyiünknél!

TUSKÓ
Hazudsz, zsivány, hazudsz, istentelen zsivány! Olyan nincs, hogy őt valaha is illusztrálták volna!

POMPEIUS
Uram, már mielőtt elvette volna, régen illuszrálta.

II. felvonás, 1. szín

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

ESCALUS
[…]
Kérlek, uram, hadd vallassam én: majd meglátod, hogy elevenjére tapintok.

[…]

LUCIO
Biz én azt gondolom, uram, ha négyszemközt tapintanál az elevenjére, hamarébb megpuhulna: így nyilvánosan talán elszégyelli magát.

ESCALUS
Tapintatosan fogok kipuhatolni mindent.

LUCIO
Úgy, úgy, azt szeretik a nők, a tapintatos puhatolást.

V. felvonás, 1. szín

11 hozzászólás
Millázs>!

LUCIO
Ölelkezett a bátyád és a hölgye,
S mint ételtől a test kigömbölyül,
S mint tavasz jöttén termést hajt a föld:
Mutatja már a hölgy termő öle,
Hogy a legénye jól szántott-vetett.

Első felvonás, 4. szín - 26. oldal

chibizso>!

LUCIO
Ne hidd! A helyzet ez, rövidre fogva:
Ölelkezett a bátyád és szerelme,
S mint ételtől a test kigömbölyül,
S mint tavasz jöttén termést hajt a föld:
Mutatja már a hölgy termő öle,
Hogy a legénye jól szántott-vetett.

I. felvonás, 4. szín

3 hozzászólás
Millázs>!

HERCEG
Hiába minden nagyság, hatalom:
A gáncs elér. Az álnok rágalom
A szűz erénynek is hátába szúr.
Hol a király, ki a rossz nyelven úr?

Harmadik felvonás, 2. szín - 87. oldal

Millázs>!

HERCEG
Bár volna szívünk bűntől oly szabad,
Amily szabad szívet képünk mutat.

Harmadik felvonás, 2. szín - 80. oldal

Millázs>!

ESCALUS
Hány gaz virul! S hány elbukik, ha szent is!
Ez bűnben fetreng s jár büntetlenül;
Az egyszer botlik, mégse menekül.

Második felvonás, 1. szín - 32. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Balassi Bálint: Szép magyar komédia
Oscar Wilde: Bunbury
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Molnár Ferenc: Az üvegcipő
Móricz Zsigmond: Sári bíró
Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor
Szentségtörők és mártírok
Anton Pavlovics Csehov: A medve
Babits Mihály dráma- és prózafordításai