Othello 185 csillagozás

William Shakespeare: Othello William Shakespeare: Othello William Shakespeare: Othello William Shakespeare: Othello William Shakespeare: Othello

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti mű: William Shakespeare: Othello (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1623

>!
Színház Alapítvány, Budapest, 2009
24 oldal · puhatáblás · Fordította: Márton László
>!
Cserépfalvi, Budapest, 1993
148 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638364181 · Fordította: Eörsi István
>!
Európa, Budapest, 1983
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630728834 · Fordította: Kardos László

5 további kiadás


Kedvencelte 14

Most olvassa 5

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
William Shakespeare: Othello

Zöld szemű szörny hány, de hány életet tettél már tönkre? Nem is értem miért nincs a főbűnök között, talán mert ez a leginkább személyfüggő és változtatható érzés, hinni kell a másikban, mert különben nincs értelme, még mindig jobb csalódni, mint leélni egy életet teljes kétségbeesésben, nyomokat és tetteket keresve. Valahol azért ha jól gondolom a féltékenység nagyon is az emberi kishitűségéből fakad, ha azt érzed nem vagy elég jó a másiknak, akkor jönnek a rossz gondolatok, és mindig lesznek emberek akik ezt erősítik, mert vannak „jóakarók” akik utána páholyból élvezik az előadást.
Jago is ki használta a helyzetet rendesen, személyes bosszú tökéletesen ült.
Nem szeretnék a nagy Shakespeare vitába beszállni, ki is? mit írt, de megint egy teljesen új eddig semmihez se hasonlítható stílus, ha nem ismerném az előzményeket és nem látnám a szerzőt, azt mondanám tőle biztosan nem olvastam még semmit.
Kedveltem, jobban mint szoktam, csak az a vér ne lenne, na jó lehet, hogy a hullák száma fordítottan arányos a tetszési indexemmel,( vannak kivételek) mert a Sok hűhó semmiért a csúcs :) és a Hamlet a mélypont (ott talán még sírássó se maradt ) itt azért nem olyan sok a halottak száma, mondjuk szereplő is kevesebb (nem fogok % számolni) de rajongani se, élvezhetőbb műfaj a komédia mint a tragédia, nekem biztosan. Ez a mű pedig tragédia volt a javából.

>!
Tintapatrónus
William Shakespeare: Othello

Nagyon sok Shakespeare-t láttam már, de olvasni emlékeim szerint csak annyit olvastam, amennyit a gimnáziumi irodalmi órán kellett, és hát ott is inkább a szonettekkel foglalkoztunk, no meg egy kis Rómeó és Júlia :) Mindenesetre, Othello eddig kimaradt, úgyhogy most pótoltam.
Mint mindig, most is furcsa érzés volt drámai művet olvasni és nem nézni… És nem tudom, a többiek hogyan vannak ezzel, de én nem voltam képes elszakadni attól, hogy ez színpadra készült, és ezért színpadon láttam magam előtt a szereplőket, nem képzeltem hozzá valóságosabb környezetet, Velence és Cyprus is díszlet volt… Pedig hát olvasva elvileg nagyobb szabadságnak örültem.

Számomra ez a darab is, mint minden Shakespeare dráma, amivel eddig összefutottam valahol az emberi szellem hiányosságairól szól. Elég nem tudni olvasni a sorok között, elég vakon megbízni és hinni abban, amit mások mondanak anélkül, hogy bizonyosságot szerezzük mi magunk (valahogy a bizonyosság szerzés is mindig úgy alakul, hogy közvetett Shakespeare pórul járt szereplőinél), elég nem tudni eleget az emberi természetről, hogy visszafordíthatatlan hibákat kövessünk el, amelyek tragédiákba torkolnak.
Ilyenek vagyunk. Vagy éppenséggel az érem túloldalán vagyunk: nagyon is jól tudunk és látunk mindent, de ezt kicsinyes, önző, végső soron gonosz céljainkra használjuk…
Othello szerintem az emberekbe vetett hit kérdését tárja elénk. Szép dolog, sőt felmagasztaló hinni az emberekben… veszélyes feltétel nélkül elhinni bárkinek is a szavait…félelmetes nem tudni, kinek hihetsz. Másfelől, ha folyton kételkedsz, nem fogsz soha nyugalmat találni…
És igaz, hogy Shakespeare drámáiban felnagyítva és kiélezve látjuk az élethelyzeteket, de azért nem árt elgondolkodni azon, hogy bárkivel előfordulhat, hogy épp csak egy véletlenül elejtett keszkenő választja el élete nagy tragédiájától….

2 hozzászólás
>!
ggizi P
William Shakespeare: Othello

Ez a mindenhol és mindenkor jelenlévő irigység, bosszúvágy és rosszindulat, amit Jago testesített meg, gazdag táptalaja volt a hiszékenységnek és a féltékenységnek, ami rögtön elvette Othello eszét és nagyon könnyen megadta magát az ármánykodásnak. Amellett, hogy enyhe viszolygással követtem az eseményeket, ahogy mindenki a vesztébe rohan, újfent nagyon élveztem Shakespeare nyelvezetét. De legközelebb komédiába kezdek, abban remélhetőleg kevesebben halnak.

>!
Gyöngyi0309
William Shakespeare: Othello

Az ilyen történeteket színpadon jobban szeretem. Viszont az Othello olvasása után is konstatáltam, hogy Shakespeare zseni volt,és nem értem, miért nincs még Quentin Tarantinonak Shakespeare-feldolgozása? Meggyőződésem, hogy benne született újjá.
Túlzások, kavarások, vértenger…mindkét művész jellemzője. Szerintem ez nem is tragédia, hanem egy mesteri fricska az emberi butaságnak. Jágó hibálan főgonosz, örökzöld karakter, minden kor tele van vele…

2 hozzászólás
>!
Sipor P
William Shakespeare: Othello

Egyszer régen, még gimiben, elhatároztan, hogy elolvasom Shakespeare összes művét. Időt persze sosem sikerült rá szakítani azóta sem. Most egy kihíváshoz elolvastam az Othello-t.
Nem mondhatnám, hogy megfogott. A cselekmény tulajdonképpen nagyon egyszerű. A tragédia pedig az emberi butaságból és hiszékenységből ered.
A saját korában nyilván másként hatott, de számomra eléggé könnyen felejthető.

>!
gab001 P
William Shakespeare: Othello

Mivel az előszóban a fordító a Shakespeare-fordítás kihívásairól ír, így sokkal jobban figyeltem erre. Mindenesetre szerintem nagyon jó volt olvasni ezt a változatot, könnyebb mint más műveit a szerzőnek. Magát a történetet ugyan ismertem, de a részletekre már nem emlékeztem. Úgy érzem, leginkább a bizalomról szól, hogy mi történik, ha nem a megfelelő személyben bízunk meg. Shakespeare mesterien bánik az érzésekkel és a szavakkal egyaránt. A szereplőket ezúttal sem kíméli, bár én mindig reménykedem. Fogom még olvasni.

>!
chhaya P
William Shakespeare: Othello

A Szász Károly-féle fordításban volt szerencsém a műhöz. Ha jól sejtem, ez a legrégebbi (a 19. század második feléből), s bár olykor megszenvedtem vele, valóban gyönyörű a nyelvezete. Azért majd kipróbálok modernebb fordításokat is, talán kevésbé vonják el a régies szóvirágok a figyelmem a történetről. Mert a tragikumot sajnos nem tudtam annyira átérezni, mint kellett volna.

Szép példát állít elénk a feltétel nélküli bizalom veszélyeiről és a meggondolatlan hiszékenységről, mert hisz ez az alapja mindennek… És Jago karaktere hiába testesíti meg a törtető kisember kicsinyes rosszindulatát és cselszövéseit, semmire nem ment volna, ha a többi szereplő hajlandó lett volna kicsit is gondolkodni. Rossz ilyet mondani, de bármennyire is negatív szereplő ő, mégis a legértelmesebb, és őt tudtam leginkább megérteni, még ha tettei nem is voltak szimpatikusak.

Amúgy Jago egy mai dél-amerikai szappanoperába tökéletes főhős lenne, úgy kavarja az eseményeket, és persze egészen a végéig senki nem sejt semmit… Talán ezért is nem tudtam kellőképp komolyan venni a drámát.

>!
Vhrai P
William Shakespeare: Othello

Kétség sem férhet hozzá, Shakespeare a dráma királya! Pedig tartottam tőle, hogy nem igazán fogom élvezni a könyvet, de tévedtem. Gyönyörű és örök érvényű gondolatokat kaptam általa. Kitűnő érzékkel vonultatja fel, hogy mennyire „kifordíthatja” magából az embereket a féltékenység, mint érzelem. Azt hiszem a jövőben több drámát fogok a kezembe fogni.

http://libellum.blog.hu/9999/12/31/shakespeare_othello

>!
Lady_Hope I
William Shakespeare: Othello

Na! Ez tetszett. Esküszöm, még azt is mondanám hogy teljesen eredeti, és hogy nem bántam meg.
Tudjátok mit? Mondom is! Nem bántam meg hogy elolvastam, és nagyon eredeti. :)

>!
lettielena
William Shakespeare: Othello

Ezt a sztorit már jobban ismertem, mert szóba jött emelt magyaron, szóval nem volt már meglepetés a vége. spoiler
Nagyban megy a keverés benne, csak ennek nem lett jó a vége. Óvakodj a zöld szemű szörnytől! spoiler


Népszerű idézetek

>!
Rawalpindi

A hős is ember, neki is van „mélylelke”, neki van csak igazán. És azért hős, hogy bele merjen hatolni(…) – még ha beleborzad, belepusztul is.(Géher István)

205. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest

>!
oregano

Ha gyógyulásra nincs többé remény,
Túljutsz a rossznak rosszabbik felén.
Ha bánkódsz befejezett baj miatt,
Magadra uszítasz egy másikat.
Ha kifosztott a balszerencse téged,
Bölcs megnyugvással gúnyold veszteséged.
A megrabolt önmagát lopja meg,
Ha búsul – és a rablót, ha nevet.

Herceg

>!
kisginny

Rajtunk áll, hogy mi lesz belőlünk! Testünk-lelkünk a kert, akaratunk a kertész. [Jago]

I. felvonás, 3. szín

>!
Flajmer

A tisztesség valami láthatatlan,
S kinek nincs, gyakran az henceg vele

113. oldal (Európa)

>!
macs

Ne félj: nem az vagyok, aki vagyok

I. jelenet, 1. felvonás, Jago

>!
alaina

DESDEMONA
Ez a kéz adta szívemet neked.
OTHELLO
Jó kéz; hajdan a szív adott kezet.

Harmadik felvonás, 4. szín

Kapcsolódó szócikkek: Desdemona · Othello
>!
chibizso

DESDEMONA:
Így hallottam. Ezek a férfiak!
El tudod képzelni, Emilia,
Hogy van nő, aki ilyen aljasul
Megcsalja urát?

EMILIA:
Van hát, nem vitás.

DESDEMONA:
Te megtennéd ezt, az egész világért?

EMILIA:
Asszonyom nem?

DESDEMONA:
Nem én, e nap alatt.

EMILIA:
A nap alatt magam is óvakodnék,
Ha megtehetném a sötétben is.

DESDEMONA:
Te megtennéd ezt, az egész világért?

EMILIA:
Tág a világ, és túl nagy díj ilyen
Kis vétekért.

DESDEMONA:
Nem tennéd meg, szavamra.

EMILIA:
Szavamra megtenném, majd úgy tennék, mintha nem tettem volna meg; isten a tanúm, nem tennék ilyesmit holmi gyűrűért vagy finom fehérneműért, díszes ruhákért, alsószoknyákért vagy más efféle ajándékokért; de az egész világért? Ugyan már, ki ne varázsolna a férje fejére agancsot, ha utána koronát nyomhatna rá? A purgatórium kockázatát is vállalnám ezért.

DESDEMONA:
Kárhozzak el, ha az egész világért
Megtenném ezt a bűnt.

EMILIA:
Ugyan már, a bűn csak a világban bűn; és ha fáradozásáért megkapná a világot, a bűn saját világa része volna, és egy-kettőre erénnyé változtatná.

IV. felvonás, 3. jelenet

>!
Mandula8

JAGO
[…] Az eszme meg-
Fogantatott! Éj s pokol méhe! szüld
A napvilágra e szörnyképű bűnt!

I. felvonás, III. szín

>!
alaina

EMÍLIA
Adja az Úr, hogy államügy legyen
Valóban, nem gyanú és nem reád
Törő rögeszme, féltékeny szeszély.
DESDEMONA
Jaj, soha erre okot én nem adtam!
EMÍLIA
A féltékenynek semmi ez a válasz;
A féltékeny nem mindig okkal az –
Féltékeny, mert féltékeny: ez a szörny
Önmaga nemzi s szüli önmagát.

Harmadik felvonás, 4. szín

>!
Norpois

És oly vadul
Csókolgatott, mint hogyha ajkaimból
Tövestől tépné csókjaim.


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Jago · Cassio · Othello · Desdemona


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Klaus Bötig: Ciprus
Jack Hughes (szerk.): Ciprus
Wellner István: Ciprus
Görögország, Törökország nyugati része, Albánia, Ciprus autótérképe
L. Kelemen Gábor: Szigetvilág
Szilágyi Éva: Aphrodité szigetén
Paul Harcourt Davies: Ciprus
Bognár Róbert: Sziget viharban
Forgács András: Ciprus
George McDonald: Ciprus