18. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

III. ​Richárd 150 csillagozás

William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1623

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Színház Színműtár, Világirodalmi kiskönyvtár, Shakespeare drámák BBC borítóval, Uj könyvtár

>!
Nemzeti Színház / Palatinus, Budapest, 2005
124 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639578207 · Fordította: Vas István
>!
Európa, Budapest, 1985
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630735962 · Fordította: Vas István
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1976
130 oldal · ISBN: 9632072197 · Fordította: Vas István · Illusztrálta: Bartha László

3 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

III. Richárd


Kedvencelte 23

Most olvassa 3

Várólistára tette 56

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
William Shakespeare: III. Richárd

York napsütése rosszkedvünk telét
Tündöklő nyárrá változtatta át.
Családunkról már elvonult a köd
S alámerült az óceán szívébe.
Most homlokunkon győztes koszorú,
Diadalemlék csorba fegyverünk,
Vad riadónkból víg vacsora lett
És édes dallam szörnyű indulónkból.
Szelíden mosolyog a háború,
Nem lovagol páncélos paripán,
Hogy félénk ellenség szívét ijessze,
Ehelyett fürge lábakkal szökell
A hölgy-szobákban léha lantzenére.
De én, aki nem játszani születtem
Sem tetszelgő tükröknek udvarolni,
Kit durván véstek és szerelem fénye nélkül
S riszáló nimfák előtt nem feszíthet,
Kit megfosztottak minden szép aránytól
S a természet becsapott termetemmel,
Ki torzul, félig kész, s idő előtt
Küldettem el e lélegző világba,
Bénán s idétlenül, hogy a kutyák
Megugatnak, ha bicegek előttük -
Én ilyen fuvolázó békekorban
Nem is tudok egyébbel szórakozni,
Mint hogy a napon nézem árnyamat
És csúfságomat magam magyarázom:
Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,
Hogy eltöltsem e csevegő időt -
Úgy döntöttem, hogy gazember leszek

Így kezdődik, és ennél erősebb kezdés nem kell. (Még Andy Vajna is elégedetten dörzsölné a kezét.) A gonosz színre lép, és öt felvonásban színlel, intrikál, mindenkin keresztülgázol, amíg a csúcsra jut. Akik körülötte vannak, minden féle Edwárdok és Györgyök, főurak és nemes asszonyok, maguk is megannyi bűnnel terheltek, de mind kisszerű figurák hozzá képest, a nevük, szerepük felejthető. Romlott a kor.
Shakespeare a II. felvonás végén három polgárral kimondatja azt, amit gondolhatunk:

Első polgár:
Miért is félünk? Még minden jóra fordul.
Harmadik polgár:
Ha elborul, a bölcs ember köpenyt vesz,
Ha hull a lomb, nincs messze már a tél.
Ha alkonyul, ki nem vár éjszakát?
Korai vihar ínséget jelent.
Tán minden jó lesz: ha ezt adja Isten,
Több, mint amit érdemlünk és várhatunk.
Második polgár:
Az ember szíve tele félelemmel
És nem beszélhet senkivel, aki
Nem komoran és nem rettegve néz rá.
Harmadik polgár:
Így szokott lenni minden változáskor,
Az ember lelke égi ösztönével
Megérzi a veszélyt: így vesszük észre,
Hogy dagad a víz nagy vihar előtt.

A néző néz és figyel, és örül, hogy nincs a színpadon, mert ott a főszereplő mindenkit megölet, aki a kezébe kerül.

Így tökéletes. A darabban Shakespeare az új királyt, Richárd legyőzőjét, Erzsébet királynő ősét, nem ábrázolhatta egy törtető senki Fortinbrasként, de alakjával nem sokat foglalkozik. Nem érdekes. Ő sem érdekes. Ami fontos, az a minden korlátozás nélküli hatalom önkénye, amely egy őrült kezében rémálommá változtatja az országot. Ezért aztán a darab bármely korban aktuális lehet, amikor a vezér, az uralkodó egymaga szabhatja meg a szabályokat.

Egy jó magyar előadás Kulka Jánossal a címszerepben:
http://www.youtube.com/watch…
http://www.youtube.com/watch…

Egy 1995-ös film trailere:
https://www.youtube.com/watch…

5 hozzászólás
anesz P>!
William Shakespeare: III. Richárd

Amikor magyar szakra jártam, olvastam egy emlékezetes elemzést arról, hogy milyen volt a történelmi III. Richárd (már ami a kevés forrásból fennmaradt) , és mit csinált belőle Shakespeare? Mivel ez utóbbi maradt fenn, ezt tartjuk hitelesnek. Pedig kicsit elgondolkodhatnánk azon, hogy kinek az udvari költője is volt William úr? Persze, hogy a Tudoroké, akik III. Richárdtól ragadták el a koronát, így érdekükben állt őt minél jobban befeketíteni. Ezt maradéktalanul teljesítette szerzőnk. Ha nem lenne annyira tragikus, felnevettem volta, így csak felhorkantam a végén a szellemek megjelenésénél. Milyen jelzőket is mondtak Richmondra (a későbbi VII. Henrikre? ) : szent, tiszta… Na persze, kevés véresebb dinasztia uralkodott a Tudoroknál. No meg a záróbeszéd a békéről! A nevetségesség csúcsa.
Ezektől függetlenül igen jól ábrázolja udvari költőnk a hatalmat és annak torzulásait. A zsarnoknak vannak-e barátai vagy csak talpnyalói? Teljesen logikátlan bakugrások is szerepelnek a műben: pl. Buckinghamnek miért nem ad földet Richárd? Ő pedig miért sértődik meg első szóra? Természetesen azért, hogy Shakespeare bemutathassa, még a barátai is elhagyják, mert ő olyan rossz… fúj, fúj! Apropó, ez is sokszor elgondolkodtat: így gondolkoznak magukról a gazemberek? Szerintem nem, mindenki mentegetni akarja tetteit önmaga előtt. Nem?
Sokadik olvasásra is azt mondom: nem a legjobb Shakespeare- dráma, de nagyon sok tanulság van benne.

kkata76>!
William Shakespeare: III. Richárd

A többi illusztrált drámakiadás magasra tette a lécet Szalay Lajos, Reich Károly, Würtz Ádám vagy Kass János grafikáival, az ő zseniükhöz képest Bartha László képei, melyek ezt a kötetet díszítik, átlagosnak tetszenek. Jó képek, remek illusztrációk, de hiányzik belőlük az a plusz, amit a többiek adnak; az a mód, ahogyan a képekkel visszaadják a szöveget, értelmezik, kiemelik a számukra lényeges elemeket. Bartha László rajzai a többihez képest valóban „csak illusztrációk”, másodrendűek a szöveg mellett, nem tesznek hozzá, csak díszítik azt.

Ad3lka>!
William Shakespeare: III. Richárd

Most mit csináljak egy drámával, amiben néha olyan monológok vannak, hogy az arcomat letépem a gyönyörűségtől, de amúgy meg unom egy kicsit? Lesz ebből még két-három olvasás, úgy érzem, hátha csak az én lelkiállapotom nem volt megfelelő. Pedig szeretem ezt a kis szeletét a történelemnek, a szereplők is jók… bocsi, Shakespeare, folytatása következik.

madárka>!
William Shakespeare: III. Richárd

Nagyon sok gondolat kavarog bennem.

Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.
Gloster igazából a legelső megszólaláskor tisztázta az elveit. Mégis úgy olvastam végig a drámát, hogy nem teszi meg. Na, ezt tuti nem teszi meg. Hát, ez aztán már sok, ezt biztos nem…
Megtette.
Ami a legjobban szíven ütött, hogy a világirodalom nagy gonoszai mind gonosznak születtek vagy a körülmények tették őket azzá. Gloster választotta a kegyetlenséget.
Nagyon „kattogós” olvasmány.

para_celsus>!
William Shakespeare: III. Richárd

Igazi szövevényes sztori, sok szereplővel és majdnem ugyanannyi gyilkossággal, árulással, hitszegéssel. Gloster, a későbbi III. Richárd gonosz, és tudja magáról, hogy gonosz, szívesen áll meg, hogy egy-egy monológban kifejtse saját romlottságát. Kéjeleg a bűnös szerepében, és néha olyan, mintha egy nagy játéknak tartaná az egész haláltáncot, amit üzelmeivel okoz.
Igazi ellenpárja nincs, csak áldozatai, a darab végén feltűnő Richmond herceg pedig olyan keveset szerepel, hogy csupán az isteni igazságszolgáltatás eszköze lehet.
A párbeszédek Shakespeare-ien szikrázóak és szellemesek, a szellemjárás az utolsó felvonásban viszont nálam átlépi a határt, kicsit túl direkt, túl szájbarágós.

Papusz>!
William Shakespeare: III. Richárd

Na, ezt szeretem én Shakespeare-ben! Szemétkedés, hullahegyek, jó monológok, hangzatos átkok :)

RosieCotton>!
William Shakespeare: III. Richárd

Shakespeare-t Al Pacino szerettette meg velem. Az életrajzában olyan szenvedélyesen írt róla, a műveiről, hogy hirtelen – pedig azelőtt nem rajongtam különösen Shakespeare-ért – feltettem magamban a kérdést: hogy élhettem eddig?:)
A Richárd volt az első dráma, amelyet olvastam tőle – igen, az Al Pacino forgatta dokudráma hozta meg az érdeklődésemet:) Nem bántam meg. Azóta már több művét is elolvastam, de mindig is a Richárd lesz a kedvencem. Zseniális párbeszédek vannak benne, az ember néhol akarva-akaratlanul is elneveti magát, pedig elvileg szörnyűlködni illenék a sok vérontáson, de egyszerűen lehetetlen. Imádtam Richárdot, mennyeien pokoli:) Egyébként akik szeretik Shakespeare-t – és akik nem-, azoknak feltétlenül meg kell nézniük a már fent említett, a dráma nyomán készült Richárd nyomában c. dokumentumfilmet. Zseniális!

Izolda P>!
William Shakespeare: III. Richárd

Jó kis dráma ez, és van egy nagyon érdekes, Hitler-beütésű filmfeldolgozása, Ian McKellennel a főszerepben.

Sz_Flóra>!
William Shakespeare: III. Richárd

Fordulatokban, intrikákban gazdag királydráma Shakespeare-től, egy szeszélyes antihőssel és megannyi remek párbeszéddel megspékelve. Kell ennél több?
Már évek óta el akartam olvasni, az angol történelemnek e szelete nagyon érdekel, és persze Shakespeare hatalmas kedvencem… utólag nem is értem, miért húztam ilyen sokáig, hogy végre a kezembe vegyem. Miután befejeztem, rengeteget kutakodtam a témában, hogy az összefüggések és a karakterek világosabbak legyenek előttem. A mű hitelességét is megkérdőjeleztem, és furcsamód nem bánom, ha Shakespeare túlzott III. Richárd gonoszságával kapcsolatban. Minden kegyetlenség és mocsokság ellenére letehetetlen, nagyon jól felépített dráma, a végén egy leheletnyi megkönnyebbüléssel a rengeteg szörnyűséget követően.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

York napsütése rosszkedvünk telét
Tündöklő nyárrá változtatta át.
Családunkról már elvonult a köd
S alámerült az óceán szívébe.
Most homlokunkon győztes koszorú,
Diadalemlék csorba fegyverünk,
Vad riadónkból víg vacsora lett
És édes dallam szörnyű indulónkból.
Szelíden mosolyog a háború,
Nem lovagol páncélos paripán,
Hogy félénk ellenség szívét ijessze,
Ehelyett fürge lábakkal szökell
A hölgy-szobákban léha lantzenére.
De én, aki nem játszani születtem
Sem tetszelgő tükröknek udvarolni,
Kit durván véstek és szerelem fénye nélkül
S riszáló nimfák előtt nem feszíthet,
Kit megfosztottak minden szép aránytól
S a természet becsapott termetemmel,
Ki torzul, félig kész, s idő előtt
Küldettem el e lélegző világba,
Bénán s idétlenül, hogy a kutyák
Megugatnak, ha bicegek előttük -
Én ilyen fuvolázó békekorban
Nem is tudok egyébbel szórakozni,
Mint hogy a napon nézem árnyamat
És csúfságomat magam magyarázom:
Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,
Hogy eltöltsem e csevegő időt -
Úgy döntöttem, hogy gazember leszek

I. felvonás 1. szín

7 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!

Ötödik felvonás, 4. szín. (ford.: Vas István)

Katze>!

S így pőre gazságomat Bibliából
Ellopott kacatokba burkolom
S szentnek látszom az ördög szerepében.

33. oldal, Első felvonás, Harmadik szín (Európa, 1974)

1 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Első polgár:
Miért is félünk? Még minden jóra fordul.
Harmadik polgár:
Ha elborul, a bölcs ember köpenyt vesz,
Ha hull a lomb, nincs messze már a tél.
Ha alkonyul, ki nem vár éjszakát?
Korai vihar ínséget jelent.
Tán minden jó lesz: ha ezt adja Isten,
Több, mint amit érdemlünk és várhatunk.
Második polgár:
Az ember szíve tele félelemmel
És nem beszélhet senkivel, aki
Nem komoran és nem rettegve néz rá.
Harmadik polgár:
Így szokott lenni minden változáskor,
Az ember lelke égi ösztönével
Megérzi a veszélyt: így vesszük észre,
Hogy dagad a víz nagy vihar előtt.

II. felvonás 3. szín

2 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,
Hogy eltöltsem e csevegő időt –
Úgy döntöttem, hogy gazember leszek
S utálom e kor hiu gyönyörét.

Első felvonás, 1. szín. (ford.: Vas István)

Kapcsolódó szócikkek: III. Richárd
macs>!

Hiába, nézd, megtörtént, ami történt,
Az ember néha ostobán cselekszik,
S aztán idővel van mit bánnia.

Negyedik felvonás, negyedik szín

padamak>!

Nem tudom – züllött a világ s ökörszem
Prédál ott, hol a sas se mer leszállni:
Mióta minden bugrisból nemes lett,
Sok nemes úr bugrissá változott.

25. oldal - Első felvonás, Harmadik szín _(Gloster)_ (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974)

Norpois>!

MARGIT:
Azt mondtam, szerencsém árnyképe vagy csak,
Mondtam, festett királyné vagy csupán,
Elképzelése annak, ami voltam,
Víg címlapja egy szörnyű színdarabnak,
Magasra szálltál, csak hogy mélyre ess majd,
Anya, ki gúnyból kaptál két fiút,
Önmagad álma, pára, buborék,
A hatalom jelképe, tarka zászló,
Hogy minden súlyos lökés célja légy,
Álkirályné, színpadi maskara.
(…)
Így forgott az igazság kereke
S az időnek zsákmányul átadott,
Csak emléked van abból, ami voltál,
Hogy jobban szenvedj attól, ami vagy.

Bolondkandúr>!

BUCKINGHAM
Nos, uram, mit teszünk, ha észrevesszük,
Hogy Hastings úr nem ért egyet velünk?

GLOSTER
Fejét lecsapjuk –

Harmadik felvonás, 1. szín (87. oldal)

Ashtray_Heart>!

MÁSODIK GYILKOS
Micsoda? álmában szúrjuk le?
ELSŐ GYILKOS
Nem, mert ha felébred, azt mondja, gyávák voltunk.

47. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Robert Louis Stevenson: Yekyll doktor csodálatos története
Robert Louis Stevenson: Jekyll és Hyde
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
Charles Dickens: Nicholas Nickleby I-II.
Charles Dickens: Nickleby Miklós élete és kalandjai
Dickens Károly: Karácsoni ének
Charles Dickens: Szép remények
Charles Dickens: Nagy várakozások
Robert Galbraith: Kakukkszó