II. Richárd 77 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Eredeti megjelenés éve: 1623
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Shakespeare drámák BBC borítóval Európa · Színház az egész Magvető
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 33
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Shakespeare mindig örök és szerethető.
Eddig nem olvastam ezt a drámát tőle, ami nagy kár volt, mert ez is egy letehetetlen darab.
Továbbá Anglia történelmének egy fontos fordulópontját is megismerhetjük.
Nagyon elégedett voltam ezzel a drámával. A Könyvfesztiválon vettem meg akciósan, meglepett, hogy Spiró Shakespeare-t fordít újra. Amikor betegen voltam otthon, gyorsan el is kezdtem olvasni, mert láttam, hogy van hozzá kihívás.
Nem bántam meg! Bár nem vagyok túl jó drámaolvasó (sose tudom követni a szereplőket, elképzelni a helyszínt, megérteni a dolgokat, stb), de azért lelkesen próbálkozok újra meg újra. Meg Shakespeare Shakespeare, az ő műveit mindig érdeklődve lapozom.
Ehhez sokat segít egy jó fordítás, ami megvolt, Spiró zseniálisat alkotott, nagyon elégedett voltam vele!:)
A történet is tetszett, és egészen sokat megértettem belőle. Bár a karaktereket először nehezen követtem, hogy ki-kicsoda, végül minden letisztázódott.
Nagyon várom, hogy több Shakespeare is megjelenjen ebben a kiadásban, szeretettel várom őket!:)
A Magyar Helikon 1975-ös kiadását olvastam, ezt is értékelem. A fordítás nagyon tetszik (Somlyó György). Amiért ezt a kiadást választottam: Szalay Lajos grafikái. Fantasztikusan illusztrálják a szöveget, hol „csak” aláfestik, hol pedig értelmezik, sajátos jelentésbeli tartalmakat, összefüggéseket tárva fel. Érdemes a képekkel együtt olvasni a drámát, hiszen így más lesz az élmény; nemcsak a szöveget olvassuk, hanem egyfajta képi reprezentációt is kapunk.
Kevés szálon futó, egyszerű történetvezetésű, mégis nagyszerű dráma. Annak ellenére, hogy királydrámáról van szó és önmagában a történet egy uralkodó trónfosztásáról szól, a teljes terjedelmében versben írt darabra a szépséges líraiság a jellemző.
A harminckét évesen tragikus sorsra jutott uralkodó szomorú története lesz végül is fő és eredendő oka a pár évtizeddel később kiteljesedett „rózsák háborújának”.
Nagyon szeretem Shakespeare királydrámáit. II Richard szerintem kevésbé ismert mű. Nekem is hiányzott a sorozatból és most szereztem be. Az angol középkorban 1399-ben az uralkodásának utolsó hónapjait mutatja be. Felkelés, trónról lemondás, 1400-ban bebörtönzése alatti megölés és az őt követő IV Henrik uralkodásának kezdetét mutatja be. Nekem nagyon tetszett. ☺️
Nem ez a legjobb Shakespeare-mű, de még csak a királydrámák közül sem a legkiemelkedőbb, de azért benne van az erős középmezőnyben. Az egész történet egyetlen, jól felépített szálon fut, és semmiféle kitérő nincs közben. Tartalmilag közelebb áll a tragédiákhoz, mint a históriás drámákhoz. A főszereplő saját ostobasága miatt kénytelen elbukni. Kérdés, hogy Richárdot mennyire tekinthetjük hősnek. Egy akaratgyenge, határozatlan uralkodó, akinek nem való a korona. Ugyan kényszerítik a lemondásra, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy teljesen ellenére lenne. Az eseménysort kiváltó konfliktusban, már rögtön a legelején kiderül, hogy mennyire képtelen kiállni a saját döntései mellett. A műben ez a konfliktus, a belőle származó következmények és a tragikus végkifejlet szépen ki van dolgozva, akárcsak a fontosabb szereplők. Nagy hátránya viszont, hogy az eseményeket alakító szövegeken kívül alig fordulnak elő benne olyan szövegrészletek, amelyek árnyalnák a szituációt vagy a karaktereket, amelyek költőiségük miatt ragadják meg az olvasót. Szóval a cselekmény nem enged teret a hangulatteremtésnek. Emiatt nem igazán élvezetes olvasmány, csak a történet ragadja meg az olvasót, és nem a szöveg.
A Mesterhez képest meglepően nem bonyolult a mű, bár inkább tragédiának tűnik. Richárd nem való királynak (mint oly sokan előtte és utána) Határozatlan, nem tud jó döntéseket hozni és amit hozott, amellett sem tud kiállni, ez hamar kiderül. A bukás borítékolható, bár azért kicsit szomorú is, mert ő az a király, aki nagyon jól el lett volna valahol korona és politika nélkül is.
Akit részletesebben érdekel az angol történelem, érdemes elolvasnia, elég hű a krónikákhoz. Át lehet érezni a motivációkat, meg lehet érteni, miért és hova fejlődtek a dolgok, tetten érhető, hogy kezdődött a Lancaster-York őrület. Kicsit nehéz követni a sok nevet, ki kicsoda, kinek a kije, épp kivel van. Mint dráma, ez nem egy kompakt, színpadra való történet szerintem. Bőven belefért volna 3 felvonásba, ha már meg kellett írni, rengeteg benne a szócséplés, szenvelgés, mint egy brazil szappanoperában. Örültem már, mikor végre leszúrták a címszereplőt. Az első felében csak egymást gyalázzák, nehezen hámoztam ki, konkrétan mi is a vád. Richard egy picit sem tudta elnyerni a szimpátiámat, irdatlan mértékben pazarol, tönkreteszi az országot, ugyanakkor ha tenni kellene valamit, sehol sincs, csak érzeleg. Sajnálni magát, azt kiválóan tudja, ehhez ért egyedül. Nála gyakorlatilag bárki jobb király lett volna. Henrik sokkal nemesebben viselkedett, és nem feltétlenül csak öldökléssel akart mindent megoldani. Yorkon akadtam ki leginkább, mi az, hogy fut a saját egyetlen fiát bemártani! Ami még zavart, hogy nem egyenletes az elosztás, egész hosszú és egész rövid színek váltogatják egymást, bennem átgondolatlan érzetet kelt.
Népszerű idézetek
RICHÁRD
Kincstáramat adom egy olvasóért
…
67. oldal Harmadik felvonás, Harmadik szín (Magyar Helikon, 1975)
GAUNT: …
Vigyetek ágyba, honnan sírba tesztek.
Szeressen élni az, akit szeretnek.
RICHÁRD: S hadd haljon meg, ki balga és kivénhedt.
Te mindkettő vagy, hát sírra érett.
Második felvonás, 1. szín
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Oscar Wilde: Bunbury 92% ·
Összehasonlítás - Schiller Frigyes: Tell Vilmos ·
Összehasonlítás - William Congreve: Így él a világ ·
Összehasonlítás - Szophoklész: Oidipusz király / Oidipusz Kolónoszban 84% ·
Összehasonlítás - Friedrich Schiller: Tell Vilmos 84% ·
Összehasonlítás - Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac 93% ·
Összehasonlítás - Heltai Jenő: A néma levente 91% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Tóték / Macskajáték 90% ·
Összehasonlítás - Leszja Ukrajinka: Erdei rege ·
Összehasonlítás - Molnár Ferenc: Liliom 86% ·
Összehasonlítás