Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ahogy tetszik 174 csillagozás
Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben – vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.
Eredeti megjelenés éve: 1623
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Shakespeare drámák BBC borítóval Európa · Népszerű drámák Bibliotheca, Művelt nép
Enciklopédia 8
Kedvencelte 7
Most olvassa 2
Várólistára tette 54
Kívánságlistára tette 19
Kiemelt értékelések
Nagyon jó érzés volt olvasni egy nehezebb nap végén.
Lassan haladtam vele, mert kincsként őrzöm a műveit.
Könnyed, lágy, humoros történet, mely ellazítja a fáradt lelket.
Egy rossz szavam sem lehet, elvégre nálam teljes a siker.
Természetesen kedvenc!♥
„Színház az egész világ…” nagyon jól jellemzi a művet. Aranyos, humoros történet volt, kedvelhető szereplőkkel. A fülszöveg Toldira utal, így lehet, hogy emiatt is jutott eszembe Mátyás király és az ő álruhái. Orlando nekem nagyon hirtelen volt, mint aki előbb cselekszik, a gondolkodás helyett. A lányok, Rosalinda és Célia is szimpatikusak voltak. Jócskán megkavarták a dolgokat, spoiler
Messze az egyik legjobb, amit Wouldiwas Shookspearedtől William Shakespearetől olvastam, az ardeni erdőnek van valami furcsa varázsa és az is érdekes, hogy mennyi a párhuzam a mi Toldinkkal…
Kifejezetten tetszett. Humoros, könnyed, szórakoztató, és számomra üdítő hogy végre megismerhettem Shakespeare azt az oldalát is, amelyiken nem a szereplők kinyírása a fő cél.
Kifejezetten bájos darab, kellő izgalommal. Érzek benne azért egy kevés gúnyt Shakespeare részéről a rózsaszínködös szerelmesek irányában, amit Rosalinda szájába ad többnyire, illetve Orlando erdei tevékenységében juttat kifejezésre. Maga a kerettörténet kissé erőltetett, nem sok értelmét látom, hogy ebben is a törvényes és a bitorló herceg közötti konfliktusból kellett kiindulni, mint Shakespeare oly sok más darabjában. Persze meg kellett indokolni, hogy a lányok miért kerülnek az erdőbe, de annyi más módon meg lehett volna ezt oldani. Ezt érzem a darab fő gyengeségének, bár lehet, hogy színpadon ez hatásosabb lehet, mint olvasás közben. A másik gyengesége a vége, azt kicsit összecsapottnak érzem, és itt mutatkozik meg igazán a bitorló herceg motívumának gyengesége, szörnyen banális módon sikerült ezt a konfliktust feloldani. De a fő cselekményszál és a főszereplők igazán kimunkáltak és szórakoztatóak. Nem tipikus romantikus vígjátékot olvashatunk, inkább a tipikus romantikus vígjátékok paródiáját, ami azért nem akar blőddé válni. Szórakoztató limonádé, vagyis inkább annak egyfajta shakespeare-i parafrázisa.
„Fedezéklónak használja a bolondságot, s amögül nyilaz az esze.”
Körülbelül ezt szerettem volna megfogalmazni, mint ami legjobban tetszett a darabban, és Shakespeare műveiben, aki tükröt tart nekünk, amibe nem mindig kellemes belenézni. De ilyen szókimondás és ennyi sziporka csakis öt csillag lehet. Jól szórakoztam!
ORLANDO
„Én nem pocskondiázok a világon semmi teremtett lelket, csak magamat, mert magamban találom a legtöbb hibát.”
ORLANDO
„Idevalósi vagy?”
ROSALINDA
„Mint a nyuszi, az is ott lakik, ahol vetették.”
Nálam még mindig a Sok hűhó a semmiért a nyerő. Az Ahogy tetszik kicsit zavarosnak tűnik nekem ezzel a szerepcserélgetéssel, de azért a „Színház az egész világ” monológért jár a kalapemelés Shakespeare úrnak. Már két éve, hogy láttam színházban, ott is ez a rész volt a darab csúcspontja. Mindettől függetlenül örülök, hogy ezt is elolvastam, még akkor is, ha nem teljesen azt az élményt nyújtotta, mint amit vártam volna.
Miért is olvas az ember (lánya) Shakespeare-t?
1. Lelkiismeret-furdalásból – már régóta ott állt a polcon.
2. Szégyenérzetből – hogy eddig még nem…
3. Kíváncsiságból – mert utána akar járni, miért és hogyan is tetszik az ahogy.
4. Erős indíttatásból – mert ez Borisz Akunyin: Ajánlott olvasmányok regényében a második fejezet címe.
off)
Üdítő ez a szerep-, értékrend- és helyszíncserés reneszánsz darab, amelyben az azóta szállóigévé és több könyv címévé is vált híres mondat is elhangzik: Színház az egész világ…
1. Borisz Akunyin: Színház az egész világ
2. Sárközi Mátyás: Színház az egész világ
3. Rónaszegi Miklós: „Színház az egész világ”
4. Budai Éva: „Színház az egész világ…”
5. [[Iain Johnstone: Tom Cruise – Színház az egész világ…|Iain Johnstone: Tom Cruise – Színház az egész világ…]]
6. Sárközi Mátyás: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete
7. Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is – világ
Eddig nem tudtam pontosan,hogy honnan származik az a mondás:"Színház az egész világ,színész benne minden férfi és nő"!
Egyik kedvencem. Kedves, könnyed, humoros. Főhősünk erősen emlékeztet a mi Toldinkra akiről Arany műve nagy kedvencem, nyilván ezért is tetszett. Kicsit gunyoros az örök, romantikus szerelemmel kapcsolatban, de csak úgy Shaekespeare módra. Rosalindát olvasva időnként meglepődtem, hogy ugyanez az ember írta a Romeó és Júliát.
Jó volt újra elutazni az ardeni erdőbe.
Népszerű idézetek
JAQUES: Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében, melynek hét felvonása
A hét kor. Első a kisded, aki
Dajkája karján öklendezik és sír.
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
Táskás nebuló: csigamódra és
Kelletlen mászik iskolába. Mint a
Kemence, sóhajt a szerelmes, és
Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.
Jön a párduc-szakállú katona:
Cifra szitkok, kényes becsület és
Robbanó düh: a buborék hirért
Ágyúk torkába bú. És jön a bíró:
Kappanon hízott, kerek potroh és
Szigorú szem és jól ápolt szakáll:
Bölcseket mond, lapos közhelyeket,
S így játssza szerepét. A hatodik kor
Papucsos és cingár figura lesz:
Orrán ókula, az övében erszény,
Aszott combjain tágan lötyög a
Jól ápolt ficsur-nadrág; férfihangja
Gyerekessé kezd visszavékonyodni,
Sipol, fütyűl. A végső jelenet,
Mely e fura s gazdag mesét lezárja,
Megint gyermekség, teljes feledés,
Se fog, se szem, se íny – tönkremenés!
II. felvonás 7. szín., Jacques monológja - Szabó Lőrinc fordítása
ROSALINDA: […] Ó, annak az asszonynak, aki nem tudja férjére tolni a saját hibáját, meg ne engedjétek, hogy maga szoptassa a gyermekét – biztos, hogy hülyének neveli.
Negyedik felvonás, 1. szín
ROSALINDA: […] A jó szónokok, ha megakadnak, krákogni kezdenek; és szerelmeseknek, hogyha – Isten ments! – kifogynak a szóból, legjobb kisegítő a csók.
Negyedik felvonás, 1. szín
ROSALINDA
Nem tudod, hogy nő vagyok? Eszembe jut valami, hát ki kell mondanom.
Harmadik felvonás, 2. szín
PRÓBAKŐ
[…] Nem tetszett nekem egy bizonyos udvari ember szakálla szabása, s rám
üzent: hogyha énszerintem rosszul nyiratkozik, hát őszerinte jól: ezt nevezik
Udvarias Cáfolatnak. Mikor visszaüzentem, hogy azért mégiscsak rosszul
szabatja a szakállát, azt felelte, hogy számára a saját ízlése az irányadó:
ezt nevezik Szelíd Döfésnek. Újabb posta, hogy a szakáll rossz, ő pedig közli,
hogy az ítélőképességem nulla: ezt nevezik Nyers Válasznak. Megint csak:
rossz a szabása, s erre az üzenet, hogy nem mondok igazat: ezt nevezik
Szigorú Rendreutasításnak. Ha még mindig rossz a vágás, akkor azt mondja,
hogy hazudom; ezt nevezik Sértő Letorkolásnak: s így megy ez tovább a
Feltételes Hazugságig és az Egyenes Hazugságig.
[…]
Mindezekből ki lehet mászni, kivéve az Egyenes Hazugságot, sőt még abból is
azzal a puszta kis szóval, hogy „ha”. Tudok esetet, hogy hét segéd nem tudott
békésen rendezni egy ügyet; de mikor a felek szemben álltak, egyiküknek
eszébe jutott egy „ha” – például olyanformán: „ha te azt mondtad, akkor én
azt mondtam” – és erre már kezeltek, és egymás nyakába borultak. Ez a „ha”
a legnagyobb békebíró; roppant tehetség lakozik benne.
JAQUES
Nem párját ritkítja ez a fickó, uram? Mindent megér, pedig csak bolond.
AZ IDŐSEBB HERCEG
Fedezéklónak használja a bolondságot, s amögül nyilaz az esze.
141-143. oldal, Ötödik felvonás - 4. szín (Európa, 1980)
Színház ez az egész világ, s merő
Szereplő mind a férfi, nő: mindenki
Föl és lelép; jut több szerep is egy
Személyre; felvonásaik a hét kor.
Első a csecsemő, ki a dada
Ölében is pököd. Utána a
Síró fiú táskával, hajnalarczczal,
Kelletlen mászva iskolába, mint
Csiga. Továbbad a szerelmes, a
Ki kályhaként sohajt s dalt ömledez
A hölgy szemöldökére. És a harczos
Fura szitkokkal telve, nagy szakállal,
Becsűletféltő, gyors és hirtelen
Veszekvő, ágyu torkáig keresve
A buborék hírt. Aztán a bíró,
Tömött kappantól kerekes hasával,
Zord szemmel s rendesen vágott szakállal,
Teli bölcs mondattal s dicső példákkal,
Így játsza szerepét. A hatodik
Kor vézna bugyogóba bú, üveg
Az orrán, erszény oldalán; legényes
És jól kimélt nadrágja tág világ
Aszott czombjának, s a mély férfi-hang,
Mint gyermek-nyafogás, a régi mód’
Sivít s nyihog. A végső jelenet,
Mely e cselekvényes mesét bezárja,
Új gyermekség: a tiszta feledés,
Fog, szem, tapintat és minden hiján.
II. felvonás 7. szín., Jacques monológja - Rákosi Jenő fordítása
PHOEBE
Mondd meg neki, pásztor, mi az: szeretni.
SILVIUS
Csupa sóhaj lenni és csupa könny;
Az vagyok én Phoebéért.
PHOEBE
Én meg Ganymedesért.
ORLANDO
Én meg Rosalindáért.
ROSALINDA
Én meg senki fehérszemélyért.
SILVIUS
Csupa hűség lenni és hódolat;
Az vagyok én Phoebe iránt.
PHOEBE
Én meg Ganymedes iránt.
ORLANDO
Én meg Rosalinda iránt.
ROSALINDA
Én meg senki fehérszemély iránt.
SILVIUS
Csupa álom lenni és képzelet,
És csupa szenvedély és csupa vágy,
És imádat, hűség, odaadás,
És türelmetlenség és türelem,
És tisztaság és próba és alázat.
Ezt érzem én Phoebe iránt.
PHOEBE
Én meg Ganymedes iránt.
ORLANDO
Én meg Rosalinda iránt.
ROSALINDA
Én meg senki fehérszemély iránt.
PHOEBE (Rosalindához)
Ha ez így van, miért szidsz, ha szeretlek?
SILVIUS (Phoebéhez)
Ha ez így van, miért szidsz, ha szeretlek?
ORLANDO
Ha ez így van, miért szidsz, ha szeretlek?
ROSALINDA
Kinek szól ez a „mért szidsz, ha szeretlek?”
ORLANDO
Annak, aki nem hallja, s nincsen itt.
Ötödik felvonás, 2. szín
Ezt a könyvet itt említik
- A. S. Byatt: Mindenem
- Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
- Helen Exley (szerk.): Gondolatok a szerelemről
- Mészáros Tamás: „A Katona”
- Sarah Winman: Csendélet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Oscar Wilde: Bunbury 92% ·
Összehasonlítás - Balassi Bálint: Szép magyar komédia 73% ·
Összehasonlítás - Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok 90% ·
Összehasonlítás - Molnár Ferenc: Az üvegcipő 90% ·
Összehasonlítás - Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága 87% ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor 87% ·
Összehasonlítás - Szentségtörők és mártírok ·
Összehasonlítás - Anton Pavlovics Csehov: A medve 84% ·
Összehasonlítás - Babits Mihály dráma- és prózafordításai ·
Összehasonlítás - Plautus: A hetvenkedő katona 79% ·
Összehasonlítás