A ​nagy Hoggarty gyémánt 26 csillagozás

William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

A thackeray-i életmű ez első kis remeke az egyik legsúlyosabb társadalmi betegséget, „a hitvány felsőbbrendűség hitvány imádatát” állítja pellengérre. A történet hőse Samuel Titmarsh, kis fizetésű banktisztviselő, igyekvő, derék fiatalember, hűséges barát és még hűségesebb szerelmes. Életének e szerény és meghitt köréből ragadja ki bogaras nagynénikéjének egy szeszélye, aki megajándékozza őt a családi ereklyeként őrzött nagy Hoggarty gyémánttal. Ez a gyémánt hívja fel rá egy szenilis grófnő, Lady Drum figyelmét, s lesz oka váratlan fölemelkedésének, majd szomorú bukásának.

Eredeti cím: The History of Samuel Titmarsh and the Great Hoggarty Diamond

Eredeti megjelenés éve: 1908

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Hunga könyvek Hunga-Print · Olcsó Könyvtár (Szépirodalmi)

>!
Hunga-Print, Budapest, 1995
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 963841359x · Fordította: Vas István
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
166 oldal · puhatáblás · Fordította: Vas István
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
238 oldal · puhatáblás · Fordította: Vas István · Illusztrálta: Bozóky Mária

2 további kiadás


Most olvassa 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Márta_Péterffy P>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Remekül szórakoztam, a Hiúság vásáránál korábbi regény-hasonlóan gunyoros stílusban. Egyértelműen 5 csillag, van megnyugtató befejezés is. Időnként felnevettem olvasás közben, azonban az a szomorú, hogy tényleg akár ma is játszódhatna a történet, ahogy egyik értékelő is írta Molyon.

Az én kiadványom végén szerepel az író rövid életrajza, a fordító Vas István tollából, igen érdekes az is. Megtudhatjuk honnan ered a „sznob” kifejezés, az irodalmi művekben Thackeray használta először.

3 hozzászólás
Zsuzsi_Marta P>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Első ismerkedésem volt Thakeray munkásságával, mikor e regény mellett döntöttem, s habár a mű elején kicsit nehézkes volt a ráhangolódás, összességében és végül nagyon is tetszett és örültem a jó döntésemnek, hogy ezzel nyitottam ismeretségünket – folytatás biztos lesz.
1841-ben írta A nagy Hoggarty-gyémánt-ot, a regény eredeti és teljes címe akkor „Samuel Titmarsh és a nagy Hoggarty-gyémánt története” volt. Thakeray sokszor publikált a Fraser's Magazinban, ám álnéven: Michael Angelo Titmarsh-ként, s ebben a regényében fel-felbukkan ezen a néven, mikor a főszereplő unokaöccsét e néven emlegeti, tehát magára az íróra téve említést.
A kezdeti lassú cselekmény fokozatosan bontakozott ki és gyorsult fel, vált egyre inkább izgalmasabbá, köszönhetően annak is, hogy az író sok érdekes karaktert sorakoztatott fel és ábrázolt kidolgozottan, remekül. Narrátor maga a főszereplő, a szolid, becsületes Sam Titmarsh tárja az olvasó elé, milyen galibát is okozhat egy ajándékba (örökségnek szánt) kapott gyémánt melltű. Gyakran humorral spékelt, olykor megindító a történet, ami ugyancsak próbára tette nemcsak őt, hanem közvetlen családját, szeretteit is. De mindeközben meg tudta őrizni nemes jellemét, valamint hitét az életben, emberekben, munkában, továbblépésben.
Idős nagynénjétől, a szívtelen, számító és gonosz Hoggartynétől kapott gyémánt melltű felkeltette a sznobok érdeklődését Titmarsh személye iránt, hivatalos lett előkelő helyekre, jó álláshoz és fizetéshez jutott, pályája felfelé ívelt, mígnem aljas spekuláció húzta keresztül jövőjét.
Kiválóan ábrázolta az író, mivé is válhat az ember, ha hatalma, sok pénze van, s hogy mi is az igazán fontos: az igaz barát, aki kitart jóban-rosszban, Gus Hoskins, továbbá szerelme, aki közben felesége lett, Mary Smith és nem utolsó sorban édesanyja, aki szintén mellette állt és segítette, támogatta.

Történhet bármi az emberrel, a családi, baráti háttér képviselik az igazi és legnagyobb értéket, tőkét, sokkal nagyobbat, mint akár a világ legnagyobb gyémántja.

Ahogy Titmarsh mondja az utolsó oldalak egyikén: „Az elmúlt néhány évben megtanultam, mi az, ha az ember a hamisság Mammonával köt barátságot, és hogy az ilyen barátságból semmi jó nem sül ki a becsületes ember számára.”

regulat>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Kellemes, szellemes, könnyed… és ami a legrosszabb, hogy akár ma is játszódhatna.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
166 oldal · puhatáblás · Fordította: Vas István
1 hozzászólás
Joeymano>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Remek szatírája a 19. századi angol társadalomnak, a kapitalizmus küszöbén. Mindegy ki vagy, az számít, hogy a látszat alapján mid van, és mások mit látnak, mit csinálsz, és hogyan csinálod, és ez alapján hogyan ítélnek meg. Ki ne ugrana bele egy jól kecsegtető üzletbe, ha senki nem mondja, hogy állj?!
Thackeray egyre jobban tetszik nekem, a stílusa, a szatírája, a finom humorérzéke. Kicsit Jane Austen, csak pasiban. :)
@mdmselle, ezt olvastad már? mert ha nem, akkor semmiféleképpen ne hagyd ki! :)

6 hozzászólás
Aurore>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Viktoriánus mese a fiatalemberről, aki ugyan ambiciózus, ám becsületes is volt, ugyanakkor semmit sem értett a világ dolgaiból. Hoggarty-vári Hoggartyné pedig felér Mrs. Norrisszal, Fanny Dashwooddal, meg más egyéb kifricskázott Jane Austen-hősökkel. Na jó, Mr. Collinsszal nem. ;-) Azért Jane néni rajongóinak ezt is ajánlom.

1 hozzászólás
Kisanna>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Nagyon jó kis könyv ez, Thackeray is bekerült a kedvenc íróim közé. Egy szegény fiatalemberre egy régi családi brossnak köszönhetően felfigyel az arisztokrácia, ezzel félreértések és tévedések sorozata indul meg.

Andrea_Kovács_2>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Ironikus természetrajz a sznobériáról; kellemes, kuncogtatóan körülményesen, és terjengősen fogalmazott, körkörösen cizellált mondatok észveszejtő kavalkádja, amelyből a lényeg kihámozása korántsem olyan könnyű, mint azt elsőre gondolnánk.
Egy mai szerkesztő izzasztó rémálmainak kíváló alanya lehetne Thackeray, ám lássuk be, a nyakatekert, sokszor tíz-tizenötsoros mondatok nem csak a szellemet és a figyelmet tartják éberen, de pazar lehetőséget nyújtanak a huszonegyedik századra elég alaposan megkopott, a lényeg kifejezéséhez idomított-csupaszított szókincsünk feltöltésére.
Határozottan élvezem, sőt, körülbelül olyan jól esik, mint egy adag forró, csípős, édes-savanyú leves egy fagyos téli estén
Átmelegíti a szívemet, és csak csodálni tudom azt a nyelvi leleményességet, amellyel minden sallangja ellénére, vagy éppen azért ennyire pontos, és borotvaéles társadalmi szatírát tud felmutatni.
Csak ajánlani tudom

anni_olvas>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Nagyon tetszik Thackeray stílusa, a minden mondatában ott rejlő irónia. Azt hiszem, előveszem a többi könyvét is.

Doma2>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Kissé lassú kezdés után, remek kis regény kerekedett Sam Titmarsh életéből és tapasztalataiból. És néhány dolgot leszámítva igazán aktuális ma is a mondanivaló: egyenes jellemnek maradni mindig megéri, a spekuláció csak veszélyes lehet azokra nézve, akik nem elég óvatosak. A könnyen jött dicsőség pedig nagyon rövid életű lehet. Pénzzel nem lehet megfizetni az emberi érzéseket, de ha jó szándékkal fordulunk másokhoz, akkor az valamikor majd biztosan meghozza a gyümölcsét.
Annak a „vállalkozói” világnak, amit Thackeray elénk tár, megvan a mai aktuális változata, és óvjon meg tőle minket a jó sors.

vajdazs>!
William Makepeace Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

A szereplők vagy túl rendesek, vagy túl hamisak, vagy túl sznobok, keverék jellem nincs. De sebaj, azért kedves kis könyv ez is, élvezetes olvasmány.


Népszerű idézetek

Kisanna>!

– Maga nagyon őszinte, isten engem úgy segéljen, Hogyishívják úr… igazán nagyon őszinte. De én szeretem, ha a fiatalemberek őszinték, pedig mégiscsak szépség voltam. Kérdezze meg a barátja bácsikáját, a tábornokot. A maga barátja a lincolnshire-i Hoskinsok közül való… megismertem, mert annyira a családra üt.

Norpois>!

az öreg hölgy ebédre mindig valami pokoli savanyú, fekete ribizlibort adott, és tíz órakor megint ezt a bort hozták be tálcán, én pedig nem mertem visszautasítani, pedig becsületszavamra rosszul éreztem magamat tőle.
– Sam, drágám – mondta a nagynéném, kulcsaival motoszkálva –, igyál még egy pohár Rosoliót – erre a névre keresztelte az átkozott italt –, egészségedre válik.

Norpois>!

B. úr olyan célzásokkal fejezte be, amit, bevallom, nem szívesen adnék itt vissza, mert az én szememben mindig tiszteletlenségnek látszott, ha közönséges világi ügyekkel kapcsolatban az égről beszéltek, ha pedig valaki akkor hívja tanúul az eget, amikor éppen a hazugságot veszi ajkára, mint ahogy a vallásos képmutatók teszik – ez olyan rettenetes bűn, amit említeni is csak óvatosan szabad.

Norpois>!

Egyéb események is történtek a londoni Cityben, amelyek, úgy látszik, arra vallottak, hogy az igazgatónk – ezt a szót nem lehet megtalálni a Johnson-szótárban – kissé labilis. A vállalatai közül három összeomlott, további négy közismerten fizetésképtelen állapotba került, és még a Nyugat-Diddlesexi igazgatósági ülésén is viharos szóváltás tört ki, ami azzal végződött, hogy az igazgatóság több tagja lemondott. Helyüket B. úr barátai foglalták el: Bábu úr, Szalma úr, Kérdőjel úr és más tiszteletre méltó urak, akik bekapcsolódtak a vállalatba.

anni_olvas>!

Tizenharmadik fejezet
melyből kiderül, hogy a jó feleség a legszebb gyémánt, amit a férfi a szívén viselhet.

196. oldal

anni_olvas>!

Az anya, hála az égnek, nagyon jól érezte magát és jólesett az ember szívének, ha láthatta abban a helyzetben, amelyikben azt hiszem, a legegyszerűbb asszony is gyönyörű: keblén a csecsemővel.

190. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Angela Carter: Esték a cirkuszban
E. M. Forster: Szoba kilátással
Joseph Conrad: Almayer légvára / Lord Jim
Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban
A. S. Byatt: Mindenem
John Galsworthy: A Forsyte Saga
Alessandro Baricco: Selyem
James Herriot: Minden élő az ég alatt
Eric Knight: Lassie hazatér
Henry Rider Haggard: Ő