Jacob ​védelmében 144 csillagozás

William Landay: Jacob védelmében

Andy ​Barber több mint húsz éve megyei helyettes kerületi ügyész. Köztiszteletben álló férfi, szorgalmas munkaerő és boldog családapa. De amikor sokkoló bűncselekmény történik a New England-i kisvárosban, és Andy tizennégy éves fiát vádolják az osztálytársa meggyilkolásával, a férfit teljesen elvakítják az események.

Andy foggal-körömmel próbálja védeni a fiát. Jacob váltig állítja, hogy ártatlan, és Andy hisz neki. Hiszen ez a kötelessége. Ő Jacob apja. De miközben egyre több terhelő bizonyíték és megdöbbentő titok kerül napvilágra, Andy házassága összeomlással fenyeget, a per egyre gyorsabban halad fenyegető végkifejlete felé, és a válságos események tükrében az is kiderül, milyen kevéssé ismeri az apa a fiát, Andy a saját lelkiismeretével is összeütközésbe kerül: hűség és becsület, igazság és hamisság, a mélyen eltemetett múlt és az elképzelhetetlen jövő között őrlődik.
William Landay tökéletes regénye egy válságba került családról szól – izgalmas, karakteres… (tovább)

Eredeti mű: William Landay: Defending Jacob

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2013
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633733592 · Fordította: Molnár Edit
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2013
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633733585 · Fordította: Molnár Edit

Kedvencelte 16

Most olvassa 8

Várólistára tette 132

Kívánságlistára tette 101

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
William Landay: Jacob védelmében

Most először fordul elő velem, hogy nem találom a megfelelő szavakat, kedvem sincs igazán csillagozni, vagy értékelést írni a könyvhöz.
Pár szóban csak annyit érzelmileg teljesen kifacsart. Fülszöveg alapján már lehet sejteni, nem egy könnyed olvasmányban lesz része az olvasónak.
A csillagozást tekintve, személyes okokból vontam le.
De értékét tekintve és kategóriájában nagyon jó műnek gondolom.
Ajánlom.

>!
GytAnett P
William Landay: Jacob védelmében

Közös olvasáshoz került kiválasztásra ez a könyv. Érdekes volt a fülszöveg, úgy döntöttünk, hogy jöjjön. Viszont az oldalszámot nem néztem, ezért nagyon meglepődtem, amikor kihoztam a könyvtárból, hogy ez egy vaskosabb kötet. A nagy terjedelmű könyveket szinte mindig fenntartással kezelem, mert ha nem tetszik a történet, én akkor is végigolvasok minden regényt. Hosszúaknál ez már azért szenvedősebb. :D
Húztam, halasztottam már egy ideje. Amikor elkezdtem, 20-30 oldal után félre is tettem, és belekezdtem egy másik könyvbe. Aztán szépen lassan haladtam, és lassan, de biztosan bontakozott ki a történet is.
Eléggé lassú víz partot mos stílusú a könyv. Azoknak abszolút nem is ajánlom, akik nem szeretik az ilyet, akik jobban kedvelik a gyors, izgalmas, cselekményekben dús regényeket. Bevallom őszintén, el bírtam volna viselni, ha egy kicsit rövidebb lett volna. Vagy ha kevesebb lett volna benne a leírás. Ezeknél egy kicsit lassabban haladtam, azonban a párbeszédes részeknél csak úgy pörögtek az oldalak. Alapvetően nem kedvelem a rengeteg leírás, viszont itt mégsem volt rossz. Ezeknek köszönhetően a könyvet végigkísérte egyfajta nyomasztó hangulat. De a rengeteg kérdés is. Alig vártam, hogy válaszokat kapjak rá. Soha nem csinálok ilyet, de most beleolvastam a végébe (jól el is spoilereztem magamnak a legvégét…), mert annyira érdekelt már, hogy hogyan végződik, de valahogy soha nem akartam odaérni. :D
Meglepett, hogy az apa szemszögéből íródott a történet. A fülszöveg alapján azt hittem, hogy Jacob meséli majd el nekünk, hogy ő hogyan élte át, hogy meggyanúsították. (Hozzátenném, kb. 100-150 oldalt el kellett ahhoz olvasni, hogy eljussak odáig, hogy megvádolták a gyilkossággal…) Azonban így, hogy az apa mesélte el a család kálváriáját, teljesen hihetőnek hangzott. Komolyan mondom, elgondolkodtam azon, hogy nem az író élte-e át mindezt, annyira el lehetett hinni az egészet. Elég jól átjöttek az érzelmek: a bizonytalanság, a kétségbeesés, a kitartás.
A vége az tényleg nagyon meglepő volt. Nem is igazán értettem ezt a befejezést, bár spoiler
Meg zavart, hogy nem tudtuk meg, hogy tényleg spoiler, de talán ettől lett teljes a mű. spoiler
Igazából azoknak ajánlom, akik szeretik a lassabb lefolyású könyveket, akik szeretnek elmélyedni benne. Mert amúgy valahol izgalmas. Csak nem az a fajta izgalom, amihez mostanában, ebben a felgyorsult világban hozzá vagyunk szokva. :)

4 hozzászólás
>!
Pillecukorkám
William Landay: Jacob védelmében

Na ez nehéz szülés volt…. Nem tudom miért,de ahogy olvastam ezt a könyvet rájöttem egy két dologra. Valójában mindenki képes bepöccenni,csak van akinek nagyobb az ellenálló képessége ezzel a dühvel szemben. Ami a történetet illeti hosszú,de elég jól összerakott könyv volt. Sokáig találgattam,hogy kilehet a gyilkos,de még most sem esett le igazán ami egy kicsit furcsa…. Ami pedig Laurie-t illeti érthető volt minden amit tett.

>!
tmezo P
William Landay: Jacob védelmében

Hű, hát ez döbbenetes volt. Nagyon tetszett, nagyon érdekes volt a téma, a tárgyalás és a vizsgálat levezetése. Izgalmas volt végig, és ugyanakkor felkavaró és szomorú is. Sokszor belegondoltam abba, hogy megy tönkre Jacob családja és az ő élete ebben a történetben.
A karakterek iszonyú jók voltak. Andy a végsőkig kitartó apa, és Laurie az anya, aki mindenkinél jobban ismeri a fiát születése óta. Érdekes párosítás, végig az járt a fejemben melyiküknek van igaza Jacobbal kapcsolatban.
A történet titokzatos volt, lekötötte a figyelmemet, agyaltam. Sokféle végkifejletet elképzeltem, és azt hiszem végül nem tévedtem.

2 hozzászólás
>!
gab001 P
William Landay: Jacob védelmében

Vajon mennyire ismeri a szülő a saját gyermekét? Képes-e egy bűncselekményben megítélni a gyermeke szerepét? Kételkedhet-e az ártatlanságában? Az apa bűneiért meg kell-e lakolnia a fiúnak és a fiú bűneiért vajon elítélhető-e az apa? A regény rengeteg kérdést vett fel, s bár Andy a saját szemszögéből megválaszolja az említett kérdéseket, ugyanakkor el kell gondolkodnunk a saját válaszainkon is. Megrázó történet, mely végig kétségeket ébreszt. Ugyanakkor megismerhetjük egy gyilkossági nyomozás és bírósági eljárás teljes folyamatát, bár az amerikai jog és értékrend alapján. Jól felépített, hatásosan megírt történet, mely olvastatja magát.

2 hozzászólás
>!
hcs23
William Landay: Jacob védelmében

Olvasni itt olyan véleményt is a könyvről, ami azt „nehezményezi”, h a könyv 80%-a tárgyalóteremben játszódik – nekem pont az volt a bajom vele, h nem éreztem így. Kicsit több tárgyalótermet vártam, és abból is az izgalmasabb, fordulatosabb fajtát. A történet szépen haladt előre a perrel együtt, kapunk egy reménytelennek tűnő élethelyzetet, amit az esetleges jogi következmények mellett erkölcsi és morális kérdések tömkelege is megfejel – igencsak jó alapanyagot szolgáltatva a regénynek, amely ha többek szerint lassan is, de én úgy érzem pont a megfelelő tempóban halad a végkifejlet felé. A végefelé bár volt egy kis fordulat, a legvégső „csavar” nem üt olyat, amilyet szeretne, és mint említettem, a tárgyalás sem tartogat semmi különöset, holott sokkal színesebb is lehetett volna. Ettől függetlenül simán olvasható könyv.

3 hozzászólás
>!
smetalin
William Landay: Jacob védelmében

Teljesen beszippantott a könyv! Szinte alig tudtam letenni! Fokozatosan bontakozott ki a család tragédiája, hogy élik át a perrel járó megaláztatásokat, hogy befolyásolja életüket. Az egy pont levonás( oké, csillag), mert nem tetszett, hogy a végén konkrétan nem derült ki, mi történt!!!! Nem tetszett, hogy rám bízták, döntsem el én! Tényeket szerettem volna!

8 hozzászólás
>!
Lanore P
William Landay: Jacob védelmében

Amikor először megláttam a könyvet a „friss megjelenések” között, azonnal tudtam, hogy nekem ez kell. A tartalom alapján egy erős krimire számítottam, amit azonban nem igazán kaptam meg, mivel a történet 80%-a egy tárgyalóteremben játszódik. Főszereplőnk, Andy ügyész, aki hirtelen tanúként kerül a bíróságra, mert fiát, Jacob-ot gyilkossággal vádolják. Ez már az első pár oldal után kiderül, és utána végtelenül hosszú, a legapróbb részletekig megismert karakterekkel folytatódik a per, mély lélekrajzokkal, amire nem igazán voltam felkészülve, vagy talán csak nem volt hangulatom hozzá. Jó volt megismerni a gyilkosság minden „szereplőjének” gondolatait, a visszaemlékezéseket, és hogy mit művel egy családdal a kétely, a bizalom, vagy annak hiánya, de nekem túl hosszúra lett nyújtva, és bár nem volt unalmas, néha azért elkalandozott a figyelmem. Lehet, hogy csak nekem volt furcsa, de „kevésnek” éreztem a család összetartását, nekem úgy tűnt, mintha a szülők nem igazán ismernék a saját gyermeküket, persze tudom, hogy ez a tinikkel nem mindig egyszerű. A vége viszont meglepett. Azt hittem, tudom mi lesz a csavar, hogy simán kitalálom, mi fog történni. Hát nem. Az írónak sikerült még egy utolsó, lelkileg és érzelmileg megdöbbentő döntést bevinnie az utolsó lapokra, ami után sokáig gondolkoztam azon, hogy én vajon mit tettem volna ebben a helyzetben. Az 500+ oldal ellenére úgy gondolom, hogy később újraolvasom majd, hátha sikerül olyan hangulatban elkapnom, amikor nyitott vagyok a szereplők ilyen mély megismerésére, és talán más, új élményt nyújt majd a könyv.

8 hozzászólás
>!
nagyange P
William Landay: Jacob védelmében

Bűnös vagy ártatlan? Az igazi talány. Végig ezen tűnődsz az olvasás közben, és mindenkinek a saját belső lelkére van kötve, hogy mit hisz. Felsorakozik sok tény, bár érdemi nyomozás talán nem is történik, mintha igazából nem az lenne a lényeg, hogy most mi is történt valójában. Ez eleinte zavart, de aztán átadtam magam az elmélkedésnek. Mert leírós, elmélkedős könyv volt. Aki kalandra és pörgős eseményre vágyik, az inkább olvasson mást
A szülők viselkedése nem jött át teljesen, nem tudtam beleképzelni magamat teljes mértékben a helyzetbe. Ha a fiamat majd gyilkossággal vádolják elmondom milyen volt.
De összességében nem volt rossz könyv, kedvenc nem lett, de egyszer talán érdemes elolvasni.

>!
bagie P
William Landay: Jacob védelmében

Beszippantott, végre sikerült az olvasási válságomon átlendülni. Jól esett most egynek!
Érdekes történet volt, de minden szál szinte nyitott maradt. Vagy legalábbis én nem tudok most semmit…
Andyt kedveltem: bár valóban elég irracionális módon védte a fiát (ahogyan valószínűleg minden apa/szülő tenné). Ebből adódóan azonban Jacobot egyszerűen nem tudom hová tenni. A sztori nagy része Andy szemszögéből van bemutatva, a többiek hozzá képest csak minimál szerepet kaptak, ezért pl.nem ismerhettem meg Jacobot annyira, hogy egyértelműen döntsek ártatlanságáról/bűnösségéről…tényleg nem tudok dönteni… Laurie, az anya viszont az első pillanattól kezdve ellenszenves volt…


Népszerű idézetek

>!
tmezo P

Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor már nem a szüleink gyerekei vagyunk, hanem a gyerekeink szülei.

91. oldal

1 hozzászólás
>!
tmezo P

A szenvedés megedzi a lelket.

476. oldal, 37. fejezet - Utózöngék

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
>!
tmezo P

– Meddig vagy hajlandó elmenni érte?
– A pokolba és vissza.

248. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Andrew Barber
>!
hcs23

– Mi van?
– Semmi.
– Mit bámulsz?
– A feleségem vagy. Bármikor megbámulhatlak.
– Ez a szabály?
– Igen. Szabadon bámulhatlak, fixírozhatlak, stírölhetlek, amikor csak akarom. Nekem elhiheted. Ügyvéd vagyok.

>!
cassiesdream

Egy hosszú élet során harminc-harmincötezer napot kell túlélnünk, de csak néhány tucat van közöttük, ami igazán Számít, amikor Valami Emlékezetes Történik. A maradék – az életünk zömét kitevő több tízezer nap – jelentéktelen, rutinszerű, monoton. Gyorsan letudjuk, és rögtön el is felejtjük. Amikor visszagondolunk az életünkre, hajlamosak vagyunk elsiklani a számok fölött. Csak a szépre emlékezünk, a többit pedig elfelejtjük. Takaros kis történetekbe rendezzük hosszú, parttalan életünket, …

471. oldal

>!
tmezo P

A méltóságában sértett ember mindig bosszúért liheg.

Kapcsolódó szócikkek: Andrew Barber
>!
tmezo P

Tulajdonképpen bármit meg lehet szokni. Ami az egyik nap még lesújtó, elviselhetetlen és felháborító, az idővel hétköznapivá, jelentéktelenné szelídül.

485. oldal, 39. fejezet - Paradicsom

Kapcsolódó szócikkek: Andrew Barber
>!
shadowhunter1975 P

Tudja, mit mondott nekem ez a kölyök? Miután a lelkemet kitettem érte? Azt mondta: „Megváltoztál, mutter. Mióta Newtonba költöztél, nagyon fenn hordod az orrodat. Csicsás szemüveget hordasz meg csicsás ruhákat, és megjátszod magad a szomszédok előtt.”
Tudja, miért hordom ezt a szemüveget? – kapott fel egy okulárét a karfa melletti kisasztalról.
– Mert nem látok! De ennek a kölyöknek sikerült úgy kiidegelnie, hogy még a saját házamban se merem felvenni.

223. oldal, 16. A tanú (Könyvmolyképző, 2013)

>!
hcs23

– Most pedig ismerd el, hogy nincs igazad!
– Nincs igazam?
– Ismerd el, hogy nincs igazad! Most akarod vagy sem?
– Hm. Először tisztázzuk, ha elismerem, hogy nincs igazam, együtt tölthetek egy szenvedélyes éjszakát egy gyönyörű nővel.
– Azt nem mondtam, hogy szenvedélyes lesz. Csak a szokásos.
– Értem, szóval, ha elismerem, hogy nincs igazam, együtt tölthetem az éjszakát egy gyönyörű nővel, aki egyáltalán nem lesz szenvedélyes, de azért ismer egy-két trükköt. Erről van szó?
– Ismer egy-két trükköt?
– Egy-két fantasztikus trükköt.
– Igen, ügyvéd úr, erről van szó.
A saját éjjeliszekrényemen billegő színes magazinkupac tetejére tettem a könyvemet, McCullough Truman-életrajzát, és lekapcsoltam a lámpát.
– Akkor inkább hagyjuk. Igazam van.
– Mindegy. Azt mondtad, gyönyörű vagyok. Én nyertem.

>!
tmezo P

(…) és hirtelen rájöttem, hogy azért nincs ablak a tárgyalótermekben, a felek nehogy kihajítsák rajta egymás ügyvédjét.

166. oldal


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Andrew Barber


Hasonló könyvek címkék alapján

Harlan Coben: Az erdő
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!
Daniel Keyes: Billy Milligan háborúi
Jodi Picoult: Egyszerű igazság
Jodi Picoult: Elrabolt az apám
Nancy Taylor Rosenberg: A méltányosság jogán
Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje
Bernhard Schlink: A felolvasó
Lisa Scottoline: A törvény szőke őre