A ​Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása 23 csillagozás

A náci Németország története
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

A ​történetírás műfajában mindössze egyszer: ennél a könyvnél fordult elő az a páratlan eset, hogy egy politikai okokból állástalanná vált újságíró kényszerűségből belekóstolt ebbe a tudós műfajba, s első nekifutásra megalkotta annak toronymagasan legolvasottabb, három és fél évtized alatt minden világnyelven megjelent, s eddig több mint tízmillió példányban eladott remekművét.

A század húszas-harmincas éveinek négy nyelven beszélő, pompás tollú és éles szemű sztárriportere, William Shirer 1934–1940 között Németországban élt és dolgozott, s testközeli, személyes ismeretségbe került az összes náci vezetővel, a háború után pedig egyike lehetett annak a maroknyi kiváltságosnak, akik az NSzK-ba történő visszaszállításuk előtt még átrághatták magukat az Egyesült Államokba szállított náci irattárak sokszáz tonnás anyagán. Kutatási eredményeit személyes élményein átszűrve Shirer öt esztendei munkával írta meg a náci birodalommal foglalkozó tengernyi történeti munka közül a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1960

>!
Partvonal, Budapest, 2015
728 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155283642 · Fordította: Mészáros Viktor
>!
Partvonal, Budapest, 2015
622 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155283659 · Fordította: Mészáros Viktor
>!
Teleteacher, 1995
802 oldal · ISBN: 9630456621 · Fordította: Mészáros Viktor

1 további kiadás


Enciklopédia 8


Kedvencelte 7

Most olvassa 9

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása I-II. kötet
Kiadó: Partvonal
Kiadás éve: 2015
Fordító: Mészáros Viktor
Oldalszám: 728 + 622 oldal

William Lawrence Shirer (1904 -1993) amerikai újságíró és
haditudósító. Ő írta a Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása, a
náci Németország története című összefoglaló jellegű könyvet. A
Chicago Tribune és a Nemzetközi Hírszolgálat tudósítójaként Shirer
volt az első számú újságíró a CBS rádió csapatában, akik a háborúból
tudósítottak, Berlinből.

Shirer több mint egy tucat könyvet írt, a gigantikus náci történelmi
könyve mellett kiemelkedő műve többek között: Berlin naplója. (1941);
A Harmadik Köztársaság összeomlása (1969), amely Franciaországról szól
(1925-1933); és egy háromkötetes önéletrajz (1976-1990).

Ez a könyv a kiadó ajánlása szerint: „A náci Németország történetének
egyik legfontosabb és leghíresebb krónikája, nem hiányozhat a korra
kíváncsi olvasók könyvespolcáról.”

Shirer, a terjedelmes első kötetben a Harmadik Birodalom
kialakulásának körülményeit és okait sorolja fel elég részletesen,
alfejezetekre tagolva művét.
A mű Hitler (közismert) életrajzával kezdődik,
Az első világháborút követő zavaros időkben Németország romokban áll,
az infláció és munkanélküliség az egeket veri. Pont ideális terep az
új pártoknak egy másfajta ideológia magjának elvetésére. Ebben jár
elől Hitler és pár szövetségese, mint Göring vagy Hess. A
forrongásnak az lesz a következménye, hogy a híres sörházi puccsot
követően börtönbe kerül. Ott írja meg a „náci Birodalom Bibliáját”, a
Mein Kampfot
A harmincas évek legelejére az NSDAP Németország vezető pártja lesz,
így szabadon tudnak diktatórikus lépéseket megtenni. Például a
kulturális cenzúrát, az egyházak üldözését, az oktatás náciasítását. A
gazdaság a gyárak, hadiüzemek beindításával növekvő pályára lép,
fokozatosan, lépésről-lépésre készülnek a későbbi háborúra.
Ennek első nagy cselekedete Ausztria bekebelezése volt vagyis az
Anschluss, majd Csehszlovákia megszűnése történt meg a Kristall
Nachtnak is betudhatóan.
A lengyelországi helyzet, amelyben a németek Danzigot (ma Gdansk)
kívánták megszerezni komoly feszültségekhez vezetett. „Lengyelország
létezése tűrhetetlen és összeegyeztethetetlen Németország létének
alapvető feltételével. Lengyelországnak el kell tűnnie…” 1939.
szeptember 1-én megkezdődött a II. világháború.

A mű második kötetében kibontakozik a háborús pusztítás. Eleinte gyors
ütemben halad a német hadigépezet, majd az egyre nagyobb igényeik
okozzák a későbbi vesztüket: amikor Szovjetunió megszállására
készülnek, nem mérik fel helyesen az erőviszonyokat. Ennek a végső
következménye a sztálingrádi vereség. Egy másik fronton, Afrikában
(El-Alamein) az angolok okoznak komoly veszteséget a német haderő
számára. A szövetséges erők összefogása végül térdre kényszeríti a
német hadi gépezetet: Németország megszállás alá kerül és a háborús
bűnösök – élükön Hitlerrel – sorra öngyilkosságot hajtanak végre.
Akik életben maradtak, azokat meg Nürnbergben állították hadibíróság
elé.

William Shirer könyve nem csak méretében is hatalmas, hanem a
kidolgozottságában is – ez volt első benyomásom róla. Olyan
összefoglaló mű, amit inkább csak a téma iránt érdeklődők olvasnak
végig. A történelem egyik legnehezebb időszakáról olyan mértékű
nyilvántartás és adathalmaz áll rendelkezésre, amelyeket csak
töredékesen tudott beleírni a szerző.
Hiteles mű, mert a korában fellehető majdnem összes dokumentumba
bepillanthatott Shirer, de vannak azóta előkerült újabbak, így nem
tekinthető teljes körűnek.
Nagyszerű összefoglalása a korszaknak, amely az emberiség
történelmének vásznán sötét foltnak számít az elrettentő pusztítás
miatt. Jó érzésű ember nem tud azonosulni a történtekkel, de arra
remek a könyv, hogy bepillantsunk az okokba, a miértekbe. Elsősorban
történelem- rajongóknak javaslom elolvasását.

9 hozzászólás
Ikarosz>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Nagy viadal a ~1300 oldal, de minden betűje megéri. Gördülékeny, könnyen olvasható, a sok név, időpont és helyszín ellenére nagyon jól követhető. Bár valószínűleg némiképp elavult, de mindenképpen sokat nyom a latba, hogy az író sokáig Berlinben élt, és a nagy Hitler-beszédek jó részén munkaköri kötelességként személyesen is jelen volt. Járta az utcákat, látta a hétköznapokat, szóval a saját szemével látta, hogy mentek a dolgok.
Márpedig furcsa dolgok történtek akkoriban. Egy jóravaló, de valami furcsa naiv hiszékenységgel rendelkező, szorgalmas és tettrekész nemzet vált egy maroknyi elmeháborodott játékszerévé. Egy sikertelen festő, egy sikertelen drámaíró, egy lecsúszott pilóta, egy csirketenyésztő, egy pezsgőkereskedő és még sorolhatnánk, miféle különböző elemek gyülekezete volt ez, akiknek egy közös vonásuk volt, hogy egy normális világban nem sokra vitték volna.
Az első kötetben a háború kitörésig követhetjük az „osztrák káplár”, a „bécsi csavargó” pályáját, előbb a párton belül, majd egy országon belül, majd a háború nélküli hódításokig. Emberünk hazudott,csalt, blöffölt, ígérgetett, belengette a német nép régóta vágyott felemelkedését. Shirer mértéktartóan megjegyzi, hogy a német népben megvolt a hajlam, hogy egy tekintélyelvű államban éljenek. És azért azt is, hogy az utolsó választáson az NSDAP 37,4%-ot ért el. Hitler sok olcsó trükköt előadott, mindenkinek megígérte, amit nagyon szeretett volna, a munkásoknak munkát, a parasztoknak földet. (Amit meg is adott, csak közben a középkori röghözkötött állapotba taszította őket.) Még a kezdetben távolságtartó és felmagasztalt porosz tisztikar is előzékenyen tomport formált az arcából, amikor Hitler megalázta őket, pedig akkor még lett volna lehetőségük, hogy valami korlátot és kontrollt jelentsenek.
Aztán a külpolitikai ügyeskedés (mivel Shirer sokat áttanulmányozott a zsákmányolt külügyi iratokból, ezért talán ez a legalaposabb téma), ismét hitegetés és hazugság, kihasználta a többi ország jóindulatát, a német tömegek előtt a béke nagyköveteként készült a háborúra.
A második kötet a háború kitörésénél folytatja, ahogy a kefebajszos piktor és félnótásokból toborzott „zenekara” újra és újra rázendített, hatalma növekedésével pedig az egész banda egyre jobban elszakadt a valóságtól. Végignézhetjük az egész tébolydát a csúcstól a mélységig, azzal az értetlenséggel kísérve, hogy a valóság miért nem hajlandó a zavaros álmokkal összhangba kerülni…
Volt néhány Hitler-ellenes összeesküvés is, de az főként kotnyeles amatőrök álmaiban létezett (bár a végén majdnem sikerült felrobbantani a Führert), a jószándék nem tudott profizmussal párosulni.
Szóval ha valaki szeretne egy árnyalt képet kapni fogyasztható formában a Harmadik Birodalomról, ez tökéletes választás.

Néhány személyes megjegyzés és észrevétel:
-Jól látható volt az, hogy bár a német nép okozója volt ennek az egész szörnyűségnek, ugyanannyira elszenvedője is. A sok hazugság, egyoldalú propaganda a gyanakvó elnyomással párosulva kényszerpályára vitt az embereket, akik akkor sem tudtak hatékonyan ellenállni, ha felismerték volna, hogy mekkora bajba keveredtek.
-Szintén meglepő tény, hogy a náci eszme mennyire összetett. Az antiszemitizmus, a megalománia, a személyi kultusz, a hazafias eszme, és még ki tudja mi mindenből tevődött össze úgy, hogy egyik sem kizárólagos jellemzője. Nem lehet elrendezni annyival, hogy a nácik gyűlölték a zsidókat. Mert ez egyszerűen nem fedi le a valóságot.
-Bár a mai magyar közbeszédben a náci egy elég elcsépelt kifejezés lett, a politikai ellenfelek szívesen egymásra aggatják ezt a jelzőt, de ezek az emberek csak a nácizmus egy-egy összetevőjét tudhatják magukénak. Viszont ezeket a jellemzőket elég jól kimunkálták magukban, a közös ellenségtől kezdve a személyi kultuszon át a nacionalista felhangokig, ismerős, egyszerű szlogenek ("Megvédjük az európai kultúrát","élet-halál harc"). Szóval csak nincs új a nap alatt.
-Sokan, akik használják ezeket az eszméket spoiler, gyakran védekeznek azzal, hogy csak úgy mondják, meg szólásszabadság. Ez igaz, de szót előbb vagy utóbb tett követi. És ennek a gyűlölködő őrületnek magától sosincs vége, ez nem fog megállni. Ezért lehet, hogy óvatosabban kéne bánni a szavakkal…
-Egy fontos tanulság, hogy aki azt hiszi, hogy az ilyen jellemvonású emberekkel lehet értelmesen beszélni, vagy meg lehet velük egyezni, az sajnos önmagát áltatja. Chamberlain-nek ez volt a legnagyobb hibája, hogy hinni akart benne, hogy Hitlerrel lehet civilizáltan tárgyalni. A könyvben jól látható, hogy ez mekkora tévedés volt
-Külön ijesztő, hogy mit művelt az a sok haszontalan léhűtő, akiket a legmagasabb hivatalokba helyeztek, ha csak ostobák voltak, már az is nagy baj volt, de nagy részük irigy, mohó és gátlástalan is. Szóval ha olyan emberek kerülnek vezető pozíciókba, ahol a hozzáértés látszatát sem tudják fenntartani az elvtelen talpnyalással szemben, abból nagy bajok lehetnek. (És ez a történelem folyamán nem egyszer igazolódott).

2 hozzászólás
gnagy>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Talán a ”legélvezetesebb” mű ebben a témában. Furcsa élmény egy olyan történelemkönyvet olvasni, amit nem történészek vagy pedagógusok írtak. A józan ítélőképességű, jó szemű és tollú újságíró olyan összefoglalását adja a második világháborúnak, és a hozzá vezető eseményeknek, mely azóta is példa nélkül álló. Teszi mindezt tartalmas, helyenként olyan érdekfeszítő stílusban, hogy néha megfeledkeztem róla, hogy nem egy fikciós regényt olvasok, és képes voltam komolyan szurkolni bizonyos helyzetekben, hátha most… hátha mégsem…
Száraz történeti adatok, évszámok helyett ok – okozati összefüggéseket tár az olvasó elé, és bepillantást enged a náci diktatúra kialakulásához vezető eseményekbe, a párt, majd később az állam belső struktúrájába, hatalmi harcaiba, és végül a személyi kultusz által sújtott Németország bukásába.
Ha így tanítanák a történelmet az iskolákban…

soksokx_Csilla>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

A téma nagy klasszikusa mely még mindig alapmű.

Peske>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Annak idején e miatt a könyv miatt tiltottak el a szüleim az olvasástól. :) Kicsit túlzásba vittem, suli után táska le, és leckét se nagyon írtam.
Azóta a kutatások egyes helyeken túlhaladták a benne foglaltakat, de továbbra is az egyik legjobb, legteljesebb összefoglaló mű. Csak ajánlani tudom.

1 hozzászólás
Bibliotekarius>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Miért jó egy majdnem 70 éves könyv, ami rögtön az események után frissében született? Tehát sok forrás ismerete nélkül, és a szokásos leülepedés kora nélkül. Nyilván azóta annyi mű született a tárgyban, gondolhatnánk, ez már erősen elavult. Mégis meglepően tartja magát a témában keletkezett olvasmánylistákon, s még magyarul is újabb és újabb kiadásai jelennek meg.
Miért?
Mert csodák-csodája nem avult el. Mert a Shirer helyszínen szerzett tudása olyan alaposan áthatja a könyvet, hogy ezzel örökre kiemelkedik a Harmadik Birodalom történetéről szóló munkák sorából. Aztán aligha olvasott el annyi primer forrást valaki erről, mint a szerző, aki igen jó érzékkel idézget, válogat a hatalmas forrásanyagból. Valószínűleg a legkorábbi kiadások nem voltak ilyen jók, szerintem ez már nem az 50-es években megcsinált szöveg, hanem a később átdolgozott. Sok olyasmit is ismer és idéz, amit még 1950-ben nem tehetett volna meg. Egyébként is hatalmas anyag, normál formában kb. 1500 oldalas lehet, a paperback kiadásai extrém oldal mérettel és apró szedéssel is valami 800 oldalasak.
Miért?
Azért is, mert az „irálya”, ahogy régen mondták, fantasztikus, s ezt a fordítás is átmentette. Az ember olvassa, s eszébe jut, hogy Karsai Elek híres és népszerű könyve a Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig, mennyit „hasznosított” belőle. Nem lopásra gondolok, inkább tanulásra, ennek a speciális ismeretterjesztő, de mégis tudományos stílusnak a megtanulására. Sok könyvek lett mintája a műfajában az biztos.
Miért?
Ma is elmondható, hogyha valaki publicisztikai élű, alapos és részletes, könnyebb stílusú, mégis tudományos igényű műre vágyik, sok-sok forrásidézettel, ami a Harmadik Birodalom és háborúja témában átfogóan és mégis szórakoztatóan van megírva, akkor ne menjen tovább. Ez az, megtalálta.

Barbara_Balázs>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Azok, akik kedvelik a nehezebb és komolyabb olvasnivalókat, s persze érdekli őket a történelem, azok megtalálták az egyik legmegfelelőbb könyvet.

lizardking I>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Kellett hozzá bő másfél év, de végre sikerült elolvasni. Amikor ellátogattunk a dachaui egykori koncentrációs táborba, és ott olvasgattam a náci történelem sarokpontjait, akkor döntöttem el, hogy én szeretnék ebben a témában egy átfogó könyvet abszolválni.

Jól beválasztottam, ugyanis a szerző kimerítő részletességgel taglalja Adolf Hitler életét és a Harmadik Birodalom tizenkét éves diktatúráját, ami ugye magába foglalja az emberiség talán legnagyobb tragédiáját, ami II. világháború néven vonult be a történelembe. Nem véletlenül haladtam vele ilyen lassan, mert bár voltak nagyon érdekes, mi több, izgalmas részek a kötetben, ugyanakkor rengeteg száraz, kínzóan részletesen elmesélt politikai háttér is. Beszélgetések, levelezések, sürgönyök, találkozók, összejövetelek, tanácskozások és egyéb kacifántos események a német, orosz, amerikai, angol osztrák és még megannyi ország bürokráciai útvesztőiben. Ezeken nehezen rágtam át magam, és bizony volt, hogy letettem a könyvet hónapokra.

Másrészről viszont végre betömtem hiányos történelmi tudásom lyukait a II. világháború eseményeit illetően, ami azért finoman szólva is időszerű volt már. Érdekes tény, hogy a kötet először 1960-ban, mindössze 15 évvel a háború vége után jelent meg. Ez talán kicsit korainak tűnhet, de én, mint laikus, úgy gondolom, hogy William L. Shirer alapos munkát végzett. A kötet végén fel van sorolva a felhasznált irodalom, ami brutál sok könyvet, folyóiratot, vezető beosztású nácik naplóit, feljegyzéseit, és még annál is több, a szövetségesek által zsákmányolt hivatalos német dokumentumot foglal magába. Az sem elhanyagolható tény, hogy az író évekig Németországban élt a hitleri diktatúra alatt, vagyis első kézből származó információkkal is bőségesen szolgálhatott. Szóval, aki tényleg mélyen bele akar mászni a témába, az azt hiszem, jó helyen jár.

Érdekes módon, pont a háború volt az, amiről el tudtam volna viselni sokkal több információt is. Bizonyára vannak kötetek, amikben részeletesebben taglalják a II vh. eseményeit, ahogy a koncentrációs táborok szörnyűségeit is, amikről szintén szívesen olvastam volna még. Mengeléről páldául a könyv még csak említés szintjén sem ejt szót.

Számomra külön érdekes és fura élmény volt ez a kötet, ugyanis 10 éve jómagam is Németországban élek (még). Az is biztos, hogy ezek után feltétlenül el kell látogatnom a berchtesgadeni Sasfészekbe, Hitler egykori kedvenc búvó- és pihenőhelyére, ahogy egyszer majd Auschwiztba is. Ó, és végre majd el tudom helyezni a történelem sakktábláján a jövőben rám váró II. világháborús filmek cselekményét is :)
(Wow, most nézem, hogy ma van a nemzetközi holokauszt emléknap. Creepy.)

Gábor_Hernádi>!
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Shirer konyve az egyik elso es meg mindig az egyik legjobb osszefoglalo mu Hitlerrol es a Harmadik Birodalomrol. Az elso kotet a kezdetektol a haboru kitoreseeig irja le reszletesen a tortenteket. Attol eltekintve, hogy egy-ket megallapitasat tulhaladta az ido (pl. az SA vezetoinek jellemzesenel sosem felejti el rosszallolag hozzatenni, hogy raadasul meg homoszexualisok voltak) kotelezo olvasmany minden, a korszak irant erdeklodo szamara.

A masodik kotet a haboru menetet koveti vegig a kezdeti sikerektol a vegso osszemlasig. Shirer monumentalis muve 50 ev eltetlevel is nem veletlenul szamit alapmunek.


Népszerű idézetek

Bélabá>!

1920 nyarán Hitler, a csalódott művészből avanzsált mesterpropagandista olyan ötlettel állt elő, amely nem tűri meg a zseniálisnál kisebb jelzőt. Úgy látta, hogy a pártnak hiányzik egy embléma, zászló, jel, amely kifejezné mindazt, amit az új szervezet képvisel, és megragadná a tömegek képzeletét, akiknek Hitler szerint valamilyen megkapó zászlót kell követniük, hogy az alatt harcolhassanak. Hosszas gondolkodás és számtalan próbálkozás után egy olyan zászlót tervezett, amelyben piros alapmező közepén, kör alakú fehér mezőben horogkereszt áll. A régebbi időkből kölcsönzött fekete horogkereszt, a hakenkreuz motívuma a náci párt, majd végül az egész náci Németország hatalmas és ijesztő szimbólumává vált. A témáról a Mein Kampfban írott hosszú értekezésében Hitler nem közli, honnan vette az ötletet, hogy ezt használja a zászló és a párt megkülönböztető jeleként egyaránt.
A horogkereszt ősi motívum, majdnem egyidős az emberiséggel. Trója romjai között, az ókori Egyiptomban és Kínában is megtalálták. Magam személyesen ősi hindu és buddhista emlékeken láttam Indiában. Később egyes balti államok: Észtország és Finnország hivatalos emblémájaként szerepelt, ahol a német szabadcsapatok katonái látták is ezeket az 1918-19-es harcok során. Az 1920-as Kapp-puccs idején Berlinbe hatoló Ehrhardt-brigád katonáinak acélsisakjára is ez volt ráfestve.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · Adolf Hitler · horogkereszt
Bélabá>!

Az 1933. január 30-án született Harmadik Birodalomról Hitler azzal dicsekedett, hogy ezer évig fog fennállni. A náci nyelvhasználatban gyakran nevezték „ezeréves birodalomnak” is. Ehhez képest tizenkét évet és négy hónapot élt, ám ez alatt – a történelemben csupán villanásnyi – idő alatt a Földünkön minden korábbi esetben tapasztaltnál hevesebb és pusztítóbb vulkánkitörést okozott: ezer évnél is hosszabb történelme során soha addig nem ismert magasságba emelte a német népet, egy időre Európa urává tette az Atlanti-óceántól a Volgáig és az Északi-foktól a mélységeibe vetette egy olyan Földközi-tengerig, majd a pusztulás és elhagyatottság világháború végén, amelyet saját nemzete provokált hidegvérrel, és amely során a meghódított népek felett az emberi élet és szellem módszeres irtása terén a minden idők legbarbárabb elnyomásán is túltevő terror uralmát vezette be.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1933 · Adolf Hitler
1 hozzászólás
Bélabá>!

1933. május 10-én este olyan jelenet zajlott le Berlinben, amelyhez hasonlót a késő középkor óta nem látott a nyugati világ. Körülbelül éjfélkor többezer diákból álló fáklyásmenet vonult fel az Unter der Linden egyik terére, a berlini egyetemmel szemben. Az ott felhalmozott hatalmas könyvhalomra fáklyát vetettek, és amint a lángok körülölelték a könyveket, a diákok újabb köteteket hordtak a máglyára: összesen körülbelül húszezer könyv égett el. Több más városban is hasonló jelenetekre került sor. Megkezdődött a könyvégetés.
A könyvek között, amelyeket dr. Goebbels elégedett tekintete alatt az örömmel telt diákok a tűzre hajigáltak, sok világhírű alkotó művei szerepeltek. A német szerzők közül Thomas és Heinrich Mann, Lion Feuchtwanger Jakob Wassermann, Arnold és Stefan Zweig, Erich Maria Remarque és Walther Rathenau, Albert Einstein, Alfred Kerr és Hugo Preuss (a weimari alkotmányt megfogalmazó tudós) könyveit égették.
Ám nem csak több tucat német szerző művei kerültek tűzre. Számos külföldi szerző, például Jack London, Upton Sinclair, Helen Keller, Margaret Sanger, H. G. Wells, Havelock Ellis, Arthur Schnitzler, Freud, Gide, Zola, Proust művei is hasonló sorsra jutottak. Egy diákok által fogalmazott kiáltvány szerint bármilyen könyv máglyára kerülhetett, ha „felforgató tevékenységet fejtett ki jövőnk ellen, vagy a német gondolat, a német otthon és a népünket irányító erők ellen támadott.”

264. oldal

9 hozzászólás
Bélabá>!

Noha a náci vezér erősen reménykedett a sikerben, mégis igen meglepődött, amikor 1930. szeptember 14-én éjjel befutottak az eredmények. Két évvel azelőtt a pártja 810 000 szavazatot szerzett és 12 képviselőt küldhetett a Reichstagba. Most arra számított, hogy a rájuk adott voksok száma megnégyszereződik, s talán 50 mandátumot is szerezhetnek. Ám e napon az NSDAP 6 409 600 szavazatot kapott, amely 107 képviselői man dátumot jelentett a parlamentben, s ezzel egyik napról a másikra a legkisebb parlamenti pártból a második legnagyobbá vált.

158. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1930
2 hozzászólás
ThePaleEmpress P>!

Teljes, abszolút vereséget szenvedtünk… Óriási katasztrófa közepén állunk. Megnyílt a Dunán lefelé vezető út…a Fekete-tengerhez vezető út…Közép-Európa és a Duna-völgy minden országa, egyik a másik után, a Berlinből kisugárzó…náci politika óriási hálójába kerül… És ne gondolják, hogy ez a vége! Ez csak a kezdet!

452. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
Bélabá>!

Ami a nőket és a házasságot illeti, szintén volt igazság abban, amit Hitler azon az 1942-es téli éjszakán mondott. Az általános vélekedéstől eltérően igenis szerette a hölgytársaságot, kiváltképpen a szép hölgyekét. A háború alatt a Legfelsőbb Parancsnokságon folytatott asztali beszélgetések során e téma újra meg újra felmerült.
– Micsoda bájos nők vannak a világon! – kiáltott fel cimborái előtt az 1942. január 26-ára virradó éjszakán, majd így dicsekedett: – Ifjú koromban Bécsben sok bájos nőt ismertem!

151. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1942 · Adolf Hitler · Bécs
1 hozzászólás
ThePaleEmpress P>!

„Az utcai bandák magukhoz ragadták egy nagy, modern állam erőforrásainak ellenőrzését: hatalomra jutott a csatorna.” – Alan Bullock

222. oldal

ThePaleEmpress P>!

A régit oly gyorsan felváltó mai új korunkban, amely tele van rémisztően halálos szerkezetekkel, ha valaki egyáltalán belekezdene egy nagy hódító háborúba, az valami öngyilkos hajlamú kisember lesz, aki megnyom egy elektromos kapcsológombot. E háború nem tart majd sokáig, és nem következik másik utána, soha többé. Nem maradnak majd sem hódítók, sem meghódítottak, csupán elszenesedett csontok egy lakatlan bolygón.

18. oldal

ThePaleEmpress P>!

Csehszlovákia megszűnt létezni!

478. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Art Spiegelman: A teljes Maus
Timothy Snyder: Véres övezet
Timothy Snyder: Fekete Föld
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló
Edwin Black: Az IBM és a Holokauszt
Robert Jay Lifton: Náci orvosok
Wendy Lower: Hitler fúriái
David G. Marwell: Mengele
Corrie ten Boom: A menedék
Laura Hillenbrand: Rendíthetetlen