Háború ​a tengeren 6 csillagozás

II. világháborús tengeralattjárós ütközeteim
William J. Ruhe: Háború a tengeren

Wiiliam ​J. Ruhe nyugalmazott amerikai tengerészkapitány II. világháborús tengeralattjárós ütközetei

1942-ben 26 éves voltam, alig három éve végeztem a haditengerészeti akadémián. Már akkor nagyon érdekelt a háború igazi természete, s az embereké, akik harcoltak. Alig vártam, hogy magam is részese és szemtanúja lehessek egy igazi csatának. Hogy tengeralattjárósként a II. világháború csendes-óceáni hadszínterén szerzett tapasztalataimat jobban megérthessem, naplót vezettem – ez szolgált alapul ehhez a könyvhöz. Nyelvezete ekképp a II. világháborús tengeralattjárósok színes és velős szófordulatait idézi, s néhány meglehetősen pejoratív utalást a japánokra. Végül is akkoriban megpróbáltak megölni bennünket. Természetesen ma semmiféle bántó szándék nem vezérel, amikor róluk írok. Azok az élmények és tapasztalatok, melyeket papírra vetettem, sajátjaim, ekképp szubjektívek. A háborút három tengeralattjáró típuson harcoltam végig: I. világháborús primitív tengeralattjárón… (tovább)

Eredeti cím: War in the Boats

Eredeti megjelenés éve: 1994

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: 20. századi hadtörténet Hajja & Fiai

>!
Hajja & Fiai, Debrecen, 1998
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639037362 · Fordította: Bartha Réka, Szilágyi Béla

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Anton_Gorogyeckij P>!
William J. Ruhe: Háború a tengeren

William J. Ruhe: Háború a tengeren II. világháborús tengeralattjárós ütközeteim

Annyi német memoár után új vizekre eveztem (ehe-ehe :D), és nem csak hogy oldalt váltottam, de ráadásul fegyvernemet is ezzel a visszaemlékezéssel.
Pozitívumok: a szerző olvasmányosan ír, érdekesen mutatja be a tengeralattjárósok mindennapjait, és nem szégyellős, amikor az elbaltázott dolgokról is be kell számolni, többször is kiosztja a feletteseit, de saját magával szemben is kritikus. Az is tetszett, hogy az események leírása nem annyira merev, mint például a német memoároknál.
Ami kevésbé tetszett, hogy nincsenek térképek a kötetben, így sokszor nehéz volt elképzelni, merre is jártak a bevetések során – oké, rá lehet keresni neten, de kényelmesebb lenne a könyvben nézni, esetleg magyarázó nyilakkal, jelölésekkel. Továbbá rengeteg a sajtóhiba :-S

Hanging_Moss_9102>!
William J. Ruhe: Háború a tengeren

William J. Ruhe: Háború a tengeren II. világháborús tengeralattjárós ütközeteim

Ez egy fantasztikus könyv, régen volt már ilyen jó olvasmány élményem. Az öt csillag nem is volt kérdés, ez az egyik legjobb második világháborús emlékirata a Hajja és fiainak.
A könyvet 1998-ban adták ki magyar nyelven, tehát az első között jelent meg a 20. századi hadtörténeti sorozatban. Ahhoz képest, hogy milyen jó könyv, itt a molyon meglehetősen alulértékelt, és nem tartozik az ismertebb könyvei közé sem a sorozatnak.
A tartalom ugyan kiváló, viszont sajnos a kiadás eléggé kezdetleges, látszik, hogy a kiadó első könyvei közé tartozik. Nincs tartalomjegyzék, nincsenek jegyzetek, nincsenek képek, sem index vagy bibliográfia. A borító is rendkívül egyszerű, igazán beszúrhattak volna egy menő képet. Érdemes megnézni az eredeti kiadás borítóját, mennyivel jobban nézne ki.
A goodreads.com-on sokan értékelték, jellemzően elég jó értékeléseket kapott.
Nemzetközi szinten is jó könyvnek számít.

William J. Ruhe, amerikai tengerészt tiszt, a II. világháborút amerikai acélcápákon szolgálta le, a Csendes-óceáni hadszíntéren, a japán haditengerészet egységeivel harcolva. 3 acélcápán szolgált Ruhe, aki egyébként bennem igen jó benyomást keltett, remek tengerész tiszt volt és nem utolsósorban jó érzékkel írt is. A könyv alapja naplóbejegyzéseire hagyatkozik. Ha II. világháború és tengeralattjárók, általában az U-bootok jutnak eszünkbe, pedig jelentős volt az amerikai tengeralattjáró fegyvernem is, bár kétségtelen, hogy ezekben az években a németek technológiája sokkal előrébb járt ebben a fegyvernemben (is). Furcsa leírni ezt, hogy nem is olyan régen még nem az amerikai hadi technológia volt a csúcs. Egyébként maga Ruhe is gyakran utal rá könyvében, hogy a japánok sok mindenben előrébb jártak náluk. Kifejezetten izgalmas a könyv, néhány oldalon szinte suhan az olvasó, annyira érdekfeszítő egyes mélyvízi támadások túlélése. A könyv szerint 52 amerikai acélcápa süllyedt el a II. világháború során, mintegy 3500 tengerésszel. Nem kis szám, de ha összehasonlítjuk a németek veszteségeivel, talán képet ad, hogy ebben az időben kik jártak ebben a technológiában az élen. Ha jól emlékszem, legalább a 10x-e az amerikaiénak az elsüllyesztett német acélcápák száma, bár kétségtelen, hogy a németek 1939–1945 között vívtak a tengereken háborút, amíg az USA „csak” 1942–1945 között. Ahogy az is nagy különbség, hogy a szövetségesek jobb haditechnikával, hatékonyabb fegyverekkel rendelkeztek, mint a japánok. Szerintem az Atlanti-óceán nehezebb terep volt, mint a Csendes-óceán egy acélcápa számára. Na és számokban is verik a szövetségesek a japánokat.

Ez a memoár ritkaságnak számít, mert nagyon nincs is több magyar nyelven, egy amerikai nézőpontból a II. világháborús amerikai tengeralattjáró hadviselésről. Ez az egyik legjobb memoárja a kiadónak, a régi kiadások közül. Témában hasonlóan színvonalas, a tetszetősebb kiadásban megjelent Georg von Trapp osztrák acélcápa parancsnok emlékirata, Az utolsó tisztelgésig. Ezt a két könyvet érdemes elolvasni a témában.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Rieder: Japán szamurájok a II. világháborúban
Robert Capa: Kissé elmosódva
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen
Rick Atkinson: Ágyúdörgés alkonyatkor
Julie Otsuka: Amikor isten volt a császár
Colin Beavan: Jedburgh-művelet
Jimmy Carter: Teljes élet
Kuvahara Jaszuo – Gordon T. Allred: Kamikaze
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet II. – Európán kívüli országok
Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban