Diktatúra ​2.0 19 csillagozás

A 21. századi zsarnokok természetrajza
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Elgondolkodtató utazás napjaink félelmetes diktatúráiban." Az arab tavasz a diktatúra és a demokrácia közti csata szédületes momentuma volt. Szírián és Jemenen tüntetések söpörtek végig, miközben Egyiptomban, Tunéziában és Líbiábandiktátorok fejei hullottak. Ugyanakkor az arab világ csak az egyik front az elnyomás elleni harcban, amely Venezuelától Kínáig, Oroszországtól Malajziáig, illetve Ukrajnától Burmáig terjed. Ha meg akarja tartani a hatalmát, tucatnyi ország autokrata rezsimének előre nem látott és pusztító veszéllyel kell szembenéznie: a saját állampolgáraival. William J. Dobson, az elismert újságíró, kitűnő elemzésében egy bennfentes jártasságával tárja fel a mai autokrata rezsimek belső működését és a szabadság jövőjéért vívott küzdelem kulisszái mögé is bepillantást nyújt. Noha a kötet más országok állampolgárainak szabadságért vívott küzdelmeiről szól, számunkra is fontos tanulsággal szolgál arról, hogyan őrizhetjük meg saját függetlenségünket.

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2014
340 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633041666 · Fordította: Hegedűs Péter, Nagy Marcell, Takács Zoltán
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2014
340 oldal · ISBN: 9789633047286 · Fordította: Hegedűs Péter, Nagy Marcell, Takács Zoltán

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Medvegyev · Samuel P. Huntington · Vlagyimir Putyin

Helyszínek népszerűség szerint

Kína


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 56

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Szem előtt kell tartani, hogy ez zsurnalizmus, és ennek fényében kell értékelni is. Ez a műfaj a hagyományos szakmunkánál jóval több elkötelezettséget engedhet meg magának, ezt a gonzó óta tudjuk. Ugyanakkor pont olyan, amilyennek a zsurnalizmusnak egy ideális világban lennie kéne: informatív, lendületes, személyes, izgalmas és lelkesítő – és ami szintén nem hátrány: korrekt és visszakereshető adatokkal dolgozik.

Dobson könyve két részre bontható: egy félelmetes, meg egy felemelő szálra. A félelmetes szál a XXI. század diktatúrák módszereinek ábrázolása, akik, mint látható, alkalmazkodtak a kor követelményeihez Venezuelában éppúgy, mint Malajziában. Úgy fest, nagyobb erőt tulajdonítanak a demokrácia intézményeinek, mint a demokráciák saját maguk, mert mesteri mimikriként az ő külsejüket öltötték magukra: alkotmányuk nyugati típusú, papíron polgáraik jogai széleskörűek, és legtöbben szépen megrendezett népszavazásokat is tartanak szemre valódi ellenzéki pártokkal. Dobson összeszedi ezeket a trükköket, nem ritkán a rezsimek döntéshozóit beszélteti, rámutatva a retorika és a valóság közti hiátusra is. Nagyon tanulságos – akinek például az orosz módszertan tanulmányozásakor (A cár c. fejezet) nem jut eszébe, hogy bizony valaki (netuddki) egy az egyben a putyini kottából játszik, annak… hát annak irigylem a nyugodt éjszakáit.

Ugyanakkor e könyv igazi gerincét a felemelő rész adja: azoknak az ellenzékieknek és civileknek a bemutatása, akik a világ minden autoriter szegletében keményen dolgoznak azért, hogy megágyazzanak a valódi demokráciáknak. Eszement bátor hölgyek és urak ezek – nap mint nap kockáztatják, hogy „baleset” éri őket, vagy a családvédelem egyszer csak megjelenik náluk, mert „névtelen bejelentés érkezett”, hogy bántalmazzák a saját gyerekeiket*… és mindezt azért, mert fontosnak tartanak valamit, amiről ők tudják, hogy érték – bár itt páran már kezdik elfelejteni. De nem is a bátorságuk olyan felemelő (az inkább lenyűgöző), hanem profizmusuk. Dobson könyvének legnagyobb tanulsága, hogy ezek a civilek nem szimpla idealisták, hanem szakemberek, akik egyre komolyabb mértékben cserélik ki tapasztalataikat sorstársaikkal**. Ilyen értelemben a rezsimek és ellenzékük közti háború egyfajta információs háború, ahol mindkét fél egyre több tudást igyekszik szívni magába, és az nyer, aki jobban alkalmazza a tanultakat. És Dobson elég meggyőzően érvel amellett, hogy ez a küzdelem nem eleve esélytelen, még ha nyilván nincs is garancia a sikerre.

Igazi unikum ez a könyv, mert új oldalról mutatja be a ma unásig emlegetett „illiberális” rendszereket: azon a küzdelmen keresztül, amit saját állampolgáraik ellen folytatnak. Az erőszakmentes mozgalmak kézikönyve (majdnem mondtam, hogy bibliája…), amelynek alapvetése, hogy az erőszak az államnak hazai pálya, nem okos dolog ebben megmérkőzni vele***. Kiemelendő, hogy gyakorlati javaslatok is vannak benne a diktatúra elleni küzdelemhez ( http://moly.hu/karcok/670749 ), forradalmároknak tehát külön melegen ajánlom.

* Ez egészen konkrétan Putyin trükkje, amit például Jevgenyija Csirikovával szemben alkalmazott. A belem kifordul tőle.
** Egyre komolyabb hagyománya van azoknak a workshopoknak, amiket civilek szerveznek (félig-meddig titokban) az autoriter államokban élő aktivistáknak. A rendezvények doyenjei a szerb Otpor egykori vezetői, akik 2000-ben megdöntötték Milosevics kormányát – olyasfélék ők ebben a szakmában, mint kajak-kenuban a magyarok. Fontos leszögezni, hogy ezeket a műhelyeket nem a CIA meg az USA pénzeli, bármit is állítson az Echo TV, hanem különböző nyugati civil szervezetek égisze alatt működnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya nem különösebben szíveli őket – ők inkább stabilitást akarnak. Hiszen minek leváltani a kínai kormányt, amikor így is elég rendesen hiteleznek nekünk?
*** 1900 és 2000 között az erőszakmentes mozgalmak 50 %-ban értek el rendszerváltást, míg az erőszakosak csak 25 %-ban. Gondoltátok volna?

15 hozzászólás
odivne>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Mindenki a társadalom része. Még azok is, akik elvonulnak, remeteként élnek, így vagy úgy függnek az országtól, ahol élnek. Hogy milyen az állam felépítése, már más kérdés. Lehet demokratikus, lehet diktatórikus. A könyv legelején érdekes adattal szolgál a szerző: demokratikus államok elenyésző számban vannak a világon. Tehát Földünkön a diktatórikus hatalom vezet. Persze álruhát ölt, s elhiteti a polgáraival, hogy minden a legnagyobb rendben van: az állam a lehetetlent is leküzdve biztosítja a honpolgárok jólétét és szabadságát.
Dél-amerikai, afrikai, ázsiai, európai országok autokrata vezéreiről, hatalmi bázisuk kiépítéséről számol be úgy William J. Dobson, hogy megszólaltat ellenzéki és kormányhű politikusokat is. Így válik a kép kerek egésszé. Érdekes volt olvasnom a demokratikus úton elinduló államokról, akiknek vezetői megittasultak a hatalomtól, s szépen csendben kiépítették az állam az államban rendszerüket. Szinte kivétel nélkül az ellenzéket saját módszerükkel próbálják sakkban tartani.
Aki figyelemmel kíséri a politikai eseményeket, van némi fogalma a diktatúrák jellemzőiről. De egészen más élményt nyújt így összegezve elolvasni. Nekem a kedvencem lett, habár olvasás közben még mosolyogni sem volt hangulatom.

mojo68>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Elég ijesztő, hogy mennyi ismerős dolog van benne.

5 hozzászólás
szikszai_2 P>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

A 21. század nagy diktátorairól kevés ilyen könyvet olvasni. Pontos, szakszerű leírások a hatalom megszerzéséről és megtartásáról, valamint a zsarnokok elleni ellenállás különböző országbeli módjairól.
Nagyon tanulságos könyv a téma iránt érdeklődnek.

Klalli>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Ezt minden magyarnak a kezébe kéne nyomni mostanság.

Kooczka>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Összeszedett, lényegre fókuszált, jól érthető szöveg, bár néha van benne valami lazaság, ami azért egyszer sem csúszik bulvárosba. Ha a fejezetek nem is épülnek közvetlenül egymásra, mégis logikusan követik egymást. Nagyon sok fontos dolgot mond demokráciáról, diktatúráról, ellenzékről, erőszak mentes, de elszánt ellenállásról; összességében mindez számomra inkább félelmetes, és csak mérsékelten reménykeltő.

Dániel_drBéza P>!
William J. Dobson: Diktatúra 2.0

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Mindenkinek ajánlani tudom akit érdekel, hogyan működnek a modern diktatúrák és milyen eszközökkel lehet harcolni ellene.


Népszerű idézetek

Kuszma>!

Az autokrata rezsimekre jellemző módon Chávez és támogatói a CIA ügynökeinek nevezték a [tüntető] diákokat. Ezért a hallgatók egy csoportja az egyik állami bank elé szervezett tüntetést. Mikor mindenki ott volt, skandálni kezdték, hogy ők CIA-kémek és a pénzükért jöttek. „A bank elé szerveztünk tiltakozást, és azt mondtuk, a kormány késlelteti a CIA-tól kapott pénzünk felvételét – idézte fel Alvarez. – Azzal, hogy nem szálltunk szembe vele, hanem gúnyt űztünk belőle, sikerült megértetnünk az emberekkel, milyen ostoba a kormány. Képesek voltunk rá, mert diákok voltunk.”

155. oldal, A fiatalok

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

18 hozzászólás
Kuszma>!

„barátaimnak bármit, ellenségeimnek a törvényt”

14. oldal Bevezetés

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

6 hozzászólás
Kuszma>!

Néhány nappal azelőtt találkoztam Borisz Nyemcovval, az orosz ellenzéki csoport, a Szolidaritás vezetőjével. „Putyin legfőbb célja, hogy a lakosság politikai aktivitását a minimumra csökkentse – jelentette ki. – Stratégiája végtelenül cinikus, ugyanis azt akarja, hogy az emberek elhiggyék, a véleményük semmit sem számít. Retteg a szabad véleménynyilvánítástól. Ez a rendszer lényege.”

74. oldal, Az állam ellenségei

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Kapcsolódó szócikkek: Vlagyimir Putyin
4 hozzászólás
Kuszma>!

Egy orosz korrupcióellenes szervezet szerint az orosz autópályák kilométere 237 millió dollárba kerül; ugyanez a távolság az Egyesült Államokban 6 millió dollárért készül el. Az orosz utak a világ legdrágábbjai közé tartoznak. (Ugyanakkor a kormány nem kap túl sokat a pénzéért. Az orosz úthálózat minősége a 111. a világon, vagyis a legrosszabbak között van.)

65. oldal, Az állam ellenségei

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

7 hozzászólás
Kuszma>!

Samuel Huntington politológus észrevétele szerint egy demokrácia túlélése nem a rá leselkedő problémákon és nem is a problémák megoldására irányuló képességen múlik. Sokkal inkább az számít, hogy a demokratikus vezetők miként reagálnak, ha az ország bizonyos problémáit nem tudják megoldani.

117. oldal, El Commandante

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Kapcsolódó szócikkek: Samuel P. Huntington
1 hozzászólás
Kuszma>!

A világ autoriter kormányai között Oroszország élen jár egy bizarr újítás, az ún. GONGO-k létrehozása terén. Az elnevezés a világszerte használatos NGO (nongovernmental organisation, kormányon kívüli szervezet) párja – csakhogy a GONGO-kat maga a kormány működteti. Ezek a „kormány által fenntartott kormányon kívüli szervezetek” független intézményeknek látszanak, és olyan elnevezések mögé bújnak, amelyek azt sugallják, hogy fő tevékenységi körük az emberi vagy kisebbségi jogok védelme, esetleg a törvényhozási reform. Valójában azonban azzal a céllal jöttek létre, hogy legitimálják a kormány politikáját, elszívják a külföldi támogatást a valódi NGO-któl, és összezavarják a közvéleményt, hogy ne lehessen eldönteni, kinek van igaza: a kormánynak vagy a kritikusainak.

34. oldal, A cár

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

7 hozzászólás
Kuszma>!

A szovjet állampolgárok elégtelen törvényi védelemben részesültek – mindez a mai oroszokra már korántsem igaz. „A mi alkotmányunk ugyanazt a szabadságot és jogokat garantálja, mint bármelyik nyugati alaptörvény – mondja Alekszejeva. – Valójában azonban egyetlenegy érvényesül közülük: az utazás szabadsága. Ha nem tetszik a rendszer, el lehet menni.”

16. oldal Bevezetés

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

2 hozzászólás
Wiggin77 P>!

Miután nagy fölénnyel megnyerte a választást, új alkotmányozó testületet hívott össze, amely néhány hónapon belül átírta az alkotmányt. A testületet olyan szabályok mentén állították fel, amelyek segítségével Chávez támogatói a voksok 53%-ának elérésével a mandátumok 93%-át kapták meg.

92. oldal

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Kapcsolódó szócikkek: alkotmány
6 hozzászólás
Ross>!

Az autoriter rezsimek szerte a világon hasonló nehézségekkel küzdenek: előbb-utóbb kifogynak a bűnbakokból.

112. oldal

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Kuszma>!

1993-ban a [kínai] Közbiztonsági Minisztérium jelentése szerint országszerte nagyjából 8700 „tömeges incidens” fordult elő, amely kategóriába a sztrájkok, a tüntetések, a felvonulások és az ülősztrájkok egyaránt beletartoznak. 2005-ben ez a szám 87 ezerre szökött fel, ami tízszeres növekedést jelent. Öt évvel később, 2010-ben a tiltakozások száma a korábbi érték több mint kétszeresére, 180 ezerre emelkedett – vagyis naponta közel 500 megmozdulás zajlott országszerte. […] 2010-ben Kína többet költött belbiztonságra, mint nemzetvédelemre. A helyzet később sem változott. A rendőrség és a belügyi megfigyelés 2011-es költségvetése csaknem 14 %-kal, 95 milliárd dollárra szökött fel, ugyanakkor a kínai hadsereg költségvetése 91,5 milliárd dollárra rúgott.

276-277. oldal A technokraták

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 A 21. századi zsarnokok természetrajza

Kapcsolódó szócikkek: 1993 · 2005 · 2010 · Kína
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Sally Hines: Mi a gender?
Timothy Snyder: A zsarnokságról
Jared Diamond: Zűrzavar
John Lewis Gaddis: A hidegháború
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Henry Kissinger: Diplomácia
Anna Fifield: Kim Dzsongun
Siddhartha Mukherjee: Az orvoslás törvényei
Timothy Snyder: A szabadság felszámolása