Ha él azokkal a lehetőséggel, amelyek a Mátrixfilozófiá-ban rejlenek, talán földi élete végéig számolnia kell majd a következményekkel. Hajlandó Ön erre? Vagy inkább visszateszi ezt a könyvet a polcra, és a Mátrix továbbra is csak egy mozifilm marad? Most megadatott a lehetőség, hogy döntsön. A piros vagy a kék kapszulát választja? Van mersze alámerülni, hogy meggyőződjön róla, milyen mély a nyúl ürege valójában? Még soha olyan filozofikus filmet nem készítettek, mint a Mátrix, amelynek gyors sodrású cselekménye a filozófia egyik fogas kérdésén áll vagy bukik: Valóság lesz-e az álomból attól, hogy a világ, ahogy ismerjük, nem több egy álomképnél? És ha megadatna számunkra az a lehetőség, hogy egy nagy levegőt véve átlépjünk egy valóságosabb, ám kevésbé kellemes világba, vajon megróhatna-e minket valaki azért, ha mégis az álmot választjuk? Mi is a valóság valójában? Miért van az, hogy az elveink az intelligens elektromos szerkezetek fölött állnak? Létezhet-e az elme test nélkül –… (tovább)
Mátrix filozófia 28 csillagozás
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 4
Most olvassa 4
Várólistára tette 33
Kívánságlistára tette 38
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Még a 2000-es évek elején olvastam ezt a könyvet, de most az új film hatására újra elolvastam, és továbbra is jó könyvnek tartom, ami jól végigveszi az első Mátrix filmben megjelenő utalásokat (a könyv elkészültekor még csak az első film készült el).
(És itt máris tennék egy kitérőt: szerintem léteznie kellene olyan könyveknek, amelyek viszonylagosan tárgyilagosan végigmennek egy filmen (vagy könyvön), és egyszerűen leírják, hogy adott jelenetben mi az érdekesség, utalás, mit jelent egy-egy szereplő, helyszín, hajó, stb. neve, hasonlók. Nevezzük ezeket elemző könyveknek. Jelenleg ilyesmiket csak a neten találhatunk, cikkek és/vagy YouTube videók formájában, és ezek ritkán nyújtanak teljes képet. Értem én, hogy felfedezés öröme, de ha azt sem tudom, hogy valamire figyelni kellene, akkor… Egyébként David Lynch Mulholland Drive-jához olvastam egy nagyon jó elemzést, ami után az szinte egy könnyű filmnek tűnik.)
A könyvben található esszék több szempontból közelítenek a filmhez. Egyes írások akadémiai igényűek, mások inkább a közérthetőségre törekednek. Az is változatos, hogy mi az a tudományterület, amelyben alkotnak – ugyanis itt nem feltétlenül csak filozófia van, inkább többfajta bölcsészeti és társadalomtudomány.
Az esszék többsége Platón barlanghasonlatát, illetve Descartes „kétkedő” filozófiáját emlegeti, mint amelyek a valóság és a szimuláció szembenállását leíró elméletek.
Mások az erkölcsi vonzatait is vizsgálják a kék és a piros pirula választásának – itt ugye Cypher döntése kerül elő, ami nem mindenki szerint automatikusan „gonosz”. Itt gyakran eszembe jutott Greg Egan, illetve a modern sci-fi szimulációs világai, amelyekben az emberiség (általában önkéntes) tudatfeltöltéssel egy szimulált világban él, és a valósággal legfeljebb csak különféle közvetítőkön, pl. robotokon keresztül érintkeznek. A sci-fi írók magyarázatai közel állnak egyes esszék, illetve magának Cypher-nek a magyarázatához, miszerint lényegi különbség nincsen a szimuláció és a valóság között.
Az alapvető filozófiai művek és Aliz mellett előkerülnek olyan irodalmi klasszikusok is, mint a Feljegyzések az egérlyukból vagy Az Undor. Ezen és néhány más esszé esetében a szerzők erősen elkanyarodtak a Mátrixtól, és a saját kis elméletüket/filozófiatörténetüket vezették le, miközben a filmről már rég megfeledkeztünk.
Két kiugróan gyenge írást tudok csak megemlíteni. Az egyik egy feminista elemzés, a 2000-es évek elején dívó, szerintem már akkor is gagyinak számító „lyukfetisiszta” irányvonalból, a másik pedig Slavoj Zizek írása, ami erőltetett nagyotmondás/lazaság kombóval próbál operálni, de nem megy neki.
Összességében ez egy jó és érdekes könyv, a Mátrix utalásrendszerére kíváncsiaknak gyakorlatilag kötelező olvasmány. Aztán lehet, hogy utána ők is követik a fehér nyulat, és elővesznek „komolyabb” filozófiai műveket is.
Biztos jókor olvastam, mert nagyon tetszett! Akkoriban, amikor a kezembe került, egyfajta intellektuális válságban voltam: mi az, amit elfogadhatok valóságnak, mi az, amit magam teremtek magamnak, és mi a mérce, mi a viszonyítási alap, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között?
Azóta megtudtam, hogy csupán az önigazolás mekkora mátrix-teremtő erővel bír (vö.: Elliot Aronson: Történtek hibák, de nem én tehetek róla).
A könyv nem ad egyértelmű váloszakot. Talán, mert egyértelmű válaszok nincsenek. Talán, mert mindannyian mátrixban élünk: a koréban, amelyben élünk, önnön személyiségünk, szubjektivitásunk mátrixában.
De keresni, agyalni, a valóság után kutatni mindig érdemes, sőt, mindig kell.
Idén 2018-ban kaptam Születésnapomra ! :) Bevallom Én úgy vagyok a Mátrix Trilógiával, hogy nem szeretem, de nem is utálom, hanem inkább tisztelem ezt a filmtrilógiát, mert bár az utolsó két része inkább akció orientált mindhárom részben, de főleg az első részben megvan az az elképesztő mennyiségű filozófiai elmélkedés, ami mostanában elég sokszor elgondolkodtat. Mert hát miről is szól a Mátrix ? A digitális elembertelenedésről, hogy lassan az emberek több időt töltenek a számítógépük előtt, mint máshol és lassan mindenki olyan a számítógépek miatt, mint valami irányított zombi SAJNOS és lassan a lelkünk mélyén SAJNOS mi is egy Duracel elemmé válunk. Olyan kérdéseket is felvet ez a trilógia, mint a messianizmus illetve mivel a Mátrix Trilógia poszt-apokaliptikus mű így egy sötét és szomorú jövőképet tár elénk egy olyan korból, amelyet az öntudatra éledt gépek uralnak. Érdemes elolvasni minden rajongónak ezt a kötetet ! Külön tetszettek a filmből kivett párbeszédek. Mindig elgondolkodtatnak Engem. IMÁDOM EZT A REGÉNYELEMZŐ REGÉNYT !!!!!!!!!!! :)))))))))
Egy érdekes fejezetcím:
Keanu seggébe bújva: Új a segg, de a szar a régi, mindezt egy feminista filozófus írta…
és még egy jó kis gondolat:
'Van egy jól ismert buddhista példázat, vagy mondo három szerzetesről, akik egy zászlót néznek, amint a szélben lobog. Az egyik szerzetes megjegyzi, hogyan mozog a zászló. A második szerzetes azt mondja erre, hogy az nem igazán a zászló, hanem a szél, az mozgatja a zászlót. A harmadik rápirít a másik kettőre, ragaszkodik hozzá, hogy sem a zászló, sem a szél nem mozog, „ A ti elmétek mozgatja őket”.
Szal akinek tetszett a Mátrix és érdekli a filozófia az kezdjen bele, érdekesnek fogja találni…
Népszerű idézetek
Vajon nem a WC-csészének azon része, ahol az ürülék eltűnik, miután lehúztuk a vizet, az egyike azoknak a metaforáknak, amelyek a dolgokon túli rettenetesen fenséges ősi, a létezést megelőző Káoszt jelképezik, amelybe beleveszik minden? Habár racionálisan tudjuk, mi történik azzal, ami a WC-csészében eltűnik, az imaginárius rettenet velünk marad – a szar mindig is olyan különös dolog marad, amely nem illik bele a mindennapok valóságába. Lacannak igaza volt, amikor azt mondta, hogy akkor válunk állatból emberré, amikor az állatnak egyszer csak gondot kezd jelenteni, hogy mit csináljon a saját ürülékével, abban a pillanatban, amikor elege lesz a szarból, és zavarja. A hús és vér valósága tehát alapvetően nem az a matéria, amely visszajön a kagylóból, hanem leginkább a lefolyólyuk, az a rés, amelyik egy másik ontológiai rendszerbe való átlépés lehetőségét szolgálja – a topológiai lyuk vagy az az ív a csésze alján, amely „lekanyarítja” a mi valóságunk terét, hogy azt észleljük/gondoljuk, hogy az ürülék olyan másik dimenzióba kerül, amely nem része a mindennapi életünkben.
20. esszé
Szlovéniában láttam a Mátrixot egy helyi moziban. Alkalmam volt a film ideális nézője, egy idióta mellett végignéznem a filmet. A késő húszas éveiben járó férfi a jobbomon annyira belefeledkezett, hogy folytonosan olyan hangos közbeszólásokkal zavarta meg a többi nézőt, hogy : „Anyám, szóval nincs is valóság!”
20. esszé
Bizonyos értelemben kamu az egész Mátrix. Filmnek álcázva tesz fel olyan kérdéseket a közönségnek, hogy Ön melyik utat választaná? Mit szólna hozzá, ha rájönne, hogy Ön egy élő hazugság? Vagy mélyebben: gonosz-e a mátrix? Mi a baj azzal, ha kamu az élet, de kellemes? A Mátrix filozófiai kérdések kincsesbányája, és a kérdések legtöbbjét megtárgyaljuk ebben a könyvben.
7. esszé
Amikor a Mátrix 1999-ben megjelent a mozikban, filozófusok kezdtek egymással az egyetem folyosóin, meg tudományos konferenciákon beszélgetni róla, és mindenki ugyanazt fújta. Ha bármelyik elsőéves filozófia órán megemlítettük véletlenül mondjuk Platón barlanghasonlatát vagy Descartes Elmélkedésekjét, a hallgatók vagy még az órán szóltak, vagy az óra után jöttek oda, és akkor mondták el, hogy: „Ez pont olyan, mint a Mátrixban.” Számos filozófiai vonatkozást találunk a Mátrixban. És ezek a kérdések elég általánosak ahhoz, hogy egy sor filozófiai értelmezésre és spekulációra adjanak okot.
16. esszé
Különösen kétfajta embernek tetszik a szkeptikusok elképzelése. Tetszik a serdülőknek, akik fellázadtak az önhitt szülői hatalom ellen, és azt hangoztatják, hogy „semmi sem az, aminek látszik!” – meg azt, hogy „azt csak én tudom, mi a valóság!”.
A másik – és kettejük közül ő a fontosabb – a filozófus. A filozófusok maguk is két csoportba oszthatók. az egyik csoportban vannak azok a bölcselők, akik nem nőtték ki a metafizika elleni lázadásukat, és akik izgalmasnak és és nagyszerűnek tartják, ha abszurd és nyilvánvalóan hamis feltevésekkel dolgoznak. Az idetartozó filozófusok még a szkeptikus serdülők által hangoztatott gondolatokat is valószínűnek tartják. De számunkra most a filozófusok másik csoportja fontosabb. Azok vannak ebben a második csoportban – köztük Descartes –, akik a Mátrix cselekményéhez hasonló helyzetekben lehetőséget látnak a tudás és a valóság alapkérdéseinek vizsgálatára.
2. esszé
Szabadság. Mindenki szabad akar lenni. De lehet-e bárki is az? Morpheus az embereket akarja kiszabadítani a mátrixból. Cypher Morpheustól akar megszabadulni, Smith ügynök pedig a számítógépeket akarja megszabadítani az emberektől. De még ha megszabadulhatnak is ezek az emberek feltételezett elnyomóiktól, csakugyan a saját kezükben lenne-e az életük? Maguk irányítanák-e a sorsukat, vagy elkerülhetetlenül a végzetük áldozatává válnának?
8. esszé
Mi pontosan a vallási sokszínűség? Korábban azt mondtam, hogy a vallási sokszínűséget nagyjából olyan nézetként lehet meghatározni, amely szerint minden, vagy majdnem minden vallás egyformán érvényes és igaz. Ez a meghatározás ugyanakkor nem pontos. Azt akarom tulajdonképpen sugallni, hogy a vallási sokszínűséget leginkább nem elméletként, hanem egymással összefüggő elméletek nyalábjaként érthetjük meg. A vallási pluralizmus négy lényeges változatát lehet megkülönböztetni:
– Szélsőséges pluralizmus: amely szerint minden vallásos hit egyformán érvényes és igaz.
– Az alapvető hitigazságokat érintő pluralizmus: ők azt mondják, hogy minden nagy vallás alapigazságai érvényesek.
– Kávéházi pluralizmus: ők azt gondolják, hogy a vallás igazsága a különböző vallásból összeszedegetett elképzeléseknek a keverékében rejlik.
– Transzcendentális pluralizmus: ez a nézet azt mondja, hogy minden nagy vallási hagyomány ugyanazzal a végső isteni valósággal függ össze, de ezt a valóságot a különböző hagyományok más és más formában fogalmazták meg.
10. esszé
Hasonló könyvek címkék alapján
- P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei ·
Összehasonlítás - David Wild: Jóbarátok 94% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: A Vadnyugat 93% ·
Összehasonlítás - Robert Macfarlane: Lennvilág 90% ·
Összehasonlítás - Steven Pinker: Az erőszak alkonya 92% ·
Összehasonlítás - Jonice Webb: Ismeretlen érzelmek 91% ·
Összehasonlítás - Robert Wright: A buddhizmus élő igazsága 89% ·
Összehasonlítás - Abigail Tucker: Oroszlán a kanapén 88% ·
Összehasonlítás - Mary Aiken: Cybercsapda 88% ·
Összehasonlítás - Kelly Starrett: Asztalhoz kötve ·
Összehasonlítás