A ​gondolkodó agy 8 csillagozás

Az intelligencia fejlődéstörténete
William H. Calvin: A gondolkodó agy

William H. Calvin, a University of Washing-ton (Seattle) professzora, az evolúció-biológia nemzetközileg elismert szaktekintélye az intelligencia kialakulását és fejlődéstörténetét vizsgálja. Az „intelligencia az, amit akkor használunk, amikor nem tudjuk, mit tegyünk.” – kezdi a ráhibázás evolúciójától az emberfeletti intelligenciáig terjedő szemlét. „A tudat sem a kémia alagsorában, sem a fizika pincéjében nem lakik” – állítja Calvin. A pszichológia, etológia, evolúció-biológia s a nyelvészet és az idegtudományok eredményeit tekinti át, hogy elmondhassa: hol lakik az emlékezet és a fantázia, a józan ész és az ítélőképesség.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világ-Egyetem Kulturtrade, Vince

>!
Kulturtrade, Budapest, 1997
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637826998 · Fordította: Csillag András

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Gyalogkakukk>!
William H. Calvin: A gondolkodó agy

William H. Calvin: A gondolkodó agy Az intelligencia fejlődéstörténete

Úgy látom, ez a könyv nem túl ismert. És talán jobb is így… :P No de komolyra fordítva a szót:
Egyrészt, szerintem nem magyaráz elég jól az író. Vannak nagyon jó metaforái, analógiái, sokszor azonban nehéz összerakni a mondandóját, többször el kell olvasni egy-egy bekezdést. Pedig érezhető a lelkesedés, hogy át akarja adni a fejében lévő képet, csak éppen nem mindig, vagy csak nehézkesen megy. Balszerencsés módon pont az utolsó, izgalmasabb, elmélyedősebb fejezetekben.
Másrészt zavaró a lépten-nyomon felbukkanó szakmai gőg. A tudatról szóló fejezetet például nagyon kíváncsian vártam, mert régóta izgat a téma… erre mit kapok? Semmi konkrétat arról, hogy mi lehet a tudat, csak arról, hogy mi biztos nem, és miért nincs igaza azoknak a fizikusoknak és sejtbiológusoknak, akik nem az agy felől közelítik meg a tudatot. Provokatívan, gúnyosan tapossa földbe az elméleteiket, miközben nem is fejti ki rendesen, miért nem tartja azokat helyesnek. Egy későbbi, részletekbe menő fejezetben ugyan pótolja ezt a hiányt, racionálisan és józanabbul kritizál, mégis, ez a „mindenki hülye, csak az agykutató helikopter” felütés elrontja a szájízt. Lehet, hogy az író nem feltétlen így gondolja, csak sarkos, kissé bulváros, figyelemfelkeltő akart lenni – ezt akkor sem kellett volna. Fekete pont.
Másik bosszantó jelenség, amikor éppen belemelegszik egy témába, majd félbeszakítja, és ekkor ajánlja egy, a témát részletesebben kifejtő könyvét… Értem én, csak mégis… Aaargh!
De tetszett, hogy olyan összefüggéseket is bemutatott a könyv, amelyekről eddig nem hallottam, mint pl. a korabeli klímaváltozások és az emberi evolúció kapcsolata, vagy a nyelv és a kézügyesség fejlődésének kapcsolata. És a végére mégis csak képet kaptam egy kezdetleges, de „kerek egész” képet a tudat és a gondolkodás működéséről. Összességében amit egy ilyen vékonyka könyv ígérhet, azt teljesítette az író, de a témában biztos vannak jobb, alaposabb – és főleg, kevésbé arrogáns – ismeretterjesztő darabok.


Népszerű idézetek

Dün P>!

Egy síró gyermek figyelmének elterelésére meglepően jó módszer, amint az számos kultúrából ismert, hogy egy dal minden sorának utolsó szavát vele mondatjuk.

20. oldal

William H. Calvin: A gondolkodó agy Az intelligencia fejlődéstörténete

3 hozzászólás
Epilógus>!

A pszichés jelenségek magyarázata komoly feladat, és mint észrevehették, könyvem meglehetősen vékony.

50. oldal (Kultrurtrade, 1997)

William H. Calvin: A gondolkodó agy Az intelligencia fejlődéstörténete

2 hozzászólás
Maryse>!

Nekem Piaget megfogalmazása tetszik, mely szerint az intelligencia az, amit akkor használunk, ha éppen nem tudjuk, mit tegyünk. Ebben benne van az újdonság eleme, a „belevágunk, megcsináljuk képessége”, amikor nincs „jó válasz”, amikor a dolgok szokásos menete nem segít.Intelligens rögtönzés. Jazz – improvizációra gondoljunk, ne valamilyen csiszolt műalkotásra, mint egy Mozart vagy Bach versenymű! Az intelligencia maga a rögtönzés és csiszolás folyamata a gondolat és cselekvés skáláján.

19-20. oldal

William H. Calvin: A gondolkodó agy Az intelligencia fejlődéstörténete


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak
Carl Sagan: Az éden sárkányai
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan
Ian J. Deary: Az intelligencia
Carl Sagan: Elfeledett ősök árnyai
Max Tegmark: Élet 3.0
Henry Brighton – Howard Selina: Mesterséges intelligencia másKÉPp
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia