Népszokások 3 csillagozás

20. sovinizmus: a hazafiság bűnné korcsosodhat, amit már egymaga az is bizonyít, hogy külön nevet találtak e bűnre: sovinizmus. ezzel határozzák meg a csoport kérkedő és kíméletlen önérvényesítését. erősebbnek bizonyul az egyéni ítéletnél és jellemnél, s az egész csoportot kényre-kedvre kiszolgáltatja a pillanatnyilag hatalmon lévő klikknek. így jön létre a jelszavak és frázisok uralma, az értelem és a lelkiismeret helyett ezek szabják meg a magatartást. a hazafias elfogultság elismerten a gondolkodás és ítéletalkotás elfajulása, ami ellen neveltetésünknek fel kellene vérteznie bennünket.

42. oldal

24. befolyásolás és befolyásolhatóság. az, amit tömeglélektannak neveznek, a befolyásolás bizonyos jelenségeiből áll. ha több ember gyűlik össze, kiváltképp, ha ugyanaz az érzelem hevíti, vagy azonos érdek ösztönzi őket, impulzusokat adnak át egymásnak azzal az eredménnyel, hogy valamennyi impulzus igen nagy mértékben felfokozódik. más szóval, vitathatatlan tény, hogy minden szellemi állapotot és érzelmet nagy mértékben felerősít az emberről emberre történő átvitel, különösen, ha sok azonos érzelmű vagy érdekű ember egyetértése és együttműködése kíséri. „a lelki kényszer eleme, amelynek gondolkodási folyamatunk alá van vetve, azon tevékenységfajták jellegzetes vonása, amelyeket szuggesztívnek nevezünk.” az, amit tettünk vagy hallottunk, oly mértékben lebilincseli értelmünket, hogy semmi másra nem tudunk odafigyelni. nagyszámú ember egyetértése diadalt ígér az indítéknak, bármi legyen is az. … tömeggel való együtthaladás a lelkes felindulás érzelmét váltja ki. ilyenkor nincs helye az ésszerű mérlegelésnek. a tömeg tehát olyan dolgokat művel, amelyek jobbak vagy rosszabbak, mint amit a tömeget összetevő egyének tennének. a lincselési esetek azt bizonyítják, hogy a tömeg olyan dolgokra is képes, amelyeket az egyének, külön-külön egészen biztosan nem tennének meg. a tömeg bölcsességére és erényére semmivel sincsen több garancia, mint az egyénére.

47. oldal

a „helyes” magatartásmód az, amelyet már az ősök is követtek, és amely apáról fiúra hagyományozódott. a hagyomány önmaga garanciája. nem szükséges, hogy a tapasztalat igazolja. a „helyesség” képzete benne foglaltatik a szokásokban. nem esik kívül azokon, nem önálló eredetű, s nem rajtuk próbálják ki, ellenőrzik azokat. bármi van is a népszokásokban, helyes.

58. oldal

a legválasztékosabb vita sem jeleng egyebet, mint a saját tengelyünk körül forogni.

153. oldal