Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hadrianus fala 35 csillagozás
William Dietrich történelmi regénye a római kor Britanniájába kalauzolja el az olvasót. Valeria, a római nemeslány ide utazik kíséretével, hogy férjhez menjen a helyőrség új parancsnokához, Marcus Flaviushoz, aki e házasság révén jut rangos katonai pozíciójához. Galbának, a veterán katonának azonban nem tetszik, hogy egy tapasztalatlan tisztet neveznek ki föléje, ezért folyamatos intrikákkal Marcus megbuktatására törekszik. A hanyatló Római Birodalmat nemcsak belső széthúzás, hanem külső támadások is veszélyeztetik: a Birodalom határát védő Hadrianus fala az egyre erősödő barbár hadak ostromának van kitéve. Arden, a kelták vezére szemet vet a gyönyörű Valeriára, s egy nap elrabolja. A fogságban az ifjú római asszony két világ: a már hanyatló Római Birodalom és a fenyegető barbár erő ellentétével szembesül, s hamarosan választania kell közülük…
A Pulitzer-díjas amerikai író nemcsak fordulatos történetet, hanem hiteles, színes történelmi tablót is rajzol könyvében, melyet… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2004
Kedvencelte 5
Most olvassa 2
Várólistára tette 20
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Nagyszerű könyv! Nem is értem, az első harmadát hogy sikerült olyan lassan olvasnom. Elképesztően izgalmas szálakkal teli történet! A karakterek nagyon jól kidolgozottak. Savia hittérítő szövegei imádnivalóak, Valéria a naiv kis csitri énjével majd igazi, érett nővé válásával úgy szerethető ahogy van, Arden pedig egy ízig vérig Férfi. Még nem olvastam egy olyan könyvet sem amiben ennyire tökéletesen megformáltak egy Férfit.A Férfit!:) Ha lehet szerelmesnek lenni egy történet hősébe, akkor én fülig belé estem!
A történelmi háttér nagyon valóssá tette nekem az egészet,jó volt belekóstolni ezekbe az időkbe,a ruházat, a páncélzat, a környezet leírása nagyon könnyűvé tette hogy érezzem az időszak hangulatát.
Érdekes volt a két világ harca, ami lényegében Valéria személyiségében rejlő rivális oldalak is voltak egyben. A szigorú római szabályok ellentétben a szabadság vadságával.
Biztos vagyok benne hogy ez egy többször olvasós könyv lesz!:)
Jó könyv volt. Könyvtárban találtam, korábban nem hallottam róla, és megérte kihozni. A Pulitzer díjas író ügyesen operál a hanyatló Római Birodalom, a némileg idealizált brit-kelta világ és a még útkereső korai kereszténység találkozásával, amit keretbe foglal az állam megbízásából nyomozást folytató Draco inspektor szerepeltetése. A történet izgalmas, fordulatos, s még elfogadható mértékben megérinti az olvasó lelkének romantikára fogékony szegletét is. Nyaraláshoz ideális, vagy – mint nekem – a reggeli és délutáni hosszú metrózásokhoz, mert kikapcsol, nem gyötör agyon fellengzős igazságaival, időnként mégis megtalál egy-egy azonnal újra elolvasandó gondolattal. Csak egyetlen csillagnyi plusz hiányzik belőle ahhoz, hogy igazi kedvenc legyen, mindig újraolvasandó, örök szerelem, de e nélkül is bátran ajánlható a történelmi regények kedvelőinek.
A regény a 2. században indul Hadrianus falának előtörténetével, majd ugrunk két évszázadot, s igazából ezen időszakban játszódik a történet magva. Érdekes, részletgazdag, szépen megfogalmazott olvasmány, egy képzeletbeli időutazás: sikerült az ábrázolt világban éreznem magam. Igaz, rá kellett jönnöm, hogy az ókor, s különösen a Római Birodalom érája nem egészen nekem való, de ez már a saját ízlésvilágom hibája, nem a regényé. Az események magukkal ragadóak, a karakterek változatosak, fejlődőképesek, és lehetett szeretni – vagy éppen utálni – őket, szorítani – vagy éppen ellendrukkolni – nekik. Főként a kötet utolsó pár tucat oldala bővelkedett körömrágós izgalmakban, s bár reménykedve sejteni lehetett a végét, azért megizzasztott az író. S bár nem éreztem lezáratlannak a sztorit, mégis – kíváncsiságból – szívesen követtem volna nyomon szereplőink sorsának további alakulását.
Végre egy jó könyv. A történet pörgős és magával ragadó, kissé kiszámítható, de teljesen illik a történethez. Van benne varázslat, szerelem, harc. Mindent összegezve nagyon tetszett.
Nem nagyon tudtam letenni. A regény épp a megfelelő arányban ötvözi a szerelmet, a kalandot és a történelmet. Nagyon érdekes, nem hagyományos szerkezettel íródott. Élmény volt olvasni.
Népszerű idézetek
– Milyen az, amikor csatára készülődnek? – kérdeztem hirtelen ötlettől vezérelve.
Longinus nem fortyan föl a kérdésemre. Megérti, hogy tényleg tudni akarom. – Mint egy imádság – feleli. – Nemcsak úgy értem, hogy imádkozik az ember, ahogy minden épeszű katona teszi, hanem hogy a harcra való készülődés önmagában is egy rítus, a meditáció egy formája. Nem tudom, másoknak milyen, de nekem ilyenkor mindig tele az agyam gondolatokkal. Megélesítem a fegyvereimet. Keveset eszem, hogy gyors legyek, és hogy elkerüljem a fertőzés veszélyét, ha gyomron szúrnának. [………….]
– Nem fél?
– Minden józan gondolkodású ember fél. De a katonák már régen e mellett a sors mellett döntöttek, és túlságosan el vannak foglalva azzal, hogy életben maradjanak, semhogy hagyhatnák, hogy eluralkodjon rajtuk a félelem. Egyébként pedig ott vannak az embernek a bajtársai, akikkel megosztja a sorsát. Ez olyasfajta barátság, amilyet egy civil sohasem ismerhet. Mindannyiunk élete a többiektől függ, ebben pedig édesbús szeretet van.
– Szeretet? Egy csatában?
– Inspektor, a háború nem a gyűlöletről szól, hanem a testvériségről.
397. oldal
Most már nincsenek igazságok, csak vélemények, és már az sem számít, ki milyen házból született, mert a keresztények hite szerint egyfajta valószerűtlen egyenlőség van minden ember között. Mintha legalábbis egy patrícius és egy rabszolga megoszthatná ugyanazt a Paradicsomot! Csoda hát, hogy katasztrófák történnek mindenütt? De ettől eltekintve akkor is nagyon óvatosnak kell lennem, hogyan fogalmazom meg a végkövetkeztetéseimet. Róma az egyes személyekben keresi a bűnösöket, nem magában Rómában.
109. oldal
Tapasztalatom szerint az emberek olyan dolgokban a legbiztosabbak, amelyekről nem tudnak semmit. Ha megkérdezzük őket, mi a legjobb kenyér receptje, vagy hogyan gyaluljunk tökéletesen simára egy gerendát, haboznak és alaposan meggondolják a választ. Vagy kérdezzük meg, hogyan viszonyulnak embertársaikhoz, vagy milyen irányban halad az életük és a karrierjük, s beismerik, hogy bizonytalanok. De ha arról kérdezzük őket, hogyan befolyásolják életünket az istenek, vagy mi vár ránk a halál után, vagy milyen titkot rejt a szerelmesünk szíve, vagy milyen szörnyek élnek olyan vidékeken, ahol ember még soha nem járt, mindenki teljes meggyőződéssel fog nyilatkozni még a legképtelenebb hiedelmekkel kapcsolatban is.
81. oldal, 8. fejezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Williams: Augustus 94% ·
Összehasonlítás - Francine Rivers: Hang a szélben 94% ·
Összehasonlítás - Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…” 94% ·
Összehasonlítás - Michelle Moran: Kleopátra lánya 91% ·
Összehasonlítás - Barbara Wood: Lélekláng 91% ·
Összehasonlítás - Antoinette May: Pilátus felesége 91% ·
Összehasonlítás - Steven Saylor: Caesar trónja 90% ·
Összehasonlítás - Phyllis T. Smith: Én, Livia 89% ·
Összehasonlítás - Steven Saylor: Birodalom 89% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: A császár szeretője 89% ·
Összehasonlítás