William Butler Yeats (1865-1939) Nobel-díjas ír költő úgy hozta létre a huszadik századi líra egyik legnagyobb életművét, hogy látszólag a modernista mozgalmak ellenében haladt. Fiatal éveiben alkotó energiáit a modern ír nemzettudat megteremtésének szolgálatába állította. A kelta újjáéledés szellemében ír tündérmeséket gyűjtött, barátaival megalapította az ír nemzeti színjátszást, verseit az ír mitológiai és népköltészeti hagyományokra építette. Noha aktuálpolitikai verset alig írt, útja törvényszerűen vezetett oda, hogy az Ír Szabadállam megalalkulása után szenátor lett a dublini parlamentben.
Ezzel párhuzamosan mélyen érdeklődött a kor divatos eszméi iránt, és tagja volt több teozófiai társaságnak. Már fiatalon felismerte, hogy ha nagyszabású életművet kíván alkotni, akkor egységbe kell foglalnia gondolatait. Saját kozmológiai rendszert és modellt dolgozott ki – e tekintetben Miltonra és Blake-re emlékeztet. Ám ahogy rendszere mind bonyolultabbá vált, hangja úgy lett… (tovább)
William Butler Yeats versei 24 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lyra Mundi Európa
Európa, Budapest, 2000 Enciklopédia 3
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 3
Most olvassa 1
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 53
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
„Mert a szavak jönnek felém,
Mind, engedelmesen.”
Bizony, bizony, jöttek felé, hiszen versei mind egytől egyig gyönyörűen megkomponáltak, igazi kis gyöngyszemek! És épp ezért felém is csak úgy áradtak a szavai, sodródtam vele…
Nehéz értékelést írni egy egész életművet befogadó verseskötetről. Pláne, hogy most még csak egy benyomást szereztem Yeatsről. Egy biztos: megszerettem. Gyönyörű képeket használ, életre kelti a szavakat. A mitológiai, kultúrtörténeti utalások a kedvenceim (Lédát például még sosem szántam ennyire…).Érdekesnek tűnik a felfogásrendszer, amit felépített: nem is tudom, lehet-e egyáltalán ilyen tudatosan szerkesztett életművet létrehozni. De nem szerettem minden versét, minden gondolatát, nem is gondolom, hogy kellene, majd az idő magával hozza ezt is, és megszeretem a maradékot is. Találkozunk mi még, azt hiszem!
Nagyon szép versek voltak ebben a kötetben. Bár külföldi versek esetén mindig kicst tartok tőle, hogy fordítás ront az élvezeti értéken, itt szerencsére erről szó sem volt. Idáig még nem olvastam Yeats-től mást, de lehet, hogy beiktatok még valamit tőle az olvasmányaim közé, mert tetszett a stílusa.
Népszerű idézetek
Volna csak enyém az ég köntöse,
Arannyal hímzett ezüstszínü fény,
Az ég kék, sötét s szürke köntöse,
Melyben az éj jár s a hajnal s a fény,
Azt teríteném lábaid elé:
De minden kincsem csak az álmaim;
Álmaim terültek lábad elé;
Lépj lágyan: amin jársz: az álmaim.
Az ég köntösére vágyik/He Wishes for the Cloths of Heaven (ford. Szabó Lőrinc)
Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet,
lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed
pillantásodról: visszfény volt az árnyon.
Hányan szerették jó kedved sugárát,
s imádták hű vagy hamis szerelemmel,
de én zarándok lelkedet szerettem
és változó arcod szomorúságát.
S az izzó kandalló-rácshoz hajolva,
suttogd, kicsit fájón: hogy elszökött
a Szerelem, suhan a hegy fölött,
s elrejti arcát fátylas csillagokba.
Ha ősz leszel s öreg
Meglátott egy úszó legényt
Egy sellő, remeket,
Átfonta, lemerült vele,
Boldogan nevetett
S vadul, – feledve, hogy az is
Megfúl, akit szeret.
153. oldal, Ifjú és öreg férfi (részlet), III. Sellő (ford. Illyés Gyula)
Dalból szabtam kabátot,
Ősrégi mitológiák
Hímezték át meg át;
De felöltötte, látod,
A sok bolondja,
S benne parádéz,
Mintha ő varrta volna.
Hát csak viseljék,
Akkor már jobb nekem
A meztelenség.
83. oldal, Kabát
Tudom, fent a felhők között
Egyszer elér a végzetem;
Nem bántott, akit üldözök,
Akit védek, nem szeretem;
Az én hazám: Kiltartan Cross,
Népem: földünk szegényei,
Őket a vég, ha jó, ha rossz,
Nem sújtja s nem emelheti.
Nem törvény, szónok, taps, tömeg,
S nem kötelesség, a szívé,
Egyszerűen az élvezet
Hozott e dúlt felhők közé;
Mérlegeltem, mi volt s mi lesz
És úgy láttam, mindegy, mi vár:
Egyensúlyban tartja üres
Életem az üres halál.
Ír repülő a halálát jósolja (88. oldal)
A csatornában csivogó veréb,
A lombzene, a suttogó faág,
A tiszta hold s a csillagfényű ég
Eltakarták az embert s jajszavát.
De jött egy lány, az ajka vérvörös,
S a dicsőségért könnyet hullatott:
Űzött volt, mint Odüsszeusz, a hős,
És büszke, mint a mártír Priamosz.
Jött, és nyomán a zsivajgó veréb,
A síró lombtól suttogó faág,
A felkelő hold és az üres ég
Megképezték az embert s jajszavát.
28-29. oldal, A szerelem bánata
Harmat szitál, gyűlik az álom: ismeretlen
Lándzsák merednek álomba ébredt szemem
előtt,
Porba hullt lovasok zöreje, elveszők,
Ismeretlen hadak lármája zúg fülemben.
Aki munkálkodik, ha a nap harmatba leáldoz,
A parton a druidakőnél, dombon a
kőhalomnál,
A birodalmakat unván, hozzád hajol már,
A néma csillagok s a lángkapu urához.
47. oldal, A Fekete Disznó Völgye/ The Valley of the Black Pig (ford.: Vas István)
Egy kagylót, visszhang-őrizőt
Keress, mit a sós hab kivet,
Susogd öblébe életed,
Az lesz a társad, enyhítőd:
Megőrzi rejtekébe zárt
Igéid széttört dallamát,
Majd zengve úgy enyésznek el,
Mint gyöngyök halk testvérei.
10. oldal, A boldog pásztor éneke (részlet)
A Rózsa az Idő keresztjén (1892)
A rózsa motívuma többször is előfordul Yeats korai verseiben. 1891 után összetett költői szimbólummá növekszik. Ez részben a korabeli szimbolista irányzat hatása volt, részben az ír hazafias költészeti hagyomány, amelyben egy Rózsa nevű, fekete hajú lány Írországot szimbolizálja. A régi gael keresztény költészetben a rózsa az örök szellemi szépség szimbóluma.
255. oldal, Jegyzetek (Európa, 2000) · Ferencz Győző
Táncolj a part felett;
Mi gondod rá, ha dagad
A víz, a förgeteg?
Csak rázd, rázd sós hajad
Nedves zuhatagát;
Ifjú vagy, mit neked,
Hogy győz a bolond, s a vágy
Betelve szétpereg,
S a jó munkás halott,
S a kéve kötést akar.
Mit bánod, hogyha zokog
Az óriás vihar?
81-82. oldal, Egy gyermekhez, aki a szélben táncol
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Wisława Szymborska: A növények hallgatása 96% ·
Összehasonlítás - Wisława Szymborska: Csodák vására ·
Összehasonlítás - Wisława Szymborska: Kilátás porszemmel 92% ·
Összehasonlítás - Seamus Heaney: Különös gyümölcs ·
Összehasonlítás - Joszif Brodszkij: Új élet ·
Összehasonlítás - Borisz Paszternak: Versek ·
Összehasonlítás - Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei 87% ·
Összehasonlítás - Seamus Heaney: Hűlt hely 88% ·
Összehasonlítás - Czesław Miłosz: Milyen is lesz a Mennyben ·
Összehasonlítás - Eugenio Montale: A magnólia árnya ·
Összehasonlítás