William ​Blake versei 32 csillagozás

William Blake: William Blake versei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lyra Mundi Európa


Enciklopédia 8


Kedvencelte 9

Most olvassa 5

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 55


Kiemelt értékelések

Naiva P>!
William Blake: William Blake versei

„A szerelem önnön javát
Nem űzi, nincs magára gondja,
De másnak édes enyhet ád,
És Eget épít a Pokolra.”

Mindig is inkább reál beállítottságú voltam és finoman szólva, de soha nem szerettem a verseket. Különösen akkor nem, amikor elemezni kellett őket. A legcifrább költői eszközökkel megfejteni, hogy mire gondolt akkor a vers szerzője, vagy amikor be kellett őket magolni. Szerencsére William Blake verseire már magamtól figyeltem fel. Állítólag ő volt az angol romantika legnagyobb hatású költője úgy, hogy közben ő arról mit sem tudott. Igazi különc volt és a művészetnek számos ágában alkotott a költészeten kívül. Ha lehet hinni a legendáknak a verseit vizionálva alkotta, szellemek és természetfeletti segítségével. Némelyik versét olvasván, kétség sem férhet hozzá. Talán ezért a misztikus hatás. Teljesen egyedi hitvilágot hozott létre, amelyben Isten képtelen a szeretetre, megbocsátásra, miközben Jézus, maga az emberiség megtestesítője. Sajnos, mint a legtöbb művészt, őt is csak halála után ismerték el. Teljes munkássága egy más korszakban talált hallgatói fülekre, olvasói szemekre. Az idézetei kiállták az időt, így gondolatai még most is értékállóak. A tapasztalás dalai és Az ártatlanság jövendölései c. versei tetszettek a legjobban.
„Mindaz, ami ma valóság, azelőtt csak egy lehetetlen álom részét képezte.”

Arianrhod>!
William Blake: William Blake versei

Megértem, miért szerette annyi művész Blake verseit, a költemények misztikus hangulatát. Az a fajta költő, aki képes a legegyszerűbb versével is megihletni mindenkit, aki olvassa. Különösen megfogott az, hogy Tolkienhoz hasonlatosan saját mítológiát alkotott, – főként az északi és a közel-keleti mitológiát, a keresztény vallási szövegeket véve alapul, – és mítikus hőseit és magaalkotta világát több versében is felhasználta. Igen, gyönyörű a Tigris-költemény, csodás Szabó Lőrinc fordítása, de az eredeti százszor jobb, mint általában mindenben,kevés kivételtől eltekintve. Nekem mégsem ez lett a kedvencem tőle.

Ildó>!
William Blake: William Blake versei

Azt vettem észre, hogy a legegyszerűbb szavakkal, a legegyszerűbb versformával, rímekkel lehet nálam a legnagyobb hatást elérni. Ilyenek Blake versei is.
Számomra a legszembetűnőbb és leghatásosabb az volt, hogy mennyire a szívén viselte a gyermekek sorsát. Sokszor megjelennek a verseiben.
Már elég csak Az ártatlanság dalaiban olvasható Az elveszett fiúcska és A megtalált fiúcska_ című verseket olvasni, ill. ezek párjait a A tapasztalás dalaiból Az elveszett kislányt és a A megtalált kislányt.
Sokszor visszatérő kép a gyermekek éhezése, a gyermekszegénység, melyeknél kevés szívbemarkolóbb téma van.
"ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK

Istennel való dolog,
Hogy ha Kánaán a hon,
Ennyi kisded nyomorog:
Vész el uzsorahasznokon?

Sírás hangja, reszketeg:
Dal lehet? Öröm dala?
Zengik éhes kisdedek?
Ó, e hon nyomortanya.

Gyatra napja nem ragyog,
Éltető földek sehol,
Útjain tövisbozót:
Itt az örök tél honol.

Mert ahol van jó eső,
És a nap nem torzvigyor,
Nincs éhen halt csecsemő,
Szívet ínség nem tipor."
(Tandori Dezső)
Megemlíthetném még a Bölcsődal, Dajkadal vagy akár a Csecsemő öröm című verseket is.
Külön tetszik, hogy rajzolással, nyomdászattal is foglalkozott, amit a feleségével együtt csinált.

2 hozzászólás
Нори I>!
William Blake: William Blake versei

Ezelőtt csupán egyetlen versét ismertem Blake-nek, és örülök, hogy elolvastam ezt a kötetet. Csodás költemények. Különösen azok tetszettek, amik olyan kis egyszerűnek, játékosnak tűntek, mégis teli voltak mélységekkel.
Azt hiszem ideje jobban elmélyednem a külföldi nagy költők munkásságában is. <3

K_S_Liliána>!
William Blake: William Blake versei

Kell annál több, ha a versek hatására kiráz a hideg? Csodálatos élményt nyújtanak William Blake versei minden egyes alkalommal. S milyen jók a magyar fordítások!

Lunemorte P>!
William Blake: William Blake versei

Gyönyörű sorokat olvashatunk pompás fordításokban. A kötet varázsát az adja, hogy a 18. században íródtak a versek, de még mai napig értékállóak. Aki szereti a verseket, annak ajánlom. :)

DrEmergencyGrooveHouse>!
William Blake: William Blake versei

Blake nevével már számtalanszor találkoztam, de valahogy sosem vettem rá magamat, hogy jobban elmélyedjek munkásságában. Micsoda hiba volt! Meg mennyire félreismertem…a 60as évek végén volt egy David Axelrod nevezetű pali, aki egy-egy flesselős konceptalbumot szentelt az Ártatlanság dalai, ill. a Tapasztalás dalai c. versciklusaihoz. Ezek alapján egy kedves hangú, Orpheusz és Keats hangjára emlékeztető jófej koma képe alakult ki róla bennem. Olyan, aki úgy meg tudja ragadni soraiban a könnyed derűt, az idillt, amit én világ életemben irigyeltem. Talán mert én nem tudok szédület nélkül…tipikus elégedetlenkedő vagyok, mindig a furcsát keresem, a varázslatot, a különöset, az álomszerűt, az egyszerű szép felett túl könnyen elsiklok, pedig!…pedig.

Nos, itt nemhogy egyenesen a kezembe kapom az életvidámságba ringató buta mondókás ritmusokat madárcsicsergésről meg a réti virágokról; a könyv második felében (Próféciák) Lovecraftot megszégyenítő alvilági erők, milton-i víziók lepik el az oldalakat. Alig tudom elhinni, hogy mindez ebben a kicsi könyvben elfér. Meg hogy a XVIII. században íródtak, közel 100 évvel megelőzve a szimbolizmus irányzatát. Talán nemhiába említi Weöres sem egy lapon olyan nagyszerű költőkkel, mint Rilke, Novalis, Poe, vagy Stefan George.

Érdeme még, hogy közelebb hozott a gnoszticizmushoz, amitől alapjában véve idegenkedek és időpocsékolásnak tartok minden ember számára aki nem rendelkezik fotografikus memóriával, vagy legalábbis napi 36 óra szabadidővel. Blake úr itt böhme-i keresztény misztikával és macpherson-i druidizmussal adagolva gyúrja belőle sajátságos személyes mitológiáját. Urizen és Los megfoghatatlan meta-univerzumának tégláit betűnként rakja, az olvasóra bízva hány dimenzióban látja éppen a világot, kell-e neki talaj, tér, idő, mértékegység. Igen nehéz, de mérhetetlenül jutalmazó olvasmány, ahol Newton és Descartes legfeljebb csörgősipkás bolondokként komédiáznak, Bacon és Locke pedig koboldarcú szerzetesei a steril anyagok bukott istenének: a tudomány fája itt már csak halált terem, az élet gyümölcsét a művészet fája érleli.

Remélem van valahol a Földön egyszerű ember számára hozzáférhető nyomdapéldány, ahogyan eme könyv(ek)et Blake szánta eredetileg. Igen csinos kötet(ek)ről lehet szó…
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/17/Milt…
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/10/Will…
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/11/Will…
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Newt…
stb.

délibáb>!
William Blake: William Blake versei

Volt egy könyv, már több mint 10 éve olvastam, a Szárnyak titka. Abban volt egy furcsa lány, aki folyton William Blake sorait idézte és azt mesélte róla, hogy a kertjében angyalokat látott. Imádtam (a lányt is, a könyvet is, a versidézeteket is). Szóval ilyen régóta várólistás már nálam ez a kötet. És most végre sorra került és pár hétig én lehettem a furcsa lány a villamoson, aki Blake-t olvas.

ƨɔɴом P>!
William Blake: William Blake versei

„Őrült” – mondták énrám, s rád, hogy: „Hülye”.
Vajon rád vagy rám irigyebbek-e?

Azt mondjak, hogy zseninek szuletni kell. Van akinek mar eleteben megadatik az elismeres, de sajnos van olyan is, akinek csak joval a halala utan. William Blake csak a halala utan valt ismert koltovel, am nem tulzok, ha azt mondom, hogy a mai napig toretlen a sikere. (Eleg ha csak arra gondolunk, hogy hany regeny kezdodik az o szavaival, vagy eppen hany regeny fejezetei ele van beszurva egy-egy gondolat tole.)
Szamomra a sikere kulcsa abban rejlik, hogy a muvei idotalloak, es komoly mondanivalokat hordoznak, olyan kontosbe csomagolva, hogy az emesztheto, de elgondolkodtato legyen.

alice011>!
William Blake: William Blake versei

Egy nagyon kedves barátomtól megkaptam karácsonyra. Azt hittem kiugrok a bőrömből, amikor megláttam.
Eredeti nyelven is csodálatosak, de a fordítások is gyönyörűek. Blake verseinek van valami misztikus hatása, mintha titokzatos köd lengné körül az egész költészetét. Néha a hideg kiráz. Egyszer sírok, máskor nem tudok megszólalni, mert csak ámulok milyen gyönyörűen írt. Nem akarok ódákat zengeni, mert fölösleges fecsegés és áradozás lenne csak belőle. Viszont ajánlani tudom.
Szerb Antal írt (Vajon mért pont ő? Számomra benne is van valami vonzó titokzatosság, rejtélyesség, így sokszor összekapcsolom őket) a munkásságáról nagyon áthatóan és hitelesen, de velősen. Érdemes elolvasni : http://www.literatura.hu/irok/romantik/blake.htm


Népszerű idézetek

Evione>!

A tigris

Tigris! Tigris! éjszakánk
Erdejében sárga láng,
Mely örök kéz szabta rád
Rettentő szimetriád?

Milyen katlan, mily egek
Mélyén gyúlt ki a szemed?
Szárnyra mily harc hőse kelt,
Aki e tűzhöz nyúlni mert?

Milyen váll és mily müvész
Fonta szíved izmait? És
Mikor elsőt vert szived,
Milyen kar s láb bírt veled?

Milyen pőröly? mily vasak?
Mily kohóban forrt agyad?
Mily üllőre mily marok
Törte gyilkos terrorod?

S amikor befejezett,
Mosolygott rád mestered?
Te voltál, amire várt?
Aki a Bárányt, az csinált?

Tigris! Tigris! éjszakánk
Erdejében sárga láng,
Mely örök kéz szabta rád
Rettentő szimetriád?

Szabó Lőrinc

A tapasztalás dalai

6 hozzászólás
aled>!

Az elveszett kislány

Jövendőbe látok
Abból prófétálok:
Hogy majd a föld felébred
(Ezt jól szivedbe véssed!)

Felkél és megkeresi,
Őt, ki mestere neki,
S akkor a sivatag
Kert lesz az ég alatt.

3 hozzászólás
lzoltán IP>!

Hópehely

Bolyongtam egy téli havas reggelen.
Kértem a hópelyhet – játsszék velem;
Ő játszott, s egy vízcsepp maradt a helyén,
– Gazember! – kiáltott utánam a tél.

[Petra-Szabó Gizella fordítása]

81. oldal

Naiva P>!

Egy porszem világot jelent,
S egy szál vadvirág az eget,
Fogd föl tenyeredben a végtelent,
S egy percben élj évezredet.

Az Ártatlanság Jövendölései (részlet) (fordította: Kálnoky László)

BZsofi P>!

„Őrült” – mondták énrám, s rád, hogy: „Hülye”.
Vajon rád vagy rám irigyebbek-e?

102. oldal

3 hozzászólás
Szelén>!

Ha máris letéped

Ha máris letéped s még bimbós a perc,
Megbánod, keserü könnyeket ejtsz;
S ha érett a perc, de te szökni hagyod,
El nem apasztod a könny-patakot.

83. oldal (fordította: Görgey Gábor)

aled>!

Fény-borított
Ég boltja alá
Megszomorított
Dalom nyögve száll:
Az éj fülébe cseng,
Sír tőle a nap;
A vad szél őrjöngve tombol
S a vihar szárnyra kap.

aled>!

A néger kisfiú

Anyám a vad Délen szült engemet,
Bőröm koromszín, ám lelkem fehér!
Angyalfehér az angol kisgyerek,
Én koromszín, mint fény nem járta éj.

Anyám egy fa tövén oktatgatott,
S míg ültünk ott, s élveztük hűvösét,
Ölébe vett, egy csókot is adott,
S így szólt, Keletnek lendítve kezét:

"Lásd, kél a nap! A napban isten ül,
Ő szórja ránk a fényt, a meleget,
Hajnalban enyhülést, délbe derüt
Tőle kapnak vadak, fák, emberek.

E kurta létben megeddzük magunk,
Mert vakít ám az égi Szeretet;
Ében testünk, korom ábrázatunk
Felhőfátylunk csak, árnyvető berek.

Mert ha lelkünk a fényt elbírja már,
Foszlik a felhőnk, s az Úr így kiált:
„Arany sátramnál örvendj, mint a nyáj,
Szememfénye, berkedből jöjj ki hát!"

Ha egyszer ében felhőm szétfoszol,
S fehér felhőd is, angol kisgyerek,
Így szólok hozzád én is, amikor
Az Úr sátránál örvendek veled:

„Legyezlek, míg megszokod a sugárt,
Miben az Úr térdén törleszkedünk,
Cirógatom ezüst hajad puhán,
S te majd szeretsz, mert egyformák leszünk."

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

A MÁSOK BÁNATA

Láthatok búsulni mást
S ne érezném bánatát?
Láthatok-e szenvedőt,
Hogy ne vigasztaljam őt?

Látva könnyet más szemén,
Bánatát ne osszam én?
Apa síró kisfiát
Nézze, s bú ne járja át?

Ülhet némán egy anya,
Míg szorong, sír magzata?
Nem, nem, ó, ez nem lehet,
Ez nem eshet soha meg.

S ki mosolyt hint, merre jár,
Hallva, hogy egy csöpp madár
Bútól, gondtól sujtva zeng,
S egy kisded kínban mint eseng:

Nem ül fészkéhez talán,
S enyhít szíve bánatán?
Vagy a kis bölcső felett
Nem sír gyermek-könnyeket?

S ülve éjt-napot vele,
Könnyeit nem törli le?
Nem, nem, ó, ez nem lehet,
Ilyet soha nem tehet.

Örömét szétosztva mind
Szinte kisded lesz megint,
A bú ismerőjeként
Hordja bánatunk felét.

S ne hidd, míg száll sóhajod,
Hogy Teremtőd nincsen ott,
És ne hidd, ha könnyezel,
Hogy Teremtőd nincs közel.

Belénk oltja örömét:
Hogy bajunk ő zúzza szét,
És míg meg nem enyhülünk,
Mellénk ül és sír velünk.

40-41. oldal

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

Minden éj s napon pedig
Lesz, ki búra születik.
Minden nappal s éjszakán
Lesz, kit sorsa kéjre szán.
Lesz, kit sorsa kéjre szán,
S lesz, kit örök éjre szán.
Tévhitre vezettetünk,
Ha nem éber a szemünk,
Az éjszülöttek az éjbe enyésznek,
Mert a fényben aludt a lélek.
Isten jő, s ő a szegény
Éjlakó lelkeknek a fény;
De ember-formát ölt magára,
Ha Napfény-ország népe látja.

128-129. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
John Keats: John Keats legszebb versei
Alfred Tennyson – Algernon Charles Swinburne: Tennyson / Swinburne
Edgar Allan Poe: A holló
Alfred Tennyson: Király idyllek
Tennyson Alfréd: Király-idyllek
George Gordon Noël Byron: Manfred
John Milton: A küzdő Sámson
Algernon Charles Swinburne: Tenger és alkonyég között
T. S. Eliot: Macskák