A ​gyilkos sólyom 11 csillagozás

William Bayer: A gyilkos sólyom

Magasan a város fölött köröz a peregrin sólyom, a legfélelmetesebb ragadozómadár. A solymász jelére vár… amikor megkapja támadásba lendül. Óránként 200 mérföldes sebességgel csap le az égből áldozatára, s a kiszemelt lány egy pillanattal később már halott. Így kezdődik.
… így kezdődik a brutális gyilkosságos sorozata, melyeket egy pszichopata őrült irányít,
… így kezdődnek egy nő rémálmai, aki véletlenül kerül ebbe a bizarr és halálos „játékba”,
… így kezdődik az őrület, az erotikus téboly lélegzetelállító története, amelyet az „olvasó képtelen letenni, mégha minden ízében remeg is.”

Eredeti megjelenés éve: 1981

>!
Charta, Budapest, 1992
342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637430024 · Fordította: Szabó Olimpia

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Csabi >!
William Bayer: A gyilkos sólyom

Bayer regénye Edgar-díjat nyert, ennek ellenére sem túl népszerű itt a Molyon, de a goodreadsen is elég gyengécske ponttal áll. Ez érthető, egy évtizeddel azelőtt íródott, hogy a krimik kötelező eleme lett a duplacsavar, a kortárs krimiken nevelkedett olvasónak ez a sztori túl egyszerű. Van egy sorozatgyilkos, aki után nyomoz a rendőrség, plusz egy csinos riporternő, aki tanúja volt az első gyilkosságnak. Az sem szokásos, hogy az író már a könyv negyedénél leleplezi a gyilkost az olvasónak, kivéve némi feszültséget a történetből. Persze hamar kiderül, hogy erre szükség volt, hiszen a történet a gyilkos és üldözői közötti macska egér harcról szól. Na jó, hát nem rágtam le a körmömet, de azért ez egy egész jól megírt regény.
Különlegessége, hogy részletes betekintést nyújt egy szubkultúrába, a solymászat világába, illetve egyéb madárbolondok életébe. (A spoilerre érzékenyek számára javaslom, hogy ne olvassák el a könyv címét.) Szeretném hinni, hogy amit Bayer leír a solymászatról, az tényszerű és kutatásokon alapszik, de néha azért elgondolkodtam, hogy egy-egy dolog valóságos-e, vagy csak kitalálta.
A fordításban kellemesen csalódtam, azt hittem, a ’90-es évek elejére jellemző borzalomban lesz részem, de nem, elég korrekt a szöveg. Mondjuk korrektor nem látta, az biztos.

3 hozzászólás
nyolcadikutas>!
William Bayer: A gyilkos sólyom

Régi téma újszerű köntösben. Egyszer élvezhető is, ha jó pillanatban olvasod.


Népszerű idézetek

Csabi >!

– Amikor velem fekszel le – szokta volt mondogatni Paul –, legalább tudod, hogy lefeküdtél valakivel.
Ebben tökéletesen igaza volt, Pam tudta, hogy lefeküdt valakivel, és ugyanezt sajnos nem mondhatta el Joellel kapcsolatban. Paul egyébként is szerette használni ezt a fordulatot, hasonlókat mondott a Fassbinder-filmekről és Francis Bacon képeiről is. – Legalább tudod, hogy láttál egy filmet – mondta, miután megnézték a Petra von Kant keserű könnyeit. – Nem biztos, hogy tetszik, nem biztos, hogy szép, de legalább nem unod – fejtette ki, amikor elmentek egy Bacon-kiállításra.

203. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Francis Bacon

Hasonló könyvek címkék alapján

Ania Ahlborn: Vértestvérek
Chris Carter: Halállista
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Donato Carrisi: A sötétség vadásza
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Jeffery Deaver: Ablak a halálra
Bleeding Bride: A téboly kertje
Pierre Lemaitre: Téboly