A ​Holdgyémánt 29 csillagozás

Wilkie Collins: A Holdgyémánt Wilkie Collins: A Holdgyémánt Wilkie Collins: A Holdgyémánt Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Senki ​sem látott hozzá hasonlót. Szépsége, ragyogása mindenkit megbabonáz. No meg az értéke. Talán azért is, hogy mindenkori tulajdonosa egyúttal áldozatai is a csodálatos, legendás sárga gyémántnak. Hogy az indiai holdisten homlokáról, illetve keleti kánok, császárok és mogulok birtokából hogy került Londonba, azt inkább csak sejteni lehet, ám hogy Londonból miként jut vissza Indiába, az őt megillető helyre a múlt század derekán, ezt a valóságos detektívtörténetet ez a regény meséli el. Rachel, egy előkelő, ifjú angol hölgy, 18. születésnapjára, elhalt nagybátyja rendelkezése értelmében, megörökli a nevezetes gyémántot, amely persze másnap reggel szőrén-szálán eltűnik, romba döntve többek közt Rachel és szerelmese házassági reményeit. És noha csupa talpig Sir, talpig Lady, talpig szolga tartózkodik a színhelyen, a gyémánt mégsem kerül elő, és a nyomozás sem vezet a titkok nyitjára… Sőt a rejtélyek, talányok egyre szaporodnak, míg egy szép napon, igaz, majd két évvel a drágakő… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1868

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Örökzöld könyvek, Árgus

>!
Digi-Book Magyarország, Budapest, 2017
154 oldal · ISBN: 9789634740223 · Fordította: Kis Ferencné
>!
Móra, Budapest, 1989
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631165124 · Fordította: Kiss Ferencné
>!
Ifjúsági, Bukarest, 1967
288 oldal · Fordította: Kis Ferencné

1 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Gabriel Betteredge


Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

>!
Youditta
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Viktoriánus korszakból való krimi, amit Dickens egyik jó barátja írt. Ohh, nem is kell nekem több, hogy jó szívvel elolvassam.

A történet a címhez méltón a Holdgyémánttal vagyis eltűnésének esetével foglalkozik. A gyèmántot Indiából hozza egy angol család egy tagja, azzal a tudattal, hogy önző szándékkal kell neki, úgy teszi mindezt, hogy ez a gyémánt bizony sok fejfájást okoztt már az idők során. Oda se neki. Ez a férfi úgy gondolja, hogy a gyémántot unokahúgának adja 18. születésnapjára, az átadás a születésnapi bulin történik meg. És meg is kezdődik az izgalom, mert a szépen csillogó, óriási nagy Holdgyémánt azonnal szőrén-szálán eltűnik. Vannak ott többen is, akik el tudták tulajdonítani, sőt még Indiából is pályáznak erre a szépségre, a kérdés hogy ki csórhatta el.

A történet felderítése el is kezdődik, és a megoldásig több szereplő által ismerjük meg a történetet. Wilkie Collins már a másik történetében is használta ezt a módszert (sajnálom, hogy csak ezek jelentek meg magyarul), hogy átadja a stafétabotot a mesélésben mindig annak, akinek akkor épp érdekes a szemszöge, hogy mit tud/ mit látott. Ez azért is jó módszer, mert közelebb is kerülnek hozzánk a szereplők, hisz többük agyába látunk bele.
Jól szórakoztam.

>!
gesztenye11 
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Aki egy izgalmas, pörgős, akciódús krimit keres, ezt ne olvassa el.
Aki kíváncsi a XIX. század egyik első krimiszerzőjének érdekes művére, annak ajánlom.
Aki szereti a híres nyomozókat, vagy magándetektíveket, akik egyszemélyben megoldanak minden bűnügyet, az keressen egy Poirot könyvet.
Aki viszont azt szereti, ha egy érdekes bűntény főbűnösének kiderítése több érintett személy időrendben egymás utáni elbeszélésének csak a legvégén történik meg, és közben még magának a bűnténynek a pontos leírását is csak a végén ismerjük meg, az feltétlenül olvassa el ezt a krimit.
És hogy milyen ismeretekhez jut még, aki elolvassa? Egy ősi indiai ereklye történetéhez, a XIX. századi Anglia több embertípusának megismeréséhez, a régi angliai vendégfogadási szokásokhoz, beleértve a házgondnok szerepét, és a tisztítandó ruhaneműk jegyzékét is. Összességében nagyon kevesen olvasták eddig, pedig az 1001-es könyvlistán is szerepel! Én ajánlom a kedves figyelőimnek, a maga nemében egy nagyon érdekes olvasmány.

1 hozzászólás
>!
papeerzsepi
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Rendhagyó krimi a maganemében, mert maga a történet hosszú időt ölel fel. Van a bűncselekmény, mely nagyon ködös és fondorlatos, több gyanusítottal, és van a nyomzás, mely egy évre szünetel. Ami a legjobban tetszett, hogy különböző beszámolók, napló bejegyzések és visszaemlékezésekből van „összeollózva” a történet és ez a több féle stílus és szemszög teszi igazán érdekessé.
Ami nehéz, hogy szinte rögtön a cselekmény sűrűjébe csöppenve nagyon kell figyelni az elején és a sok szereplő miatt is jó ha nem lankad az ember figyelme.

>!
TeveLaci
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Nagyon jó könyv! A fülszöveget nem érdemes elolvasni, sokkal érdekesebb a könyv, ha nem tudod, még nagy vonalakban sem, mi áll előtted! Az író nagyon érti a dolgát, olvasmányosan, szórakoztatóan ír, igazi élmény elolvasni a könyvet! A történet, ha jól emlékszem (régebben olvastam) több rész cselekményszálból áll össze. Ami a miatt tetszett, hogy több szereplős, és a történéseket több szereplő nézőpontjából is 'látjuk', az adott szereplő jellegzetes személyiségén keresztül. Mondhatjuk, hogy hagyományos detektívregény, de a detektíves rész nem annyira kizárólagos, mint néhány hagyományos detektívesben, ahol szinte csak a rejtélyre és a megoldására figyel az író. Elég kalandos, fordulatos, kicsit misztikus-titokzatos, romantikázós, na meg detektíves. (Nemrég tudtam meg, hogy 2012-ben kiadták az író A fehér ruhás nő című regényét is, szerintem az is hasonlóan jó könyv (ha nem jobb) mint a Holdgyémánt.)

5 hozzászólás
>!
AnnaAnn
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Kellemes krimi, sok titokzatossággal, rejtéllyel, és meglepetésekkel. Átlagosnak tartom, viszont korának újító műve. A több nézőpontból való mesélés is nagyszerű ötlet.

>!
francesbc
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Ahogy néztem az értékeléseket nem sokan olvasták, de akik igen azoknak mind tetszett. Nekem sajnos nem. Az első felét iszonyatosan untam. Nehezen haladtam vele, folyton elkalandoztam vagy elaludtam rajta. Miss Clack kifejezetten irritált, ennél a résznél már azon gondolkodtam, hogy félbehagyom az egész könyvet. Az utolsó ⅓ már jobb volt azért, de nem rágtam tövig a körmöm.
Tanulság: ha régebbi krimikről van szó, akkor nálam csak AC jöhet.

>!
Barbara81
Wilkie Collins: A Holdgyémánt

Fordulatos, izgalmas történet, az ember az utolsó pillanatig nem tudja, hogy akkor hogy is történt és ki a hunyó. Igaz, hogy a magyar változat kissé le van rövidítve, de ez nem csorbította a történetet, nem észrevehető. Szórakoztató, hogy mindig más a mesélő és más szempontból látjuk az eseményeket.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

„Félni a veszélytől tízezerszer ijesztőbb, mint maga a veszély, s az aggodalom mindig súlyosabban nehezedik ránk, mint a baj, ami aggodalmunkat okozza.”

60. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989) · Daniel Defoe

Kapcsolódó szócikkek: aggódás · baj · félelem · Robinson Crusoe · veszély
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Az asszonynép rákapott a Bibliára meg a zsoltáros könyvre, és igen savanyú képpel forgatta lapjait. Ami engem illet, ahhoz sem volt kedvem, hogy a Robinson Crusoe-t kinyissam. Kimentem az udvarra, és mivel igen vágyódtam valami vidám társaságra, letettem székemet a kutyaól mellé, s a kutyákkal beszélgettem.

73. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Betteredge · kutya
>!
Sli SP

(…) nem szoktam meg, hogy életemet tolvajok és gyilkosok veszélyeztessék távoli országokban. Bementem a szobácskámba, leültem, és gyámoltalanul töprengtem, mit is tehetnék. Rágyújtottam a pipámra, és fellapoztam Robinson Crusoe-t.
Még öt perce sem olvastam, s a 161. oldalon ezekre a figyelemre méltó szavakra bukkantam: „Félni a veszélytől tízezerszer ijesztőbb, mint maga a veszély, s az aggodalom mindig súlyosabban nehezedik ránk, mint a baj, ami aggodalmunkat okozza.”
Ha valaki ezután nem hisz Robinson Crusoe-ban, az sohasem értheti meg az életet a maga valóságában.

60. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: aggódás · baj · félelem · Gabriel Betteredge · Robinson Crusoe · veszély
>!
Sli SP

Nagy izgalom lett úrrá rajtam. Jó lett volna nagyot szívni a pipámból, és fellapozni valahol Robinson Crusoe-t.

32. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Betteredge
>!
Sli SP

(…) máris íróasztalomhoz léptem, hogy hozzálássak feladatomhoz. S azután csak ültem, gyámoltalanul, és megállapítottam, igaza van Robinson Crusoe-nak – abban tudniillik, hogy „nagy bolondság elkezdeni valamit, mielőtt az ember számot vetne erejével”. Emlékezzenek csak, éppen előtte való nap lapoztam fel a könyvet, mielőtt meggondolatlanul elvállaltam ezt a munkát. Mi hát a jövendölés, ha nem ez?
Nem vagyok babonás; sok könyvet olvastam fiatal koromban. Hetven felé járok ugyan, de még mindig gyors és megbízható az emlékezőtehetségem, lábam is elég fürge még. Ezért hát ne tekintsék valami tudatlan ember véleményének, ha azt állítom, olyan könyvet, mint Robinson Crusoe, nem írtak még soha, és nem is írnak egyhamar. Nagyon gyakran próbára tettem – és barátom volt mindig a bajban. Ha borús a kedvem – elő Robinson Crusoe-t. Ha tanács kellene – elő Robinson Crusoe-t. Réges-régen, ha a feleségem felbosszantott – elő Robinson Crusoe-t. Hat vaskos Robinson Crusoe-t koptattam el életemben. Úrnőm legutóbbi születésnapján ajándékozott meg a hetedikkel.

16. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Betteredge · könyv · Robinson Crusoe
>!
Sli SP

Rá akart bírni, hogy mondjak le tiszttartói megbízatásomról, és életem hátralevő napjaira vegyem át a házgondnoki tisztséget. Vitatkozni kezdtünk, s a végén annyit mondtam, hogy meggondolom a dolgot.
Mivel a megtisztelő látogatás nagyon felizgatott, megszokott orvosságomhoz folyamodtam; pipára gyújtottam, és fellapoztam Robinson Crusoe-t. Öt perc sem telt bele, s a következő szavakat olvasom: „Ma szeretjük, amit holnap meggyűlölünk.” Már láttam is benne a magam dolgát. Ma mindenáron tiszttartó akarok maradni, holnap talán már örülök, ha kiszabadulhatok belőle – Robinson Crusoe szerint. Megkönnyebbült a lelkem. Aznap este Lady Verinder tiszttartójaként feküdtem le, és másnap reggel mint Lady Verinder házgondnoka ébredtem. Méghozzá teljes nyugalommal, mert Robinson Crusoe megint kisegített a bajból.

19. oldal, Betteredge beszámolója (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Betteredge · Robinson Crusoe

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Elizabeth Gaskell: Szerelem és gyötrelem
Jókai Mór: Enyim, tied, övé
Alexis de Tocqueville: Emlékképek 1848-ról
Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt
Dan Simmons: Terror
Jókai Mór: Enyém, tied, övé
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc (1848-1849)
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld
Joseph Andrew Blackwell: J. A. Blackwell magyarországi küldetései 1843–1851
Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből