A ​küldetés (Egyiptom 4.) 77 csillagozás

Wilbur Smith: A küldetés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A KÜLDETÉS-ben folytatódik Taitának, a Mágusnak, az ősi istenek tudása örzőjének, a varázslat és a természetfeletti erők mesterének története. Egyiptomot rettenetes csapások sora sújtja, amelyek megnyomorítják az országot, de végül bekövetkezik a legnagyobb katasztrófa: kiszárad a Nílus, elapad a földet is tápláló vize. Valami végzetes történik Afrika távoli ismeretlen mélyén, ahol a hatalmas folyó ered. Végső kétségbeesésében a Fáraó Taitáért üzen, az egyetlen emberért, akinek sikerülhet eljutni a Nílus forrásához és fellelni minden gondjuk-bajuk okát. Egyikük sem sejti, milyen szörnyű ellenség leselkedik a Mágusra azon a titokzatos vidéken, a világ másik felén.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Delej, Budapest, 2007
604 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639124516 · Fordította: Boda Mária

Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Attila_Saw>!
Wilbur Smith: A küldetés

Ez a kötet elszomorított. Önmagában valójában jó fantasy könyv lenne, de mivel ez egy kalandregény sorozat folytatódó kötete, ez így elrontotta a sorozatot. Szerintem a karakterek nem igazán voltak jellem hűek az előző kötetekhez képest. Ezen kívül nagyon nem tetszett az, hogy egyik kötetről a másikra Wilbur Smith gondolt egyet, és műfajt váltott. Míg Taita eddig úgy „varázsolt”, hogy betudható szemfényvesztésnek, magas tudományos információkkal rendelkezésével nyűgözött le mindenkit, ami a tudatlanabb embereknek mágikusnak hatott, ezúttal tényleg jelen volt a varázslat, amire reális magyarázat nem létezhet, és tényleg tényként volt kezelve, hogy létezik és láttuk, ahogyan használják. Hihetetlen, de ezekkel még csak-csak kibékültem volna, de aztán eljött az a rész, hogyspoiler, és az a rengeteg perverz jelenet, ami még rajtam is túltett, ezek kikészítettek. spoiler ne is beszéljünk.
Lehet, hogy folytatni fogom a sorozatot, de akkor várok vele legalább 1 évet, hogy ne a kalandregény éljen bennem, ugyanis most nem sok idő telt el az előző kötet óta, és lehet, hogy az is hozzájárult ahhoz, ami engem zavar.
Azért kapott végül 3,5 csillagot, mert végülis több helyen megtudta tartani az izgalmas szintet.

kolika>!
Wilbur Smith: A küldetés

Nem tett jót a történetnek, hogy a szerző ennyire külön utakra vezeti főhősét és néhány választott szereplőjét. Ezt nem csak arra értem, hogy teljesen eltávolodik korábbi köteteinek színhelyétől és népétől, hanem az események folyamára is. Taita korábban is sokszor tűnt fel a megmentő, valamit jól kitaláló személy szerepében, de itt még inkább túl tett önmagán. Ráadásul mindezt tette varázslatokkal, titkos erőkkel felszerelkezve. A fő ellenfél is hasonlóan felszerelkezve akarja uralma alá vonni Egyiptomot, de a viráguralom megszerzése is ott van a céljai között. Ilyen ellenfél miatt a szerző Taitát is olyan erőkkel szerelte fel, amely elég távol áll korábbi önmagától. Számomra akkor szerethetőbb figura volt.
A történet kezdetben nagyon lassú, Eléggé előre kellett haladni az események sorában, hogy végre történjen valami érdekes is. Ugyanakkor itt is inkább a megmagyarázhatatlan, titokzatos varázslatok, csodák kerültek előtérbe. Nekem bőven elegendő volt az a tudás, amit eddig összeszedett a Mágusként is ismert főszereplő. Sajnos nem tetszett az új Taita.
A többi szereplő közül senki sem tudott kedvenccé változni. Eléggé egyszerűek, annak megfelelően vannak ábrázolva, amit megkövetel a sztori. Túl angyaliak, túl gonoszok, túl hősök stb. Más esetben talán nem tűnt volna ennyire fel, de itt – mivel sem a szereplők, sem a történet nem volt ínyemre – túl sok volt egyszerre.

Hóvirág72>!
Wilbur Smith: A küldetés

Gondban vagyok ezzel a könyvvel. Mert mégiscsak Taitáról van szó, aki szeretünk, viszont a sorozatnak ez a része nem hozta az első három könyv színvonalát. Nem tudom miért gondolta Wilbur Smith, hogy jó ötlet a „végtelenségig” folytatni a történetet.
De… Szóval már az elején problémáim voltak az spoiler. Az író szerintem kicsit túlzásba esett, amennyit írt róluk. Aztán … a túlzott okkultizmus.. Most akkor történelmi regényt olvasok, vagy fantasztikusat?
Az első résznél írtam, hogy a történet „hömpölyög, mint a Nílus, és az olvasó csak sodródik az árral..” Ez a könyv az ellenkezője. A Nílus kiszáradt medrében az ember csak „vánszorog lapról-lapra”, és néha már azt sem tudja hol jár. Mert az előző részektől messze elkanyarodtunk. Sokkal szívesebben olvastam volna az „egyszerű” Taitáról, aki „nagy tudású mágus, emellett kiváló sebész és tudományos megfigyelő a maga jogán” (415-416.o). Sokkal szívesebben olvastam volna ahogy Ő, és nem más, másképpen gyógyít a gyógyfüvekkel. Sokkal szívesebben olvastam volna, ahogy józan paraszti ésszel és logikusan gondolkodik, mint korábban. Sokkal szívesebben olvastam volna, ha nem hagyja magát befolyásolni és nem tanácstalanodik annyit.

Lalauda P>!
Wilbur Smith: A küldetés

Az előző három kötethez képest ebben sok minden más, de szerintem semmiképpen sem rossz értelemben (persze egy kis nyitottságot igényel). Nagyon sok dolog van a „sorok között”, olyan gondolatok az életről és a világról, amik ma is teljesen helytállóak. Emellett kicsit utána gondolva sok minden visszavezethető olyan létező dolgokra, amikre először talán nem is gondolnánk. spoiler Ebben a könyvben Taitával és a jellemével is meg voltam békülve (az előző részben voltak problémáim ezzel…) Röviden összefoglalva tehát tetszett a könyv, a történet, a szereplők és a (számomra) benne lévő plusz dolgok spoiler miatt még jobban a szívembe zártam, mint a sorozat akár melyik másik részét.

NyZita>!
Wilbur Smith: A küldetés

Ha „tipikus” Wilbur Smith regényre vágyunk, ahol üvöltenek az oroszlánok, és marcona pasasok sétafikálnak fel-alá a legkülönfélébb lőfegyverekkel, akkor ezt a könyvet azonnal tegyük vissza a polcra, és még a kezünket is fertőtlenítsük le.

Viszont ha nem sértődünk meg azon, hogy továbbra sem A folyó istene „ókori akciófilm” stílusát vagy A hetedik tekercs „régészes-kincskeresős kalandregényét” kapjuk, és ha nem sírjuk el magunkat a „fáraó” és az „őssejt-beültetés” szavak egy mondaton belüli olvasásától, akkor minden furcsaság dacára is élvezhető történet ez.

Nekem nagyon tetszett (bár ha Wilbur Smith gázszámla-befizető felszólításokat írna, én valószínűleg arra is öt csillagot adnék), komolyan élveztem, hogy itt szó szerint minden műfaj előkerül a véres kalandregénytől a fantasyn és a génmanipulálós disztópián át az ezoterikus hadoválásig.

Szegény, erősen száz év felett járó Taitánk megküzd istennőkkel és gyilkos varangyokkal, vulkánok, szentségtelen templomok és mágikus források környékén bóklászik, kissé sokkoló élményekkel gazdagodik a reinkarnáció és a speciális műtéti eljárások terén, és persze ismét megmenti egész Egyiptomot.

Van pár következetlenség az előző kötetekhez viszonyítva, no meg arra is felkaptam a fejem, mikor pl az ókori egyiptomiak zöldpaprikát nevelgetnek a kiskertben (remélhetőleg csak félrefordítás), de szerintem akkor is szuper könyv!

MrsSame>!
Wilbur Smith: A küldetés

Alapvetően nincs bajom az okkultizmussal, de ebbe a sorozatba valahogy túl kirívó, túl sok lett. Nem szerettem, persze voltak benne izgalmas részek is,de összességében nem illik a sorozatba. Ezek után nem tudom elkezdjem e következő két könyvet. Már így is halogatom egy ideje.

gupa>!
Wilbur Smith: A küldetés

Én ezt a folytatást már kicsit eröltetettnek találtam.

Lovasanna>!
Wilbur Smith: A küldetés

A történet az egyiptomi hiedelem rendszert dolgozza fel , nagyon érdekfeszítő olvasmányos formában . Taita teljesen más oldaláról mutatkozik meg , a mágus is ember sőt férfi ! A lélekvándorlás a reinkarnáció , az elemek uralása mindez megjelenik a műben . A jó és a rossz harca ami legfőbb tanulsága hogy egyik sem győzhet , mert az egyensúly a legfontosabb . A szereplők most is nagyon jól kidolgozottak a jellemábrázolások emberiek , aki jó az is esendő és a rossz is különbözőképp csábít .

padamak>!
Wilbur Smith: A küldetés

Bár az egyiptomi sorozat (eddigi) utolsó része, de a cselekmények lényege inkább egy kicsit jövőbeli fantáziavilágban játszódik. A probléma kialakulásának leírása és a megoldása helyszínéig vezető út izgalmas, bonyodalmas, olyan igazi wilbursmithes. Nekem viszont sok volt az okkultizmus, a reinkarnáció és a… megtörténhetetlen mese. Jobban tetszett volna korabeli egyiptomiasabban. Ám mivel végig ébren tartotta a figyelmemet, mégiscsak jár a 4 csillag!
(És hát a végén egy újabb utazásra indul a halhatatlan Taita, úgyhogy jöhet a következő rész…)


Népszerű idézetek

Hóvirág72>!

Légy szilárd az elszántságban és állhatatos a bátorságban

393. oldal

Hóvirág72>!

Már megint igazad volt, Taita. Te a világon mindent tudsz, mit tudni lehet

278. oldal

Hóvirág72>!

Az emberi elme hajlamos eltemetni azt, amit fájdalmas felidéznie.

415. oldal

Hóvirág72>!

Az ember túl rövid ideig él, hogy valódi bölcsesség és megértés birtokába jusson.

460. oldal

Cicu>!

Valamennyien tudatában voltak a benne lakozó képességeknek. Áradt belőle a lelki nyugalom. Az emberek szívesen időztek a közelében, puszta jelenlétét megnyugtatónak találták.

padamak>!

…Mondd meg nekem, Gallalai Taita, mi a hitvallásod?
Taita kis ideig gondolkodott, csak aztán válaszolt. – Hiszem, hogy a világegyetem két hatalmas sereg csatatere. Az egyik az Igazság isteneinek serege, a másik a Hazugság démonjaié.
– Mi szerepünk lehet nekünk, esendő halandóknak ebben a kataklizmikus küzdelemben?
– Az Igazságnak szentelhetjük magunkat, vagy behódolhatunk a Hazugságnak.
– Ha a jobb kéz felőli ösvényt, az Igazság útját választjuk, hogyan állhatunk ellen a Hazugság sötét erejének?
– Úgy, hogy addig kapaszkodunk az Örökkévalóság Hegyére, míg tisztán nem látjuk az Igazság arcát. Mikor ezt elértük, bekerülünk a Jóságos Halhatatlanok közé, kik az Igazság harcosai.
– Ez minden ember sorsa?
– Nem! Csak nagyon keveseké, csak a legderekabbak emelkednek erre a rangra.
– Végül az Igazság győzedelmeskedni fog a Hazugság fölött?
– Nem! A Hazugság fennmarad, de az Igazság is. Harcuk váltakozó sikerrel folyik, de örök.
– Az Igazság nem az Isten?
– Hívd Rának vagy Ahura Mazdának, Visnunak vagy Zeusznak, Wotannak vagy bármilyen néven, ami a legszentebbnek hangzik a füledben, az Isten az Isten, egyetlen és egyedüli. – Taita megtette hitvallását.

16-17. oldal (Delej Kft., 2007)

1 hozzászólás
HirviSydän>!

– A jó okot ugyanolyan nehéz elviselni, mint a rosszat –

Delej, 2007

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Ezt a könyvet feleségemnek,
MOKHINISO-nak
ajánlom.

Gyönyörű, szerető, hűséges és igaz;
Nincs a világon senki, csak te vagy.

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

– Öt év – szólalt meg Meren. – Öt éve vagyunk úton. Megérkeztünk végre,
Mágus?
– Ugyan már, jó Meren, csak nem tartott ilyen hosszú ideig? – kérdezte Taita,
szeme huncutul csillogott deres szemöldöke alatt.

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

– Hogyan lehetséges, hogy néhányunk a többi embernél messze
magasabb kort él meg? Ez a természet ellen való.
– Ami engem és az olyanokat, mint Kashyap apát illet, talán a
létezésünk módja a magyarázat, amit eszünk és iszunk, amit gondolunk, és
amiben hiszünk. Vagy talán van egy célja a létezésünknek, egy ok, ami a
folytatásra sarkall.
– És mi van velem? Bár hozzád és az apáthoz képest tejfelesszájúnak
érzem magam, máris jóval tovább éltem, mint a legtöbb ember.


A sorozat következő kötete

Egyiptom sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ashley Carrigan: Halál és Gloria
Buótyik Dorina: Az egyiptomi királynő rejtélye
Oliver Bowden: Assassin's Creed Origins – Sivatagi eskü
Farkas Bíborka: Róma lángjai
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Szappanos Gábor: A királynő mélyén
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 2.
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
J. Goldenlane: A jósnő hercege