Az 1830-1831. évi lengyel nemesi fölkelést I. Miklós cárnak úgy sikerül levernie, hogy az elégedetlen parasztokat saját uraik ellen lázítja fel. A reformkori magyar nemesség legjobbjait megrettenti ez a példa. Legkiválóbb elméi korán eljutnak ahhoz a felismeréshez, hogy ha az elnyomó idegen hatalommal – a bécsi udvarral – szemben sikere akarják vinni a céljaikat, előbb hátországukat kell biztosítaniuk. Azaz, a nemzeti érdekegyesítés jegyében szövetségesükké kell tenniük a jobbágyságot. Wesselényi Miklós báró SZÓZAT A MAGYAR ÉS SZLÁV NEMZETISÉG ÜGYÉBEN című röpirata ennél is tovább megy. Elengedhetetlennek tartja, hogy „jogkiterjesztő asszimiláció” révén az európai alkotmányosság vívmányaiban részesítsék a nemzetiségeket is. Minderre – fejti ki – azért van szükség, nehogy az orosz cári birodalom terjeszkedő politikája a magyarság ellen fordítsa a Kárpát-medence más – főleg szláv – nyelvű etnikumait.
Wesselényi, az 1832-36. évi országgyűlés liberális ellenzék vezéregyénisége,… (tovább)
Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Bibliotheca Historica Magyar Helikon
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dobó Attila: A trianoni békediktátum ·
Összehasonlítás - Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? ·
Összehasonlítás - Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon ·
Összehasonlítás - Féja Géza: Kossuth Lajos ·
Összehasonlítás - Széchenyi István: Széchenyi pesti tervei ·
Összehasonlítás - Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hírlap ·
Összehasonlítás - Széchenyi István: Széchenyi összeomlása ·
Összehasonlítás - Deák Ferenc: Deák Ferencz beszédei I-III. ·
Összehasonlítás - Padányi Viktor: Széchenyi kultúrája ·
Összehasonlítás - Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon I-II. ·
Összehasonlítás