Drága ​New-see! 21 csillagozás

Werner Lansburgh: Drága New-see! Werner Lansburgh: Drága New-see!

Változatok ​Mikes György – alias George Mikes – re/ra: Werner Lansburgh berlini újságíró (1912-1990) nem is a leghosszabb változata megbritesedett egykori honfitársunknak, aki oly nagy sikerrel oktatta a kontinentális érdeklődőknek az angol mentalitást. Ugyanezt teszi számtalan kiadást megért könyvében a németből svéddé, majd angollá „avanzsált” Lansgurgh, sőt tesz még ennél is többet: angolul tanítja – „könnyen, gyorsan” – Drága New-see-ját, szíve választottját. A lányt ostromló leveleiben először is önbizalmat önt a kis hölgybe: angolul igenis meg lehet tanulni, s a gátlásos kezdő nem is sejti, mennyit tud máris. És fő az ötletesség: ha nem tudunk egy szót sem, tekerjünk ki és vessünk be egy nemzetközit, találjunk ki vadonatújat, de olyankor egy nyögés is megteszi – lásd a Churchill-anekdotát. Lansburgh sziporkák, sztorik, pikáns kalandok özönével szórakoztatja és alakítja a maga képére és hasonlatosságára – vagyis anglománná – a vállalkozó kedvű olvasót, aki valóban játszva… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

>!
Európa, Budapest, 2011
262 oldal · ISBN: 9789630792370 · Fordította: Bérci Károlyné
>!
Európa, Budapest, 2001
264 oldal · ISBN: 9630770563 · Fordította: Bérci Károlyné
>!
Európa, Szekszárd, 2000
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630768704 · Fordította: Bérci Károlyné · Illusztrálta: Werner Lansburgh

2 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Zita_Csunderlik>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Nagyon régen kaptam, akkor elkezdtem olvasni, de nagyon nyögvenyelősen ment, végül fel is adtam. Szerintem akkor még nem volt elég hozzá a nyelvtudásom. Most második nekifutásra (sokkal jobb angol tudással) már jobban tetszett, most talán a túl sok szájbarágós magyarázat, ismétlés, és a túl sok magyar nyelvre váltás zavart, emiatt lassan haladtam, lefárasztott elég hamar. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy jó kis könyv, és sokat segít, ha az ember választékosan, igazán angolul szeretne beszélni.

Eta IP>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Szerintem nagyon jó könyv azoknak, akik szeretnének megtanulni helyesen beszélni angolul. Mindeközben szórakoztat is. Hajrá!

chilisauce>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Imádnivaló, szórakoztató és tényleg „brushes up your English” :)))

tasiorsi>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Kicsit csalok, mert kb. 20 oldal lemaradt a végéről, de már nagyon vissza kellett vinni a könyvtárba. Szerintem nagyon aranyos volt, jó kis segítség azoknak, akik szeretnék felfrissíteni az angol tudásukat, vagy szeretnének új kifejezéseket tanulni egyszerűen. Kicsit sajnálom, hogy nem jutottam el odáig, hogy jegyzeteljek… Majd legközelebb. :)

Raesade P>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Nekem tetszett. Szeretem a rejtett humorát. Néha picit erőltetett, de csak néha, és akkor is pusztán pedagógiai szempontból. :) Egyébként tényleg jó a megkopott angoltudás felfrissítésére, valamint pici betekintést is enged az angol szokásokba.

Dorczy>!
Werner Lansburgh: Drága New-see!

Egész jót szórakoztam a könyvön, kicsit tanít, kicsit mulattat, „kiszól” az olvasóhoz, igyekszik minél több mindennel megismertetni. Tényleg igaz, hogy felelevenítteti az elfeledett tudást, ugyanakkor tanítani is próbál. Bár azért úgy gondolom, hogy kezdőknek csak katyvasznak tűnhet az egész, aki pedig egy kicsit jobban tud angolul, unhatja.


Népszerű idézetek

Raesade P>!

Minden angol – ahogy minden más ember – valamilyen akcentussal beszél, mert valahonnan származik. És az angolok – persze mindenki más is – szeretnék tudni, honnan is jött maga tulajdonképpen. A perfekt, akcentusmentes angol, melyet a hasonlóan perfekt iskolákban tanítanak, művirág: se gyökere, se illata.

115. oldal

Raesade P>!

2. számú tanács: beszélj Te is rosszul! Először is elegánsabb, másodszor, annál jobban fogják dícsérni angoltudásodat, minél rosszabbul beszélsz. Nekem például már senki nem bókol, egyszerűen az x-edik angolnak tartanak. Nem szép tőlük.
3. számú tanács: Először is otthon beszélj angolul. Például egy előkelő vendéglő főpincérével és a repülőtér teljes személyzetével. Előzékenyebben fognak kiszolgálni.

166. oldal

Raesade P>!

A touch seldom hurts. What really hurts is its absence.

243. oldal

tasiorsi>!

This made me think of Johnny – of his „Ten Commandments for Writers” which he had painted with gold and silver letters, on a black background, and pinned up in his lavatory, for quiet contemplation:

ONE. Never write about your own problems. There are no problems you can call your own.
TWO. Always write as if someone else writing your book. People won't notice the difference.
THREE. Never express yourself clearly. If people understand what you mean, they'll say that you're laying it on thick.
FOUR. Never call yourself „I”.
FIVE. Call yourself „he”. He is allowed to have feelings.
SIX. You may also call yourself „Georgina”. She is allowed to cry.
SEVEN. THOU SHALT HAVE NO FEELINGS.
EIGHT. THOU SHALT NOT CRY.
NINE. THOU SHALT NOT WRITE.
TEN. THOU SHALT NOT BE.

179. oldal, Embarassing

tasiorsi>!

A middle-aged man went to see a doctor because he wanted to live as long as possible – „at least another thirty years”, he said.
The doctor examined him thoroughly but found no fault with him. „You are as fit as a fiddle”, the doctor said, meaning that he was in perfect health.
But the man was not satisfied with this and insisted that he wanted to live as long as… et cetera.
„Well”, asked the doctor, „do you smoke?” (Na ez az!)
Smoke? No, never”, the man protested.
„And what about boozing”, asked the doc, „do you drink much?”
„I wouldn't even touch a glass of beer”, the man said.
„Fine”, said the doctor and gave the man a quizzical look (kérem, most ne keresse ki a „quizzical”-t, nem tartozik a dologhoz) – „Fine, splendid”, the doctor said, „but what about women, I mean late nights and so on?”
„Women? Never!”, the man said peremtorily. ("peremtorily": lásd „quizzical”. Még egyszer:)
„WOMEN? NEVER!”, the man said peremtorily.
The doctor then asked a last question:
„Now, tell me, my good man, why do you want to live that long?”

67. oldal, The Joke Trick


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Kurt Vonnegut: Időomlás / Timequake
Gabriel Wolf: Something Sickly Unique
Roger Lancelyn Green: The adventures of Robin Hood / Robin Hood kalandjai
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes történetei 2. / Adventures of Sherlock Holmes 2.
Kurt Vonnegut: Éj anyánk / Mother Night
Kurt Vonnegut: Kékszakáll / Bluebeard
Kurt Vonnegut: Macskabölcső / Cat's Cradle
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
Lewis Carroll: Alice Csodaországban / Alice's Adventures in Wonderland