A ​rész és az egész 16 csillagozás

Werner Heisenberg: A rész és az egész

A ​rész és az egész. Ez az öt szó szinte maradék nélkül fogja egybe Werner Heisenberg önéletrajzi írásának indíttatását és végső konklúzióját, a tudós életszemléletét és természetfilozófiáját, vívódásait, hatalmas életművének értékét és hatását, emberi helytállásának támaszait. A visszaemlékező ember krónikás, ki híven jegyzi fel a modern fizika legnagyobbjainak szavait, megmentvén a feledéstől Planck, Sommerfeld, Bohr, Einstein, Pauli, Weizsacker egy-egy beszélgetésben felröppenő gondolatait. Krónikás, aki az atomfizika legjelentősebb ötven esztendejének tudománytörténeti, kulturális és politikai légkörét eleveníti meg; krónikás, aki egyszersmind a legcselekvőbb részes is a huszadik század tudományos szemléletmódját alapjában formáló kvantummechanika egészének létrehozásában. Heisenberg életének és az itt felidézett beszélgetéseknek a középpontja az atomfizika. Centrum, amely kiindulópont; rész, amely az egész egyre táguló köreihez, a természettudományok szélesebb… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1978
350 oldal · ISBN: 9632806638 · Fordította: Falvay Mihály
>!
Gondolat, Budapest, 1975
328 oldal · ISBN: 9632801199 · Fordította: Falvay Mihály

Enciklopédia 34

Szereplők népszerűség szerint

Ludwig van Beethoven · Max Planck · német · Niels Bohr · Niels Bohr · Platón · Werner Heisenberg


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Bla IMP
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Weiner Heisenberg A rész és az egész című munkájától kicsit azért féltem, halogattam, mert egy komoly tudományos mű, s tán nem fogom érteni. Igaz, hogy gimnazista koromban még jártam a TIT által szervezett Atomfizikai szemináriumokra. Ott találkoztam egyébként a könyv tudományos tanácsadójával, Dr. Károlyházi Frigyessel, ki egy kérdésem nyomán meg is dicsért, hogy koromhoz képest sok mindent ismerek az atomok s a még kisebb részecskék világából. De Dr. Marx György sem volt ismeretlen számomra, hisz előadást tartott a Fazekasban – ahol prognosztizálta az idő felgyorsulását, s a szakmai ismeretek 5 évenkénti avulását –, valamint találkoztam vele a balatonfüredi moziban is. Rossz szemével hunyorogva sorban állt, rajtam kívül senki nem ismerte fel. S ekkor – a sors vicce – Korda György lépett be az előcsarnokba jegyet venni. Őt mindenki felismerte, s előreengedték, nem kellett kivárni sorát, amelyben – ilyen az élet – épp egy akadémikus szerénykedett. Lám, bizonyíték, milyen a világ.
Szóval volt némi jártasságom az atomfizika világában, de mégis kis tartózkodással és újra nagy érdeklődéssel olvastam Heisenberg önéletrajzi ihletésű könyvét a kvantummechanika elméletének fejlődéséről, az elmélet élenjáró fizikusai mindennapos és folyamatos vitáiról. Heisenberg abban a szerencsés helyzetben volt, hogy érdeklődése és tudása a XX. századi atomfizika hősei közé emelte őt. Úgy vitatkozhatott Bohr-ral, Born-nal, Paulival, Dirac-kal és főként Einstein-nel, mint együttgondolkodókkal, kik azonos célok érdekében csikorgatták fogaikat, s élesítették elméjüket, hogy megoldják a kor nagy kérdéseit. Így a szem- és fültanú, söt, a kutató hitelességével számolhat be az elmélet fejlődéséről. Dr. Károlyházi, TIT szemináriumom előadója már akkor azt prognosztizálta, hogy a TOKAMAK, vagy a Stellarátor, a szovjet és amerikai fejlesztésű fúziós reaktorok kifejlesztése nyomán előbb-utóbb – de belátható időn belül – közel kerülhetünk a szinte ingyen adódó fúziós energiához. A kézzelfogható közelséget akkor észleljük majd, ha egy-két kísérleti atomerőmű a levegőbe repül majd. Nos azóta Csernobil és Fukusima, a japán erőmű is balesetet szenvedett, s ma sem jutottunk még igen közel a fúziós reaktorok energiát adó gyakorlatához. Úgy tűnik, ez az út göröngyösebb, hisz olyan erők és részecskék világába kell betekintenünk, s az atomi világon belüli működésüket felderítenünk, amely nem hogy szabad szemmel megfigyelhetetlen, hanem még nagyon speciális és drága berendezések (ilyen pl. a CERN) segítségével is legfeljebb a részecskék nyomai válnak részben láthatóvá, amelyből következtetni lehet létükre, viselkedésükre.
Szóval egy kitűnő könyv elolvasását halogattam. S ráadásul miközben olvastam, úgy éreztem: értem az atomfizikát – bár persze nem a matematika nyelvén – de van némi fogalmam az anyag részecske, vagy hullámtermészetéről…. A részecske-hullám dualitás tehát nagyon érdekes világot tár elénk. Ezt az élményt szerezheti meg az, aki nekiveselkedik. Lélekemelő!
S egy mellékes adalék. Heisenberg nemcsak mint tudós, de mint ember is nagyon szimpatikussá vált. Hosszú egészséges túrázásai, vándorlásai és a közben kifejtett porosz szemlélet ellenes demokrácia felfogása különösen közelállónak mutatta be őt. S bár ma is szükségem lenne rá, hogy korunk és társadalmunk vezető értelmiségieinek társadalomfelfogását ismerjem, ők sajnos nemigen részeltetnek ebben…

6 hozzászólás
>!
Chöpp P
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Nagyon örültem, hogy végre ráakadtam Heisenberg önéletrajzi írásának első részére. Több ismerősöm érdeklődött, hogy mi vesz rá, hogy ilyeneket olvassak. A kérdés roppant fantáziátlan, és végletekig leegyszerűsített. Valami hasonló kaliberű választ fontolgattam magamban, de mindannyiszor kedvem támadt volna valami velős gorombaságra, megszólalt bennem a kisördög is, hogy a kérdezők konvencionális és sztereotipikus gondolkodására enyhe odacsippentéssel adjam meg az odaillő választ. /Merthogy egy molynak ez éppen abba a kérdés-kategóriába tartozik, mint a „Miért olvasol?” vagy a „Megőrültél, hogy Ezt olvasod?”. És ezek bizony az önérzetes molyokban felébresztik az iróniát, ne adj' Isten a maró gúny „szúrd le és hagyd ott elvérezni” ösztönét./
Szóval türelmesen rámutattam arra, hogy ez egy önéletrajzi írás, tele történetekkel, zenével, filozófiával, híres fizikusok beszélgetéseivel, kirándulásaival. Átpörgettem, hogy még véletlenül sem lát benne ugye diagramokat, egyenleteket? Na ugye! Mi is akkor a gond Heisenberg-el? Nos kérem: semmi. A rész és az egész egy pálya, egy életmű része. Nem az egész, minden esetre számomra öröm volt vele töltenem a szabadidőm.

7 hozzászólás
>!
silex
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Nagyon érdekes betekintést nyújt a modern fizika kialakulásának körülményeibe. És még olvasmányosan is teszi. Ahogy édesanyám mondta: „Amíg olvastam, úgy éreztem, mintha érteném a fizikát.”

>!
Csanád89
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Izgalmas életrajzi leírások és a tudomány óriásai között lezajlott viták mellet tartalmazza a szerző alapvető elgondolását a fizika fogalmáról, eszközeiről, célkitűzéseiről és jövőbeni fejlődéséről és kapcsolatát az egész tudománnyal. Minden a világ egyre jobban való megismerésére vágyó ember számára kötelező mű.

>!
ppayter
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Nagyszerű könyv egy nagyszerű fizikustól, de nem csak fizikáról, hanem az egész korról, mely a modern fizika meghatározó időszaka volt.
Nem árt némi természettudományos érdeklődés hozzá, de ha nem fanatikus az ember, akkor is szórakoztató és olvasmányos (akármit is jelentsen ez) írásra lel e könyvben az ember.

>!
sothis
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Zseniális. Ha valakinek be akarnám mutatni a modern fizika születésének időszakát, ezt a könyvet adnám a kezébe, mert nem csupán erről ír, hanem mindenről, ami a témához kapcsolódik, de mégis sok ilyen célzattal készült műből kimarad. Szerepel benne filozófia, történelmi momentumok, érzékletes képed ad az akkori tudományos légkörről – mindezt egy olyan ember szemén, benyomásain és gondolatain keresztül, aki vezető szerepet játszott a folyamatban.

>!
András_a_László
Werner Heisenberg: A rész és az egész

Pontosan azt kaptam amit vártam. Egy hiteles korrajzot a század eleji tudományos életről. Ez a könyv az egyik legjellemzőbb példája annak, hogy az „igazság vita közben születik meg”.
Lényegében ismeretelméleti párbeszédek gyűjteménye. Van benne utalás, hogy miért is maradt a náci Németországban. Puszta hazaszeretetből, és ez az ami miatt később a legtöbb kortársa lenézte, és támadta. Egy zseniális tudós, zseniális visszaemlékezései.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp P

Mindkettőnk szemléletmódjában ott voltak tehát az igazság morzsái, és némi joggal vigasztalhattuk egymást Niels Bohr sokat idézett mondásával: „Egy helyes kijelentésnek az ellentéte egy hamis állítás. Egy mélyértelmű igazság ellentéte viszont lehet egy másik mélyértelmű igazság is.”

143. oldal Atomfizika és pragmatizmus (1929)

Kapcsolódó szócikkek: igazság · Niels Bohr
>!
Chöpp P

(…) ha a tengert nézzük, mintha a végtelent tartanánk a karjainkban.

86. oldal, Történelmi és politikai leckék (1922-1924)

Kapcsolódó szócikkek: tenger · végtelen
>!
Bla IMP

Hiszem, hogy mi is méltányoljuk a porosz magatartás erényeit – mondta Bohr. – De mi nagyobb teret biztosítunk az individuumnak, álmainak, törekvéseinek, mint amennyit a porosz fegyelem keretei megengedhetnek. Szabad emberek közösségének szeretnénk részesei lenni, olyan közösségnek, amelynek minden egyes tagja teljes mértékben elismeri a többiek jogait. Számunkra fontosabb a szabadság és az egyéni függetlenség, mint a külső fegyelemből fakadó erő.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Demokratikus elvek · függetlenség · szabadság
>!
Chöpp P

»Ki a szakember?« Legtöbben azt válaszolnák, hogy az az ember, aki sokat tud egy bizonyos tárgykörből. Csakhogy én erre azzal az ellenvetéssel élnék, hogy soha senki nem tudhat nagyon sokat valamiből. Inkább ezt a definíciót választanám: Szakember az, aki ismeri a szakterületén elkövethető legdurvább hibákat, és érti a módját, hogyan kell azokat elkerülni.

288. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szakember · Werner Heisenberg
>!
Chöpp P

Szilárd meggyőződésem, hogy a politikai mozgalmakat nem szabad célkitűzések alapján megítélni, hangoztassák bármilyen lármásan, bármilyen őszintén is szándékaikat. Az a döntő ugyanis, hogy milyen eszközökkel akarják e célkitűzéseket megvalósítani. Ezek az eszközök a nemzetiszocialistáknál és a kommunistáknál is rosszak; azt mutatják, hogy maguk a szerzők sem bíznak már eszméik meggyőző erejében.

202. oldal Náci fordulat és az egyetemi élet (1933)

>!
Chöpp P

    1945. augusztus 6-a délutánján Karl Wirtz azzal rontott be hozzám, hogy atombombát dobtak le Hirosimára. Eleinte nem akartam elhinni, mert meg voltam győződve, hogy az atombomba megépítése több milliárd dollárt emésztene fel, és így is csak több évi megfeszített munkával valósítható meg. Lélektanilag is elképzelhetetlennek tetszett a gondolat, hogy az Amerikában élő fizikusok – kiket oly jól ismertem – ilyen terv megvalósításához nyújtottak volna segédkezet.

264. oldal A kutató felelőssége (1945-1950)

Kapcsolódó szócikkek: atombomba
>!
Chöpp P

Tegnap a szerzetesi fogadalmakról beszélgettünk. Nos, e fogadalom első két pontja nagyon is dicséretes. Ma is szegénységre és egy keményebb, mértékletes életre serkentik az embert. Őszintén remélem azonban, hogy a harmadik szabályra, az engedelmesség követelményére egyelőre nem fektetnek nagy súlyt; ennek ugyanis veszedelmes politikai következményei lehetnek.

78. oldal Történelmi és politikai leckék (1922-1924)

Kapcsolódó szócikkek: engedelmesség · mértékletesség · Niels Bohr · szegénység
>!
Bla IMP

Mindazonáltal a porosz élet elvei – az egyéni ambicióknak a közös ügy alá rendelése, szerénység a magánéletben, becsületesség, megvesztegethetetlenség, udvariasság és pontosság – mindig is vonzottak. Nem vethetem meg őket még akkor sem, ha a politikusok visszaéltek velük.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Porosz elvek
>!
Chöpp P

Ha egy mozgalom rossz eszközöket választ, ezzel csak azt bizonyítja, hogy vezetői elveszítették az eredeti eszmék meggyőző erejébe vetett hitüket.

66. oldal Történelmi és politikai leckék (1922-1924)

>!
Chöpp P

Az angolok mindig úgy játszanak, hogy szükség esetén jó vesztesek tudjanak maradni. A poroszok viszont gyalázatnak tartják, ha veszítenek, bár ugyanakkor – velem együtt – úgy vélekednek, hogy a győztesnek nagylelkűnek kell lennie. Az angolok tovább mennek egy lépéssel: elvárják, hogy a vesztes nagylelkű legyen a győztessel szemben; nem acsarkodnak, ha alulmaradnak, hanem elfogadják a vereséget, és ez majdhogynem felér a győzelemmel.

80. oldal Történelmi és politikai leckék (1922-1924)

Kapcsolódó szócikkek: angol · német · veszteség

Hasonló könyvek címkék alapján

Brian Greene: Az elegáns univerzum
Roger Penrose: A császár új elméje
Patkós András: Az elbűvölt fizikus
Horváth Dezső: A Higgs-bozon
Erwin Schrödinger: Erwin Schrödinger válogatott írásai
Leon Lederman: Az isteni a-tom
John Gribbin: Schrödinger macskája
Brian Greene: The Elegant Universe
Brigitte Röthlein: Schrödinger macskája
Carlo Rovelli: Seven Brief Lessons on Physics