Weöres Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága – a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven – s mindaz, amit írhattak volna. S „nyelvtudása” nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról,… (tovább)
Egybegyűjtött írások 30 csillagozás

Enciklopédia 2
Kedvencelte 8
Most olvassa 4
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 18

Kiemelt értékelések


A fő-fő kincsesbánya. Három kötet, sosem lehet teljesen kiolvasni, mert ahányszor kinyitja az ember, mindig előkerül belőle egy 'hát ez eddig hogy maradhatott ki'. Bár olyan szintű daccal, mint az enyém, nagyon nehezen birkózik meg az önfeloldó keleti filozófia, éshát nem is biztos hogy ez lenne a létének fő célja, azért be kell látnom, hogy évről évre sikerül közelebb férkőznie.
W. S. egy olyan költő, aki hitelesen tudta összedolgozni a távol-keleti vallások békéjét ősi és vad mitológiákkal, néha csak úgy játékból, néha a nyugati nagyvárosi lét szűrőjén át, mert valahol ezek az ismeretek mind bennünk vannak.
Az abszolút kedvenc a Medea, de tényleg minden alkalommal jönnek hozzá újak.
(Utóirat: a világ legszebb pornó-verse szerintem itt található, ha jól emlékszem, a fele tökéletes hexameterekben íródott, na ki tudja, melyik az?:))


Különleges a magával ragadó zeneisége, ezzel kézenfogva jár a valláskultúrák egyesítésére való törekvés (a keresztény nézetektől az indián spiritualizmuson át a buddhizmusig tényleg minden van itt). A népies (ősi) motívumok megférnek a szellemi fejlődés filozófiája mellett.
Az életmű végéig sem tudja viszont teljesen levetkőzni magáról a döcögősséget. Mindig a ritmus, zeneiség erejét igyekszik felülkerekíteni, de a próza átüt, a mesélés, a narráció esetlen kényszere minduntalan megtöri a flowt.
A drámáit víziókként szokták interpretálni, szerintem gyerekeknek szórakoztatóak lehetnek vásári előadásként, de ők olvasva még nem értik.
Különösen jól sikerültek szerintem:
– Képzelt város
– Mahru veszése (egy mitikus világ utolsó pillanatait rövid versszakokban megörökítő ciklus, majdhogynem fantasy)
– A kilyukadt világ (szonett)
– Nyolcadik szimfónia (hármas füzér Krúdy Gyula emlékére, főleg a III.)
– Kuli (érdekes szerepvers)
– Gyors és lassú közérzet)
sokan mások.
A kötetszerkesztés logikus és szépen felépített.


Első olvasásra is legkedvencebb magyar költőmmé változott. A ritmusa, a dallama, a képek ahogy egyikből a másikba ugrik ugyanannyira megdolgozza az agyam mint egy szanszkrit mantra vagy valami bódító növény. Rengeteg versét csak évekre rá értem meg. És akkor pár évre rá megint rájövök hogy mégsem értettem meg. A legtöbb verse olyan mintha egy prizmán vagy egy fraktálon keresztül néznék a világra.
Népszerű idézetek




KARESZ HÜJE
GYÖNGYI HÜJE
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van.
III. köt. p.: 23




Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benne semmi jellemzőt nem találsz.
Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.
Pedig nem rejtőzöm – csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.
Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg – épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?
I. kötet, 344. o. (4., in Rongyszőnyeg)




A nő: tetőtöl talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod;
a férfié: minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi – akár a bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég a semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, eleven,
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párjabölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
1. köt. p.: 443




A jelenkor legveszélyesebb ördög násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.
Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, erkölcsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal.
646. oldal




MINTHA SOSE LETT VOLNA
Folyton csak ébredek
az álmaimból.
Hol kezdődnek,
nem ismerem.
Folyton csak ébredek
az utazásaimból.
Ha elmúltak, mintha
nem is lettek volna.
Folyton csak ébredek
az otthonaimból.
Mások laknak bennük,
nem ismerem.
Folyton csak ébredek
az életemből.
Ha elmúlt, mintha
nem is lett volna.
III. kötet 423. oldal




Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.




Pityu és Pöszi
az óvodakertben mindenfélét sinálnak
ni mijen dicnók
a többi óvodások körülöttük álnak
nézi a Paidagógosz néni
pfuj meekkora dizsnók
ûrlapot és hegyes tollat ragad
dühtõl hullámozva ír:
Tüzdelt Zülõk!
Máskor scináljanak jobb jerekeket.
És felelnek a zülõk:
Kedves Paidagágász Néni!
Hun házasodunk hun meg elválunk
különb féle jerekekkel kísérletezünk
Kisfiúk témáira
Hasonló könyvek címkék alapján
- Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 97% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Pilinszky János összes versei 97% ·
Összehasonlítás - Romhányi József: Szamárfül 96% ·
Összehasonlítás - József Attila: József Attila minden verse és versfordítása 97% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Addig is 96% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava 97% ·
Összehasonlítás - Gazdag Erzsi: Mesebolt 95% ·
Összehasonlítás - Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből 95% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Pilinszky János összegyűjtött versei 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év 96% ·
Összehasonlítás