86. legjobb klasszikus könyv a molyok értékelése alapján

A ​teljesség felé 455 csillagozás

Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé Weöres Sándor: A teljesség felé

„Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.” (A szerző)
A teljes idő: 158 perc.
Rátóti Zoltán előadásában.

Eredeti megjelenés éve: 1945

A következő kiadói sorozatban jelent meg: POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport

>!
Helikon, Budapest, 2020
178 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276984 · Illusztrálta: Orosz István
>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822179
>!
Helikon, Budapest, 2019
178 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276984 · Illusztrálta: Orosz István

8 további kiadás


Enciklopédia 12


Kedvencelte 176

Most olvassa 72

Várólistára tette 195

Kívánságlistára tette 162

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

enigmapanda>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

sose felejtem el, ahogy találkoztam ezzel a könyvel; tizenévesen (!) épp lekéstem egy vonatot, és ültem vácon a peron szélén, ahol várni próbáltam a következőre; sose volt erősségem a várás, akkoriban meg pláne. a padon ült mellettem egy baszott nagy táskás figura, és ezt a könyvet olvasta, akkor viszont ezt még nem tudtam, csak azt, hogy az én életem is baszott nagy táskákban vándorol, tehát belenéztem a könyvébe, és egy majdnem üres lapot láttam, amire ez volt írva; gyere velem repülni, szól a darázs a virágnak / gyere tapadj ide mellém, szól a virág a darázsnak. jókor voltam jó helyen, mert ez a félig üres lap kibillentett az akkori baszott nagy táskás önmagamból, valahogy úgy, hogy most itt ülök, és többek között nagyon szeretem ezt a könyvet.

5 hozzászólás
lzoltán IP>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Felé. Sokkal fontosabbnak tartom e szónak a megjelenését – a címben –, mint a teljességét. Azt a mozgást jelöli meg amely szükséges ahhoz hogy az egyén elinduljon, haladjon, megtegye a lépéseket, irányába, azért hogy azzá legyen. Fontos cselekvés a valami felé haladás (igen, a lesüllyedés is az, ha éppen az az út van kijelölve és azt kell megjárni), de valójában kikerülhetetlen, hogy ez ne a teljesség felé történjen. Az idő nem számít, sem az hogy hány életen keresztül, és milyen formában – ez mindenkinek a saját vallási, filozófiai és gondolati képe alapján kerül eldöntésre. Az idő nem számít.
     Olvasatomban a szétesést, szétbomlást vélem felfedezni, mint azt az ösztönző mozgatórugót, amely lebontja az emberi természetet – szinte végtelen számú – vékony papírcsíkokra és egy hatalmas fa ágaira felaggatva őket engedve a szél játékának hol összecsavarodnak egymásba, hol külön-külön alakítanak kisebb-nagyobb csomókat, hol pedig egymagukban, nyugalomban függenek. Szétbomlás, amelyet az újra összeállás követ, és így tovább ki tudja meddig folytatva ezt a sorozatot, számtalan eshetőséget építve és ismét szétesve megadva a lehetőségét egy újabb, egy talán teljesebb összefonódás eléréséhez.
     Vajon mikor érhető el a teljesség? Az irány, a felé, meghatároztatott, a lehetőség, esély ott fekszik, „csak” mellé kell bújni és átölelni. Szétbontani a lényt személyiségének morzsáira és mint az asztalterítőn landolt darabkákat egy szemetesbe összegyűjteni, hogy valahol odakint egy szemétdombon a jelentéktelenség elfogadásába ölelkezve merüljön el és abból szülessen újjá. Vajon mi lehet az ami oda elvezet, ami biztosan, nem elárulva a felé visz. Nincs olyan, mert minden az, mivel semmit sem lehet kizárni.

Weöres Sándor saját szája ízére formálva adja elő „receptjét”, amely a nagy ősi termőföldből kinövő növényekből kínál elkészítésre egy életre szóló táplálékot. Nagyszerű dolog, hogy többen is papírra vetik ez irányú gondolataikat még akkor is, ha mindegyikük ugyanazt mondja. Sokat számít a sajátságos nézőpont, az egyéni hangvétel, az a plusz, amit ő észrevesz, és az a mínusz, ami felett valamiért elsiklott. Ez így teljes, ez az ő teljessége, és ezt mindenkinek saját magának érdemes megfogalmaznia.

>!
Tericum, Budapest, 1994
140 oldal · ISBN: 9638453095
11 hozzászólás
gabona>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Valamennyien alighanem gyermekkorunk óta ismerjük Weöres Sándor nevét és munkásságának egy szeletét: ő Sanyi bácsi, a jóságos nagypapa, akinek térdén lovagolva annyi kedves kis versikét hallgattunk végig – hiába nem nekünk szánta őket eredetileg, de csak így engedték publikálni –, mit sem sejtve arról, hogy felnőtt fejjel mennyire másképp fogjuk értékelni őket, akár a magyar népmeséket és Disney-rajzfilmeket; ő a punk, a kívülálló, a rebellis, aki – legalábbis Bödőcs Tibor szerint – egyszer rágyújtott a Himnusz kéziratától pár méterre; ő a malacra szárnyat igéző Bóbita, minden pletykálkodó asszony és a Harap utca három kikiáltója.

Van viszont WS mesternek egy másik oldala: a gondolkodó remete, a komoly filozófus, a visszavonult sztoikus bölcs, aki Hamvas Bélának ajánlja leggyakrabban forgatott prózai művét, papírra nyomott szerencsesütemény-csomagját, az egyik legtökéletesebb füveskönyvet, amihez valaha is szerencsém volt. Harmadik éve egy-egy alkalommal, általában rendszertelenül, de egy évben egyszer mégis valami komoly, belső indíttatás eredményeképp lekerül a polcomról ez a nagyon eltalált kivitelű és megjelenésű, tenyérnyi csoda. Lassan már kívülről tudom (és nem tagadom, hogy most valójában kétszer is elolvastam), az idei év során pedig a Füves könyvben is felbukkant néhány szemelvény belőle, minden alkalommal másképp kápráztat el.

Olyan ez a kis lélekmelengető, felemelő és legtitkosabb belső szemünket is kinyitó bölcsesség-gyűjtemény, varázslat-cunami, akár A kis herceg – nem lehet csak egyszer elolvasni, sőt igazából befejezni sem, hiába könyveli el az ember. Mindig ott kell, hogy legyen akár a zsebünkben velünk, akár a lelkünk legmélyén: az biztos, hogy aki csak egyszer is a kezébe veszi, utána időről időre visszatér hozzá, hogy a címben említett teljességhez vezető igazi utat meglelje. Ez a könyv az egyik legcsodálatosabb örökérvényű kedvencem, amelyben minden ismétlés alkalmával találok aktuális gondolatokat, spoiler

>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822179
somoly>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Nem annyira korábbi, mint inkább folyamatos olvasás. Ez a könyvecske szerintem kötelezően választandó (vagy választható? – nem emlékszem pontosan, valahogy így hívták a „B” jelzésű tárgyakat az egyetemen, mindenesetre sem egyiknek, sem másiknak nincs sok értelme) azoknak akik
1) érdeklődnek az élet dolgai és a spiritualitás iránt
2) válaszút előtt állnak, vagy nagy öröm, bánat érte őket
illetve bónuszként azoknak, akik esetleg úgy gondolják, hogy Paulo Coelho író (bocs :)).
Viccen kívül, szerintem minden betűszerető embernek alapmű. Minden benne van.

5 hozzászólás
Roszka>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Véletlenül találtam erre a könyvre. Érdekes olvasmány, a szerző gondolataival, ahogy halad, haladhatunk a teljesség felé. Talán mindannyian arra igyekszünk. Talán mindenki megírhatná a gondolatait e téren, de nem hiszem, hogy így sikerülne. Okos és figyelemre méltó gondolatok vannak benne, bölcsességek. Lélekemelő az olvasása.

Milli88 P>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Attól függetlenül, hogy az eredeti mű 1945-ben született némelyik írás akár mai is lehetne. Ez a tény egyszerre döbbenetes, elszomorító és nagyon elgondolkodtató. Nem túl jó érzés párhuzamot vonni a háborús időkkel és a most ugyan országunkban háború mentes, de olyan amilyen jelen helyzettel.

A kedvenceim:
– Tíz lépcső
– A vágyak idomítása
– A visszautasító érzelmekről
– Az emberismeretről
– Természetes igények (!!!)
– Az érzékfeletti érzékelés

Zzsófi>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Február 21. óta olvasási válságban szenvedek, azóta ez volt az első könyv, amit kiolvastam.
Csodálatos volt. Mintha nekem írták volna, igazi lélek-eősítőként hatott. Nem nagyon tudok mit mondani, ezt a könyvet olvasni, érezni kell.

Mariann_Czenema P>!
Weöres Sándor: A teljesség felé

Én ezt a könyvet ajándékba kaptam, azzal a megjegyzéssel, hogy bár lehet, hogy elsőre nem fog tetszeni, de ehhez a kötethez, Weöres tanításaihoz fel kell nőni a léleknek, hogy be tudja fogadni azt. Azt hiszem, hogy rögtöni nekifutásra egyetértettem ezzel a megállapítással, de most többedik alkalom után, csak szívből ajánlani tudom.
Idén januárban már olvastam egyszer, amikor valami megzavarta a lelkemet, de egyébként karácsony előtt szoktam végigmormolni a sorokat, rímeket, mintegy adventi lelki megtisztulásként.
Update, sokadik olvasásnál:
Szerintem még nem volt olyan alkalom, amikor ugyanaz a rész tetszett volna, illett volna az életemhez. És szintén sokadik olvasáskor értettem meg, hogy a vallás meg a sztoikus filozófia nem is áll olyan távol egymástól.


Népszerű idézetek

Szelén>!

Tíz lépcső

Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erõ legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.

10. oldal

1 hozzászólás
Almost_Zed>!

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

11. oldal, Szembe-fordított tükrök (Tericum, 2000)

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.

A gondolatok visszája és színe

8 hozzászólás
Rea P>!

KÉTFÉLE ÓHAJ
„Gyere velem repülni” – szól a darázs a virágnak.
„Tapadj az ágra mellém” – szól a virág a darázsnak.

82. oldal (Tericum, 2000)

aezs>!

Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.

105. oldal

3 hozzászólás
Melinka>!

Mindenki csak a saját sorsát bírja elviselni; a másé alatt összeesne.

2 hozzászólás
Jaumijau>!

A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést, és nem az, aki látja a tengert.

123

czegezoltanszabolcs>!

A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan.

Lunemorte P>!

Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelidül és derék háziállat lesz belőle.

A vágyak idomítása

Jaumijau>!

Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor a határok közt megjelent.

29. oldal, Ki vagy te?


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Krúdy Gyula: Jézuska csizmája
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Szabó Magda: Daloljanak itt angyalok
Böjte Csaba: Arra születtél, hogy ajándék legyél
Szabó Magda: Abigél
Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék! / Kire ütött ez a gyerek?
Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Janikovszky Éva: Ráadás