Sanghaj ​Baby 13 csillagozás

Wei Hui: Sanghaj Baby

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sanghaj, ​Kína, az ezredfordulón. Máglyák lobbannak fel szerte a városban, hogy porrá égessék az elmúlt időszak legnagyobb vihart kavart könyvének, a Sanghaj Babynek negyvenezer példányát, megkísérelvén megakadályozni, hogy ez a „velejéig romlott, dekadens” írás eljusson az olvasóközönséghez. De a mű titokban tovább terjed, a lángok csak erősítik a regény és szerzője kult -státuszát. Miről is szól ez a könyv? Ki lehet az a huszonöt éves írónő, aki írásával ilyen indulatokat szabadított el?Az önéletrajz-jellegű regény főhőse, Coco, egy fiatal írónő, aki két férfi – egy introvertált, kábítószerfüggő kínai festő, és egy sármos, családos nyugati üzletember; a lelki kötődés és a perzselő testiség – között „ingázva” keresi önmagát és élete értelmét, ismeri meg vágyait, és fedezi fel saját szexualitását. Mindkét kapcsolat eleve bukásra ítéltetett, és az átélt örömök és szenvedések, a múló boldogság és szerelme tragikus halálának kapcsán Cocóban végre megfogalmazódik a minden embert… (tovább)

>!
Bestline, Budapest, 2001
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635285469 · Fordította: Pordán Ferenc

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Vhrai P>!
Wei Hui: Sanghaj Baby

Megírva őszintén, a fülszöveg alapján azt hittem, egy drogmámoros szerelmi történet lesz a középpontban, de ennél szerencsére többet kapunk. Az írónő a saját életéből merítve mutatja be az ezredfordulós Sanghaj bohém művészvilágát. Wei Hui írásából kitűnik, hogy széleskörű műveltséggel rendelkezik mind a filozófia, mind a popkultúra területén. Amiről talán kicsit kevesebbet szerettem volna tudni, az a főszereplő szexuális élete. Nem hanyagolható el a párkapcsolati szál sem, mivel ez adja a sztori sava-borsát. Bár a Tian-Tiannal kapcsolatos részeknél úgy éreztem, az írónő a fiú “hibájával” egyfajta mentséget ad a lánynak arra, hogy kapcsolatba bonyolódjon egy másik férfival is. A történet befejezésére egy darabig egyáltalán nem számítottam, bár a szerző szerintem még így is korán rántotta róla le a leplet. A sajátos hangulata miatt nagyon érdekes olvasmány, de megrögzött romantikusoknak nem ajánlanám…

ervinke73>!
Wei Hui: Sanghaj Baby

Ki vagyok én? Ebben a kérdésben talán nem is annyira a válasz, mint inkább maga a kérdés a lényeg.
A könyv maga nagyszerű, annyira lírai, és annyira szókimondóan földönjáró, amennyire kell. Nem botrányos, pusztán őszinte. Bár ez sokakat megbotránkoztat. Talán mert félnek a kérdéstől:Ki vagyok én?

StAngela>!
Wei Hui: Sanghaj Baby

Az elején megfogott a festői mondataival.
Imádtam, ahogy a főhősnő az őt körülvevő világot olyan szavakkal írta le, ami csak egy művésznek jutna eszébe. ….De! egy idő után túl soknak, kissé mesterkéltnek találtam. Bár a vége felé egyre kevesebb lett ezekből.
Maga a történet tetszett, mert átjöttek az érzelmek, a szenvedély és a szomorúság is. Kicsit talán erotikus volt, de semmiképp sem megbotránkoztató módon!
Egyetlen oka van a 4*-nak.: jobb lett volna szerelmi sztorinak hűtlenkedés nélkül.


Népszerű idézetek

Bélabá>!

Kundera azt mondja, hogy a huszonegyedik században bárkiből lehet író. Csak tollat kell ragadnunk, és le kell írnunk saját történeteinket. A vágy, hogy kiöntsük a szívünket másoknak, minden emberi lény spirituális igénye.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Milan Kundera
Bélabá>!

Egy tanult férfinak is kell, hogy legyen érzéke a romantikához: tudnia kell, miben rejlik egy nő szépsége, milyen egy jó nő, és, hogy milyen a női bánat.

122. oldal

Bélabá>!

Egy régi mondás szerint: „Már hároméves korától bárkiről meg lehet mondani, milyen lesz nyolcvan évesen.” Azaz mindenkinek vannak olyan tulajdonságai„ melyek soha nem változnak.

193-194. oldal

Bélabá>!

Tian Tian mindenkit csodált, aki kívül esett a normalitás határain, különösen az olyan embereket, akik megjárták az elmegyógyintézetet. Véleménye szerint a bolondokat csak azért nem tartják őrültnek, mert a társadalom nem képes felfogni bölcsességüket. Úgy gondolja, a szépség csak akkor megbízható, ha a halálhoz, a reménytlenséghez, esetleg a gonoszhoz van valami köze. Mint az epileptikus Dosztojevszkij, a fül-metsző Van Gogh, az impotens Dalí, a homoszexuális Ginsberg vagy Frances Farmer, a filmsztár, akit a McCarthy éra boszorkányüldözéseinek idején egy menhelyre hurcoltak és lobotómiát hajtottak végre rajta. Vagy Gavin Friday, az ír énekes, aki csakis vastag, fénylő sminkkel az arcán volt képes létezni. És Henry Miller, aki a legszegényebb időszakában fel-alá járkált a vendéglők előtt, hogy elcsenjen egy darabka steaket, és az utcákon kóborolva koldulta össze a tízcentest a metróra. Tian Tian gyönyörű, vad virágoknak látja ezeket az embereket: elemészti őket a tehetségük tüze, magányosan élnek és magányosan is halnak meg.

18. oldal

KergeEgér>!

A mosdó falán találtam egy érdekes rajzot. Egy zöld erdősávot ábrázolt, és egy hatalmas kérdőjel volt rajta: „Mi a legrémisztőbb teremtmény a föld színén?” Zhu Sha és én egyszerre vágtuk rá a választ: „Az ember.”

131. oldal

Mehi>!

Első pillantásra semmi közös nincs bennünk. Én energikus, ambíciókkal teli valaki vagyok, számomra a világ érett, lédús gyümölcs, ami csak arra vár, hogy belemélyesszem a fogaimat. Ő befelé forduló, romantikus típus, az életet arzénnel meghintett süteménynek tekinti – minden egyes harapás egy lépéssel közelebb juttatja a halálhoz. De a kettőnk közti különbségek csak növelték egymás iránt érzett vonzalmunkat, ahogy a Föld északi pólusa sem létezhet a déli nélkül. Hamarosan egymás szerettünk.

8. oldal

Mehi>!

A halál árnyéka csak lassan, az idő múltával oszlik el. Mindig csak egy vékony üvegfal fogja elválasztani a jelent a múlt roncsaitól.

9. oldal

StAngela>!

Ha neked fáj a bal lábad, nekem is sajogni kezd a jobb. Ha téged fojtogat az élet, én sem kapok levegőt. Ha azt akarod mondani, hogy szerelmed pusztán egy fekete lyuk, akkor többé én sem leszek képes szerelmeskedni. Ha eladod a lelked az ördögnek, tőr fúródik az én mellembe is.

232. oldal

StAngela>!

Amikor a szerelmed elmegy, kisírhatod minden könnyedet, akkor sem tér vissza.
Örökre elment, magával vitte összetört emlékeidet, megtért a porhoz, egy magányos lelket hagyott csak maga mögött.

235. oldal

Mehi>!

Te gyerek, te valóban az én lányom lennél? A fejed a felhők között, de megbotlasz minden fűszálban – mondta anya.-Mondd, mire ez a sok hiábavaló igyekezet?

22. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jang Ercsö Namu: Búcsú Tóanyánktól
Kuo Mo-Zso: Ifjúkor
David Weiss: Meztelenül jöttem
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Irving Stone: Michelangelo
John Williams: Stoner
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony