Az ​osztály vesztese 103 csillagozás

Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Az éjszaka leple alatt furcsa kép kerül az osztály facebook oldalára: esetlen alak minionjelmezben, felette a falra írt felirat: Az osztály vesztese!
Az osztályfőnök tombol, a diákok gyanakodva méregetik egymást. Tettesnek se jó lenni, de áldozatnak még rosszabb. Gyerekek életét ismerjük meg mindenestül, miközben velük izguljuk és szorongjuk végig ugyanazt a pár napot a felkeléstől a feleltetéseken át a napköziig. Vajon ki tette és miért?

Korosztály: 11+

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Pagony, Budapest, 2016
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634101895

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Anti · Áron · Feri


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 67

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Ez a könyv nagyon közelről érintett engem. Mégpedig azért, mert én is egy 5. osztályos fiú édesanyja vagyok. Aki, amikor meglátta a könyv címét, nevetve mondta, hogy „ez a könyv akkor rólam szól.” Ő csak nevetett, nekem pedig összefacsarodott a szívem. És eszembe jutott, hogy minek van nap mint nap kitéve az iskolában. Ha játszik a többiekkel, akkor sokszor szándékosan fellökik, ha nem játszik, hanem olvas a szünetben, akkor előfordul, hogy kinevetik, csupán azért mert olvas. Ha fellökik és elszakad a nadrágja, akkor sem kel senki a védelmére, még az iskola pedagógusai sem, mert legtöbbször ők a szünetekben beszélgetnek egymással. Ha ő védené meg saját magát, akkor szerencsétlenségére azt éppen észrevenné egy tanár, és akkor még ő kapna fejmosást. Ha nem vesz részt a durva fiújátékokban, akkor kiközösítik, ha részt vesz, akkor esetleg alul marad, mert se nem egy verekedős, se nem egy harcias gyerek. Ha éppen ezért a lányokkal beszélget, akkor ismét előfordul, hogy nevetség tárgya lesz a fiúk körében.

Kemény könyv volt ez, arra hívja fel a figyelmet, hogy ne hagyjuk, hogy gyermekünk áldozattá váljon. Ne intsük le, ne bagatellizáljuk el, ha panaszkodik valamilyen őt ért sérelemről. Hallgassuk meg, találjuk meg a megfelelő vigasztalást, erősítsük meg és segítsünk neki, tudja, hogy ránk mindig, mindenben számíthat. Ajánlott olvasmány minden pedagógusnak, minden szülőnek és hasonló korú gyereknek!
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/weber-aniko-az-osz…

>!
meseanyu MP
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Most, hogy én is napköziben dolgozom, tanúsíthatom, hogy tényleg ilyen ez a közeg. A tanárnak legalábbis nagyon kemény, de a gyerekeknek se egy üdülés. Fárasztó, frusztráló, az egyébként is gyenge oktatási rendszer egyik leggyengébb pontja szerintem. És én még egy elit iskolában vagyok. Wéber Anikó nagyon jól bemutatja ezt a világot, látszik hogy saját tapasztalatai alapján írta a regényt. Olvasmányos is, érdemes vele foglalkozni, elolvastatni a gyerekekkel, beszélgetni róla. Egy bajom van csak, hogy a felépítésében nincs meg az a svung, ami igazán irodalmilag szórakoztatóvá tenné. Bár itt a közös sztori azért összeköti a különböző gyerekek szemszögéből írt fejezeteket, de nekem mégis kicsit olyan volt, mint az Ez egy ilyen nap, valahogy több kellett volna, hogy igazán összeálljon és íve legyen a dolognak. Tudom, hogy mindig ezzel jövök, de a régi pöttyösök, pl. Szabó Magda ifjúsági regényei szintén nagyon valós problémákkal foglalkoztak, valahogy mégis regényesebben, izgalmasabban.

8 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

" A tanárnő gyanakodva fürkészte, de nem szólt semmit.
Ahogy mások sem. Tulajdonképpen évek óta senki sem mondta a szemébe, hogy cigány. Mégis mindig ott volt a levegőben. A mondat végén elharapott szavakban és abban a körülményeskedésben, ahogy egy-egy tanár vagy diák hozzá szólt, ha valami történt. Mert ha Lili hazudott, ha Domi verekedett, ha Balázs beszólt, akkor rosszak voltak. Ha ő tette valamelyiket, akkor cigány volt. És míg a rosszaságot abba lehetett hagyni, ezt nem."

Mostanában egyre többször akad olyan kötet a kezembe, amit alapvetően nem vennék meg, de mivel utazókönyvként „kölcsönkapom ” így mindenképpen elolvasom.
Ami alapvetően nem könnyű, mert egyáltalán nem biztos, hogy pont olyan lelkiállapotban vagyok, hogy az adott történetet megfelelően élvezni tudjam, vagy átérezzem, értékeljem.
Ami fontos, hogy a komfortzónámon kívül esett eddig a gyermek – és ifjúsági irodalom azon része, melyek ennyire fiatal korosztályról szóljanak.
És még az is igen csak fontos volt tudatosítani, hogy még nincs gyermekem, de van egy hasonló korosztályú Öcsém.
És most, hogy túl vagyok ezen történeten, teljesen kivagyok akadva. A szívem a torkomban dobog és nem is olyan régen fel is hívtam a testvéremet, hogy, hogy van.
Nevetséges tudom, hisz nyári szünet van, és nálunk ez a fiúcska az osztály menő gyerekeinek egyike, mégis teljesen a könyv hatása alatt állok és aggódom.

Maga a kötet rendkívüli.
Nagyon érdekes volt végig követni ugyan azon eseményeket, ennyi gyermek látásszögén keresztül.
Sokszor félre vezetettnek éreztem magam, és amikor már biztos voltam az úgynevezett „vesztes” kilétében, minduntalan rá kellett jöjjek teljesen máshol keresgélek.
Ennek tudatában igen is meglepet a végkifejlet és bár „szépen” elsimítottnak hatot az írónő megoldása, én nem éreztem annak.
Teljesen felháborított, hogy az én időmben is ment ez a „csata” menő és kevésbé népszerű diákok között, de, ez nem, hogy nem enyhült, de a mai világunkban teljesen eldurvult a helyzet.
Nyilván nem fogok belemenni, hogy nekem milyen volt, vagy milyen nem.
De annyit leírhatok voltam vesztes és nyertes is, ahogy mindenki.
Az ember nem több, mint az általunk oly lenézett állatvilág tagjai, az erős életben marad és vezet, a gyenge elhullik többnyire sajnos.

Azt hiszem ezt a könyvet, érdemes lenne elolvastatni minél több fiatal gyerekkel, hogy egy kicsit átérezze, hol is helyezkedik el azon a bizonyos osztályranglétrán, és vajon mit tehet, vagy esetleg ne tegyen.
A világ kegyetlen. Én ezt értem, de elég szánalmas, hogy aki bánt és üt, azt otthon hasonlóképpen fogadják, aki pedig elszenvedi meg sem kérdezik, hogy otthon szeretik e, vagy hasonlóan fogadják, mint a bántalmazóját…

A történet nagyon ott van a toppon nála, igen is tetszett. Pedig valószínűleg nem a legjobb öt csillagra értékelni egy ilyen témájú könyvet, de erről is beszélni kell. És ha ezt egy olvasmányos történeten keresztül ismerjük meg még jobb.

Tehát kedvenc és igen is ajánlom.

Ami pedig a szokásomat illeti, nagyon szépen köszönöm, hogy volt lehetőségem utazókönyvként kézbe venni és elolvasni.

Kedvenc , ajánlom!

5 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Szíven ütött, mert nagyon eltérő személyiségű és helyzetű fiatalok problémáit, gondjait ismerjük meg első kézből. Szíven ütött, mert én is voltam magányos, hallgatag, néha erőszakos, néha álmodozó vagy rajzolgató diák. Éreztem azt, hogy „A világ tele van fölösleges hangokkal.” és hogy teljesen egyedül vagyok…

Elképesztő és megdöbbentő könyv.

Nem rossz, de valahogy nem volt kerek nekem. Jól kitalált és nagyon érdekesen felépített történetről van szó, valahogy a vége mégsem klappolt. Élvezetes volt olvasni és keresni a bűnöst, de azért hozzátenném, hogy ez az egyik legenyhébb bullying sztori, amit valaha olvastam.

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2017/01/weber-anik…

>!
Pagony, Budapest, 2016
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634101895
>!
Kelemen_Hanna P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Nem vagyok ötödikes (pláne nem fiú), soha nem voltam napközis, annak idején nem ért szinte semmilyen bántás az iskolában, de ezt a könyvet majdnem végigbőgtem, annyira átéreztem ezeknek a gyerekeknek a hátborzongatóan sivár és félelmetes mindennapjait. Ha ezt kell átélniük nap mint nap, én nem tudom, hogy bírják ki. És Wéber Anikónak elhiszem, hogy amit leírt, az az igazság. És hogy az a kiút belőle, hogy ha a gyerekek és a tanárok elolvasnák ezt a könyvet, és nagyon-nagyon sokat beszélnének róla és azokról a témákról, amiket ez a könyv felvet.
Annyira letaglózó, amiről szól, hogy nehéz megfigyelni azt a virtuóz szerkesztést, amit az író véghezvisz: egy igazi, jól összerakott krimit tartunk a kezünkben. Ki mit látott, ki mit tud és mit vél tudni, és főleg: mi történt valójában. Fantasztikus, meglepő, feszült és lebilincselő.

>!
Csoszi
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Olvasmányos, lendületes, megdöbbentő. Tíz gyerek szemszögén követhetjük végig a történéseket. Sok újdonságot nem adott, hiszen már szinte az óvodában meg kell vívnia egy gyermeknek a saját harcát, és ez az évek múlásával csak súlyosbodik. Szörnyű belegondolni, hogy miket tapasztalhatnak meg, és személyiségtől, hozzáállástól függően ki hogyan dolgozza fel a negatív élményeket. Ez egy olyan könyv, amivel érdemes lenne az iskolákban is foglalkozni.

>!
Pagony, Budapest, 2016
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634101895
>!
ziara P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Nagyon tetszett ez a könyv. Fontos dolgokra tanít, illetve hívja fel a figyelmet. Nekem egyben volt a dolog, attól függetlenül, hogy minél több gyerek történetét megismertük, annál jobban beleláttunk az események alakulásába. Bravúros első könyv!

>!
tmezo P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Elgondolkodtató történet. Nagyon mai képet fest le a gyerekek iskolai mindennapjairól.
5. osztályosok a szereplők, és mondhatnám, hogy megdöbbentő az egymással szembeni viselkedésük, de az a helyzet, hogy egyik-másik szituáció már a nagycsoportos óvodásoknál is tapasztalható.

Sokféle dologgal találtam magam szembe, amiket a gyerekek átélhetnek, megtapasztalhatnak. A lényeg egy dolog körül forgott, váltották egymást a szemszögek, és közben megismerhettem a szereplőket, megtudhattam kit, miért piszkálnak vagy csúfolnak.
Kíváncsian vártam, hogy kiderüljön, ki követte el a legdurvább tettet, de nem ütött túl nagyot a felfedezés. A vége nem ért el a szívemig, túl gyors lett a lezárás.

Kell ezekről a dolgokról tudni, és levonni a magunk tanúságát.
Örülök, hogy elolvastam.

14 hozzászólás
>!
DoreenShitQ
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

    Több okból is fáj a szívem, ha erre a könyvre gondolok. Egyrészt maga a témája miatt, az írónő igaz nem győzött meg száz százalékosan, volt olyan részlet, ami szúrta a szemem, és nagyon túl volt tolva, de a nagy egészet nézve nem mondok rosszat.
    Másrészt tetszett, hogy több gyerek életébe is bekukkanthatunk, egy csomó magas labdát dobott fel az írónő, és nagy szívfájdalmamra nem ütötte le egyiket sem. Járt volna mindenkinek legalább egy-két mondat a végén, érdekelne, mi lett velük. Nagyon hiányérzetem volt a végén, és tönkre vágta az élményt bennem ez a hanyagság, amivel az írónő a többiek sorsát elintézte.
    Összességében a maga nemében jó könyvnek tartom, igaz nem hozta meg számomra a várt padlóra küldést, mint például a Massza, – amiről azóta se tudok normális értékelést írni, úgy a földbe döngölt –, de egy misét mindenképp megér.

>!
h_orsi P
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Az alapötlet nekem nagyon tetszett, és meg is lepődtem rajta, hogy végül lett megoldása a történetnek.

Tetszett, hogy nagyon sok féle „gyerektípust” bemutatott a kötet. Hogy mindegyikük átélte már a kiközösítés valamilyen formáját. Hiába volt az egyik a másik szerint menő, attól az a bizonyos ember ugyanolyan rosszul érezte magát a saját bőrében.

Azonban: nekem nagyon elnyújtott volt a sztori. Volt, hogy ugyanazt a szöveget kaptuk csak más név szerepelt benne, és egy kicsit a háttértörténeten is változtattak. Aztán csak bumm!, itt a vége.

A végkifejlett pedig nem volt éppen a legtökéletesebben kivitelezve. Hirtelen és gyors volt. Az erkölcsi példa állításával egyetértettem, de szerintem ezt az írónő megtehette volna korábban is.


Népszerű idézetek

>!
AniTiger MP

    A tanárnő gyanakodva fürkészte, de nem szólt semmit.
    Ahogy mások sem. Tulajdonképpen évek óta senki sem mondta a szemébe, hogy cigány. Mégis mindig ott volt a levegőben. A mondat végén elharapott szavakban és abban a körülményeskedésben, ahogy egy-egy tanár vagy diák hozzá szólt, ha valami történt. Mert ha Lili hazudott, ha Domi verekedett, ha Balázs beszólt, akkor rosszak voltak. Ha ő tette valamelyiket, akkor cigány volt. És míg a rosszaságot abba lehetett hagyni, ezt nem.

126. oldal, 8. A hazugság

Kapcsolódó szócikkek: Áron · cigány
>!
Sicc

– Kiszínezzem? – kérdezte Mária néni.
– Sse-semmiképp – rázta a fejét Anti.
– Miért? – csodálkozott Mária néni.
– Mert nem szeretem a színeket. O-o-olyanok, mint a szavak – magyarázta Anti.
– Hogyhogy? – értetlenkedett tovább Mária néni.
– Fölöslegesek – felelte magabiztosan Anti.
– Fölöslegesek? – méltatlankodott Mária néni.
– Igen. Gon-gon-gondoljon csak Mária néni a némafilmekre! A-a-azokban sem voltak színek. Fe-fe-fekete-fe-fe-fehérek voltak. És nem véletlenül – tette hozzá titokzatosan Anti.

170. oldal

>!
Citrompor P

– Ha teszünk valamit, annak csak akkor van érteleme, ha vállaljuk is.

198. oldal

>!
AniTiger MP

    Egyedül a dolgozatos napokat szerette. Olyankor ő volt a sztár. Mindenki mellé akart ülni, hogy leshessen. Aztán irigykedve nézték, amikor ötöst kapott. Pedig bárkivel cserélt volna. Hamar rájött ugyanis: okosnak lenni veszélyes. Kicsinek és gyengének lenni szintén. De okosnak és kicsinek is lenni: ez a legrosszabb kombináció, amit a hátán hordott a föld! Ő pedig alacsony volt, kisfiús arcú és jó tanuló. Tehát rettegett.

45. oldal, 4. Az életre kelt tablókép

Kapcsolódó szócikkek: Feri
>!
AniTiger MP

A világ tele van fölösleges hangokkal.

155. oldal, 10. A néma varázsló

>!
tmezo P

– Anti, gondold végig, hogy azzal, amit mondasz, megbántasz-e valakit. Aztán gondold végig, hogy ha nem mondod el, azzal kit bántasz meg. És végül gondold meg azt is, miért fontos, hogy kiderüljön az igazság.

170-171. oldal

>!
Jesper_Olsen

Csaba mindig csodálta, hogy a tanárok milyen tökéletesen birtokában vannak a szemöldökmozgatás művészetének.

140. oldal

>!
dianna76 P

Csak egyet kell aludni, és új nap lesz. Új esély. Csak legyen szerencséje – könyörgött magában, és észre sem vette, hogy automatikusan kikerüli az utcai lámpákat. Úgy járt a sötétben, mint aki soha többé nem akar kilépni a fényre.

>!
AniTiger MP

    Anti a szavakat kereste. Aztán hosszabb szünetekkel, az abrosz barna csíkjait bámulva előadta a tervét, hogy író lesz.
    – Író? – emelte fel a hangját az apa. – Ez megint valami bolondság? Kezd elegem lenni ebből a te varázsvilágodból. Az egész nyarat fantasztikus marhaságok olvasásával töltötted. Azt mondd meg nekem: hány kötelezőt olvastál el??

155. oldal, 10. A néma varázsló

Kapcsolódó szócikkek: Anti
>!
dianna76 P

Senkinek sem vallott volna be ilyen ciki dolgot, de: félt. Nagyon.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Holly Black – Cassandra Clare: The Iron Trial – A vaspróba
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Szalay Lenke: Mogyoró és a Fiú
Balogh Béni: Szivárvány a Sajó felett
Balázs Sándor: Pozsonyi diákok
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál