J. ​R. R. Tolkien – A Hobbit művészete 53 csillagozás

Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

J. R. R. Tolkien előszeretettel illusztrálta a saját szövegeit. Első regénye gazdag világát nemcsak szavakkal, hanem térképekkel és rajzokkal is megteremtette. A hobbit művészete című kötetben tíz fekete-fehér és öt színes kép kapott helyet, amelyek eredetileg a regény amerikai és angol kiadásához készültek, valamint azok a vázlatok, skiccek, amelyek megelőzték a végleges változatokat. A képeket két Tolkien-tudós, az amerikai Wayne G. Hammond és az angol Christina Scull gyűjtötte egybe és látta el magyarázatokkal

Eredeti cím: The Art of The Hobbit by J.R.R. Tolkien

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2020
144 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631439922 · Fordította: Bonácz Ágnes · Illusztrálta: J. R. R. Tolkien
>!
Európa, Budapest, 2012
144 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630795036 · Fordította: Bonácz Ágnes · Illusztrálta: J. R. R. Tolkien

Enciklopédia 3


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ancalimë P>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Nem lehet elégszer elmondani Tolkien mennyire zseniális. Nyelveket alkotott, minden részletre odafigyelve kidolgozott egy hatalmas világot, verseket írt plusz illusztrációkat is készített hozzá. A kötetben pedig megtalálhatóak azok, amelyek A hobbithoz készültek (plusz néhány bónuszkép mint pl. Nargothrond kapuja vagy Kóborló és a Fehér Sárkány).
Szerintem gyönyörű az összes illusztráció. A legtöbbet már ismertem innen-onnan, de azért tudott újat mutatni a könyv. Tolkien kedvence nálam is a legjobbak között van, de az én fő kedvencem a Völgyzugolyról és Hobbitfalváról készült festmény.
A kommentárok nagyon hasznosak és érdekesek. Sikerült több új dolgot is megtudnom A hobbit korai verziójából. Örülök, hogy nem csak a kész munkákat tartalmazza a könyv, hanem a vázlatokat is, hiszen így láthatjuk igazán, hogy miből mi lett.
Megismerhettem a kedvenc A hobbit boritóm történetet is. A könyv elolvasása után összehasonlítottam a saját példányomon lévőt a legelső védőborítóval és ahogy kezemben fogtam, megjelent lelki szemeim előtt Tolkien, ahogy magát teljesen beleélve, minden részletre gondolva megalkotja ezt a gyönyörűséget. Nemcsak maga a történet, hanem ez is egy időtálló tolkieni alkotás, hiszen mai napig használja az angol kiadó. Kár, hogy nálunk nem jelent meg ezzel a borítóval.

FélszipókásŐsmoly >!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Meglepően hosszú bevezetővel indít ez a vászonborítású, keménytáblás album, melyben a szerzők elmesélik, hogyan születtek és kerültek bele A hobbit különböző külföldi kiadásaiba, illetve hogyan használták fel őket ezen albumhoz, hogy megőrizzék vagy épp kiemeljék az eredeti alkotások vonásait. @Fejes_Valentin / @Tékák_Tárháza kritikájában láthattok egy válogatást Tolkien rajzainak legkidolgozottabb változataiból: link. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a legjobb képeket közölte le a weboldalon – a többi ugyanis főképp vázlatrajz, a végleges művek köztes szakaszait ábrázolja. Ugyanakkor mégsem lenne helyes fogalmazás, mert épp ezekből a vázlatokból látható, hogy már az első ceruzavonásokkal is milyen hatásosan megjelenítette az ábrázolandó táj- vagy természeti kép lényegét. Tolkien ebben volt jó. Az emberszerű alakok megrajzolását illetően igen egyszerű, arcvonásokat, részleteket mellőző, inkább vázlatos, figurái rendre kicsinykék. Ezt tükrözik a Karácsonyi levelekben szereplő manók, de Karácsony apó és a Jegesmedve is. Legszemléletesebben a sárkány és a lovag rajzával lehetne megmutatni, mire gondolok: link (a Thror térképén link szereplő „nagy féreghez” innen kölcsönözte a sárkányt). Viszont következetesen ilyen, szóval ez egyfajta stílusnak is tekinthető. A hobbit ajtajánál felbukkanó Gandalfot is így szerepelteti – és tökéletesen elegendőnek bizonyult a mágus felismeréséhez, a jelenet hangulatának átérzéséhez. Érződik, hogy nem másolgatott vagy más műveket használt ihletforrásul, hanem belülről fakadóan és a természet közvetlen megtapasztalásával alkotott.

Továbbá számos lenyűgöző tusrajz szerepel még a kötetben, a kedvencem a svájci vihar ihlette hegyi ösvény, ami A hobbit 4. fejezetének jelenetét közvetíti egyszerű fekete egyenes és hullámos vonalakat használva a sziklás terep megjelenítésére. Színes képek közül pedig a „Bilbó ébredése a korai nap fényével” címűn ámuldoztam hosszasan (a Sasok Urát ábrázolja a 7. fejezetből, Bilbó megmenekülését követő reggelen). Ugyanakkor helyet kapott az albumban pár olyan kezdetleges rajz is, ami épp csak pár alig kivehető, halovány vonásból áll, egy-egy elképzelés első kísérletei (bár ezekhez is tudtak több soros magyarázatokat fűzni :)). A városképek (Tóváros, Hobbitfalva, a Tündekirály csarnoka) legalább olyan csodálatosak, mint a térképek (Thror térképe, a Magányos Hegy, Vadonföld). Sokszor éreztem, hogy ezek már az első vonalaknál is tudatosan kerültek a papírra, képzeletben részletesen előre megalkotott, pontos, tiszta alkotások. Tolkien világteremtő erejét hűen tükrözik.

A borító számomra egy skandináv pulcsira emlékeztet mintázatát és színvilágát tekintve is – remekül illik egy mesekönyvhöz, ugyanakkor a szimmetrikussága és egyszerűsége jelképes rétegeket is éreztet, árad belőle a hagyomány, valami ősi világban eredő, szavakkal nehezen megragadható művészi érték.

3 hozzászólás
_minka_ IP>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

A kötet jól igazodik az albumok formai követelményeihez, a képekre és a hozzájuk szorosan kapcsolódó információkra szorítkozik, nem próbál mélyebb ok-okozati összefüggéseket feltárni. Világosan, érthetően igyekszik előadni az egyes rajzok keletkezési körülményeit, és ahol lehet, össze is kapcsolja őket egymással. Kifejezetten tetszett, hogy a szerzők nem akarják meg nem értett művészként beállítani Tolkient, vagy álszakmaisággal leplezni alkotásainak hiányosságait. Már az elején világossá teszik, hogy a professzor számára társadalmi státuszából adódóan természetes volt, hogy készségszinten értenie kell a rajzoláshoz, festéshez. A hobbit megjelenésekor már közel harminc éve tevékenykedett amatőr művészként, szeretettel és türelemmel dolgozott, de az albumban több helyen idézett szavai igazolják, hogy végig tisztában volt képessége korlátaival. Bár nyíltan nem mondják ki, olvasás közben végig az volt az érzésem, a szerzők pontosan tudják, hogy azok az illusztrációk, amiket egy író készít a saját művéről, valójában többet árulnak el magáról az íróról, mint a szövegről. Én legalábbis számos érdekességet tudtam meg Tolkienről, amik írásainak elemzése kapcsán ritkán merülnek fel.

Bővebben: http://www.prozanostra.com/iras/kozepfolde-uj-zelandon-…

ViveEe P>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Ez az a könyv, amibe ha csak belepörgetsz, aztán ránézel az árára, visszaraksz a polcra, hogy „na ez nem kell mindenképpen a polcomra”. Pár éve így tettem én is, de most, hogy mégis megvettem, már nagyon örülök neki.
Szerintem nagyon szép a könyv, nagyon tetszett, hogy mennyi illusztráció van benne, és tetszettek az egyes ábrákhoz tartozó kommentárok. Segített sok részletet észrevenni, amiken magamtól átsiklottam volna.
Ez a könyv szerintem minden Tolkien rajongónak érték lehet. Számomra bebizonyította, hogy még mindig milyen keveset tudok Tolkien munkáiról.
Sok illusztrációt láttam már máshol, ami itt szerepel, de itt tudatosul igazán, hogy ezt mind a mester készítette.
És nekem is az a kedvencem, ami neki, mint kiderült.
Örülök, hogy meglett ez a kötet, értékes darabja a gyűjteményemnek az Alan Lee és John Howe illusztrációs kötetek mellett.

bonnie9 P>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Könyvtárból kifelé menet utolsó pillanatban láttam meg, gyorsan el is vittem. Aznap csak belepörgettem a lapokba, és kissé fanyalogva tettem a polcra, mert csak egy csomó egyforma, színtelen skiccet láttam. Végül csak napokkal később volt időm megadni a módját, hogy úgy vegyem kézbe, ahogyan egy ilyen jellegű albumot illik. Ünnepélyes tisztelettel, lassan és megfontoltan. Előkészülve, ráhangolódva, belemerülve.
Külcsín:
Keményfedeles, igényes kiadvány, védőtokban, fényes, minőségi lapokkal.
Belbecs:
Mindenképpen értékelem a könyv előszavát, kezdő fejezetét, ami pont kellő és egyben elegendő mennyiségben vezet be a nyomdászati alapismeretekbe, a kötet felépítésébe, néhány érdekességgel tarkítva az eredeti könyv, Tolkien illusztrációi és az album létrejöttének keletkezéséről.
Eztuán kronológiai sorrendben haladunk A hobbit történetével. Minden jelentősebb eseményhez feltételezett időrendben mellékeli az egészoldalas képeket, tehát az első tervezettől a publikált (vagy fiókban maradt, ám kész) változatig. A rajzokhoz idézeteket és komoly műelemzéseket társítanak (ez nekem személy szerint néha kicsit túl sok volt, de elismerem szükségességét), hozzáfűzik a keletkezés körülményeit, a változtatások minden részletét és okait. Minden esetben jelzik, hogy tényekről vagy feltételezésekről esik-e szó, illetve végeztek-e módosításokat a képen (nagyítás, sötétítés, stb.). A kötet a teljessség igényével minden rajzot közöl, ami Tolkien után fennmaradt A hobbit kapcsán.
Ajánlom tanulmányozásra minden Tolkien rajongónak.
Megjegyzés: az előszó ugyan említi, de olvasás előtt fontos tudni, hogy az album feltételezi A hobbit ismeretét cselekményleírás szempontjából.

Lunemorte P>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Leginkább a színes képek tetszettek és 1-2 fekete-fehér (kész!) rajz, a vázlattervek nem kötöttek le. Szerintem egyébként kár volt ezt külön kiadni, elég lett volna a Hobbitba belerakni ezeket. Mindenesetre nem gondoltam, hogy Tolkien rajzolni is tudott. Mindenképp meglepő. :-) Adott egyfajta vázlatot a későbbi megvalósításokhoz.

korneliak>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

A Douglas A. Anderson által szerkesztett gyönyörű, bővített és illusztrációkkal ellátott kiadású A hobbit c. könyvemnek köszönhetően a kötet legtöbb illusztrációjával már találkoztam, igaz abban csak 1-2 mondat alkotta a magyarázatot, és több művész alkotása is helyet kapott.
Ez a kötet kifejezetten a Tolkien saját maga készítette képekkel foglalkozik. Nagyon érdekes volt végigkövetni a vázlatok fejlődését, igényes, szemet gyönyörködtető eredménye lett. Csak fokozza a szememben Tolkien zsenialitását, hogy egy komplett fantáziavilágot megteremtve teljesen egyedülállót alkotott, a tetejében pedig illusztrátorként is tehetséges. A TOP5 kedvenc illusztrációm:
1.) 101. A végső borítóterv spoiler
2.) 23. Völgyzugoly
3.) 64. Bilbó érkezése a tutajtündék kunyhóihoz
4.) 39. Bilbó ébredése a korai nap fényével
5.) 11. A Domb: A Nagyvízen túli Hobbitfalva

WolfEinstein>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Ez lenyűgöző! Annyira, de annyira gyönyörű ez a könyv! Tolkien összes, saját készítésű illusztrációja A hobbithoz, pazar kivitelezésben. Na, de menjünk szépen sorban. Kezdjük a szöveggel! A szerzők elkerülték a hasonló jellegű kiadványok esetén leselkedő veszélyt, és igen magas színvonalú szöveget írtak illusztrációként az illusztrációkhoz. Nem a gyermeteg leírásokat, nem is a műkedvelő dilettáns hozzá nem értésről tanúskodó maszlagát kapjuk, hanem igen szakszerű bemutatását a képeknek. Kitérnek az illusztráció keletkezésére, mikor, hogyan jelent meg vagy miért nem jelent meg, vagyis a feltárható történetére, az illusztráció jelentőségére, a szöveghez való viszonyára, külön felhívják a figyelmet a megfigyelhető részletekre, de még a nyomdatechnikai szakmai kérdésekre is. A finoman elejtett szubjektív félmondatok, a szinte alig észrevehető rajongói kiszólások személyes hangvételűvé teszik az amúgy szakmai igényességű szöveget. Másodszor az illusztrációk. Egyszerűen nem jutok szóhoz a csodálattól! Nem, ezt nem lehet leírni, ezt látni kell. Nem is próbálkozom. Harmadsorban viszont egy olyan kérdés, amire általában nem szoktam kitérni, de ezúttal nem tudok elsikkadni fölötte: a kiadvány minősége. Ékes példája annak, hogy a könyvkötés nem pusztán szakma, hanem művészet. A papír minősége, a tipográfia, a képek részletgazdagsága, a nyomdai kivitelezés, a kötés, a borító minősége és textúrája – csupa olyan tényező, ami akaratlanul is feltűnik az olvasónak, és tapasztalhatja, hogy ennél a kiadványnál a tartalomhoz igazították a formát, és létrehoztak egy olyan tökéletes munkát, amit öröm kézbe venni. Egyszerűen lenyűgöző!

gabcsika1 >!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Nagyon tetszettek az illusztrációk, az akvarell festmények voltak a kedvenceim. Érdekes volt összevetni a saját elképzeléseimet a Tolkien fejében lévő képekkel. :)

Mircsi>!
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete

Hű, ez nagyon-nagyon jó volt, teljesen meghozta a kedvem egy hobbit újraolvasáshoz. :)
Kicsit zavaró volt, hogy ide-oda lett lapozgatni a szöveg és a képek között, de összességében nagyon jól össze van szedve. Néha evidenciákat ír, pl hogy mit látunk a képen.:D


Népszerű idézetek

bonnie9 P>!

Általánosan elfogadott megállapítás, hogy Tolkien a „Tóváros”-t történelem előtti európai tavi falvak alapján rajzolta, amelyeket egy könyvben talált. Egy lehetséges forrás lehet a Robert Munro-féle Les Stations lacustres d'Europe aux âges de la pierre et du bronze (1908) könyv egyik illusztrációja, amely megjelent a J.R.R. Tolkien: Artist and Illustrator című kötet 125. ábráján. Douglas A. Adams A hobbit jegyzetekkel ellátott változatában több más forrást is megemlít.

94. oldal

bonnie9 P>!

Láthatjuk a „sebesen, zajosan” Suhatag felé áramló folyót. A kopár és kavicsos földön csak pár kiszáradt facsonk mutatja, hogy itt a sárkány pusztítása előtt volt még élet. Egy göcsörtös fa emlékeztet minket nemcsak a Magányos Hegy körüli hasonló fákra mindkét nyomtatott Hobbit-térképen, hanem egy 1928-as vázlatra is (67.ábra), ami valószínűleg az angolszász Beowulf-eposz Grendelének tavát hivatott ábrázolni.

97. oldal, Az elülső kapu

Kapcsolódó szócikkek: Beowulf · Grendel
psn>!

Marie Barnfield kutató megjegyezte, hogy a Völgyzugoly festményén levő völgy sok szempontból hasonlít a svájci Lauterbrunnen völgyére, a Lauterbrunnentalra: feltűnően mély és keskeny, málló mészkőszakadék, melyet a Weisse Lütschine folyó szel ketté.

45. oldal

bonnie9 P>!

[…]
a Thror térképén lévő sárkány egy kisebb Beowulf-illusztrációjából származik;
[…]

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Beowulf · sárkány
bonnie9 P>!

[…]
Thror térképét pedig a szövegbe illesztve képzelte el, úgy, hogy a titkos rúnákat (vagy holdrúnákat) tükrözve a térkép hátoldalára nyomtatták volna, így csak akkor olvashatóak, ha a lapot a fény felé tartjuk (lásd A hobbit 3. fejezetét).
Az Allen & Unwin viszont úgy döntött, hogy Thror térképét és Vadonföldet takarékosan, két színnel előzéklapként nyomtatják, és nem a szöveg részeként vagy kihajtható leporellóként. A „rejtett” rúnáknak a körvonalai kerültek a térkép előlapjára, így érzékeltetve azok tűnékeny, titkos természetét.

11. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Diana Wynne Jones: A vándorló palota
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
C. S. Lewis: Narnia krónikái
C. S. Lewis: A Hajnalvándor útja
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény
C. S. Lewis: Az ezüsttrón
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a szekrény
Neil Gaiman: Csillagpor
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény