Garmacor ​címere (Garmacor 1.) 51 csillagozás

Wayne Chapman: Garmacor címere Wayne Chapman: Garmacor címere Wayne Chapman: Garmacor címere

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Rudrig Ves Garmacor, a Dúlás háborújának veteránja megkeseredve tér haza a céltalan és véres gorviki hadjáratból. Cormasa grófjának harmadszülöttje vitéz katona és hű alattvaló… az élők és holtak világának mezsgyéjét járó Vadkan azonban merőben más szemmel tekint Shadon városára, melynek forgatagában fájdalom, árulás, eretnekség és megtisztulás vár rá.

A Garmacor ciklus első epizódja a Vadkan életének egy esztendején át a hetedkori Dél titkaiba enged bepillantást, és a kontinens olyan zugaiba is elkalauzolja olvasóit, ahol ember vagy más jóakaratú fajzat még sohasem járt.

>!
Delta Vision, Budapest, 2012
ISBN: 9786155161599
>!
Delta Vision, Budapest, 2011
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639890923
>!
Tuan, Budapest, 2007
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638691354

1 további kiadás


Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
mcgregor
Wayne Chapman: Garmacor címere

Jellemző, hogy a meggyötört, de egyébként erős lelkek gyakran cinikussá, keresetlenül keménnyé és kiégetté válnak. Ez a szabályszerűség jó alap egy érdekes karakter felépítéséhez. Garmacor, a Vadkan novellisztikusan egymásba fűződő kalandjai egy igazi antiheroikus főszereplőt rajzolnak ki, története megelőzi a grimdark mostani nagy sztárjainak felfutását, Wayne Chapman (azaz Gáspár András) pedig felveszi a versenyt a sötét tónusok és az erőszakosság szeretete, valamint a cinizmus piedesztálra emelése tekintetében Abercrombie-val, Lawrence-el vagy a Dan Abnett-Mike Lee párossal. A Vadkan magabiztos és komor, mégis esendő alakja nem egy tucatszereplő, a történet előrehaladtával pedig egyre több részlet derül ki árnyékos személyisége mélyrétegeiről. Kíváncsi vagyok a következő kötetre is. Egyúttal az olvasás némi nosztalgiázás volt az egykori M.A.G.U.S. világában.

>!
Hanaiwa
Wayne Chapman: Garmacor címere

Ez a könyv anno elment mellettem, és de kár volt. Régebben még jobban ki voltam hegyezve az ilyen Rudrig féle antihősökre, de most elolvasva is nagyon tetszett. Klasszikus stílus, ami remélem újra felüti a fejét a zsánerben..

2 hozzászólás
>!
ftamas
Wayne Chapman: Garmacor címere

A MAGUS világában Chapman és Renier írásait kedvelem legjobban és mégis valahogy Garmacor kimaradt. Garmacor egy jól megírt fantasy ahol a főszerepben egy megkeseredett lovag van. Ez egy olyan kisregényeket tartalmazó kötet, ahová bele lehet ölni minden keserűséget és fájdalmat, mert a főhőse is ilyen. Mindezek ellenére nem hajol meg és valahogy mindig összekaparja magát. A klasszikus függelékre számítottam, de meglepett, hogy 3 novella van benne. A novellák még sötétebb vizekre eveznek mint Garmacor történetei és öröm volt olvasni őket. Jó kis történet ez és örülök, hogy megvan.

>!
Allanon
Wayne Chapman: Garmacor címere

Ebben a könyvben Garmacor a Vadkan életének egy érdekes szakaszába pillanthatunk bele. Egy háborúkban megtört veterán, aki nehezen tudja feldolgozni a történteket, de nemesenszületettként emelt fővel viseli az ezutáni megpróbáltatásokat és keresi a menyugvást. Mértéktelen alkoholfogyasztása, dühkitörései és alvászavarai PTSD-re engednek következtetni. Persze a körülmények is igencsak befolyásolják sorsát, hiszen Domvik útjai kifürkészhetetlenek. A könyv végén fellelhető 3 rövid történet nagyon tetszett. Főleg a legutolsó hangulata ragadott magával.

>!
Hamlet
Wayne Chapman: Garmacor címere

Gáspár András legendás regényhősei – Tier-Nan Gorduin, Tad Newport és Vogel Zsigmond – valahol mind egy (illetve kettő) közös őstől származnak: a cinikus James Bond-típusú macsó akcióhőstől, és a mindenből kiábrándult, de a lelke mélyén még mindig végletesen idealista szerzőből.

Gáspár a Garmacorral igazi írói bravúrt vitt végbe: sikeresen leszámolt a lőporos-sárkányrepülős-naftavetős környezettel eladott high fantasy klisékkel, és csukafejest ugrott a hard fantasy műfajba. Rudrig ves Garmacor már nem egy ynevi James Bond, sokkal inkább Conan, vagy Solomon Kane: a Pokol tornácán sem alkuszik meg vagy fordul vissza, és szó nélkül lekaszabolja az összes démonimádót, még akkor is, ha szeretve tisztelt királya pingálja a barlangfalra Ranagol, vagy valami sokkal komiszabb földöntúli rémség pentagrammáit.

Nagy kár, hogy Gáspár 2003 óta csak ígérgeti, és nem írja a folyatást, a Garmacor-történet ugyanis hamarabb véget ér, mint hogy igazán elkezdődött volna.

>!
Dominik_Blasir 
Wayne Chapman: Garmacor címere

Egyre jobban megkedvelem a M.A.G.U.S. világát, de Gáspár András stílusa különösen tetszik. Jól megírt történetek szerepelnek a kötetben, de az izgalmas, mozgalmas és élvezetes sztorik mellett inkább a főszereplőn van a hangsúly. Folyamatosan megismerjük a Vadkan karakterét, s még szimpátiát is érzünk a nagydarab, részeges alak iránt, miközben a történet is leköt, nincs lejtmenet vagy különösebb üresjárat.
Egyedül a Függelék elbeszélései nem győztek igazán meg, főleg az első kettő volt az, amit gyengébb minőségűnek éreztem – vagy csak a Garmacor-történetek után voltak egyszerűbbek. A félbehagyottság kicsit zavaró, az újabb könyv felvezetését ki lehetett volna hagyni, még ha fel is keltette az érdeklődésemet a folytatás iránt.

>!
kissakos I
Wayne Chapman: Garmacor címere

Egy barátom unszolására olvastam el akkor mikor már rég kiábrándultam a MAGUS világ szerzőiből. Kénytelen vagyok elismerni, hogy ez a regény kicsit jobb, de azért nagy dologra senki ne számítson-ráadásul ez egy regényfolyam első része, de folytatást soha nem kapott, így gyakorlatilag befejezetlen. Ha az a hobbid, hogy az összes MAGUS regényt gyűjtöd/olvasod, akkor hajrá, ellenkező esetben nem ajánlott…

2 hozzászólás
>!
sicano
Wayne Chapman: Garmacor címere

Kevés olyan ynewes kötet van ami tényleg tetszik, és nem Raoul Renier írta, ez a mostani azonban valóban jó. Chapman másik nagy karakterével Tier-Nan Gorduinnal ellentétben ez a szereplő már nem egy mindenkit legyőző, minden akadályt leküzdő, kétséget és bizonytalanságot nem ismerő, nők bálványa típus, egyfajta félistenszerű valaki, hanem egy sokkal emberibb és hihetőbb, kemény de megkeseredett katona. Számomra még így is túl macsó sokszor, de ez még bocsánatos, a történetek izgalmasak, fordulatosak, még ha itt sem világos minden egy kezdő ynewesnek, azonban a pergő sztorik, és az érdekes főhős itt ezt bőven ellensúlyozni tudja. Egy kettő novella azért itt is kicsit középszerű, kiszámítható, és amolyan high fantasy-s de itt már nagyon eredeti befejezésekkel és történet vezetéssel is találkoztam. Nem vettettem magam a folytatásra, de ez kicsit annak is köszönhető, hogy a befejezés még várat magára…
A könyv végén található három novella pedig bizonyos értelemben még jobban meg is ragadt bennem mint a címadó novellafüzér (ami mintha egy nagy regény különböző fejezetei is lehetnének akár.) Nagyszerű, komor írások ezek, sajnáltam, hogy olyan rövidek, egy hosszabb válogatást is szívesen olvastam volna belőlük.

>!
svindler
Wayne Chapman: Garmacor címere

Szerintem ez Chapman egyik legjobbja. Jó lenne ha egyszer folytatás is megjelenne hozzá.


Népszerű idézetek

>!
mcgregor

Még láttam, hogy a klán harcosai térdre borulnak, hogy Celestius aranyfénytől övezve, ősi imát mormolva közelít a lépcső felől, aztán azt tettem, amit hasonló helyzetben tenni szokás: elveszítettem az eszméletemet.

231. oldal

>!
Allanon

háborúban nem kifizetődő rendes fickónak lenni.

>!
Allanon

Néha igenis hasznos, ha valakinek nincsenek érzelmei.

>!
mcgregor

– Megbocsáss, amiért indítékaidat kétségbe vontam – szólt rekedten. – Kitüntetés lesz, ha megölhetlek, vagy ha a kezedből vehetem el a halált.

227. oldal

>!
mcgregor

…tartásom, egész valóm a befagyott folyók álságos nyugalmát árasztotta.

236. oldal

>!
Könyvbubus

Az alkalomhoz illő öltözék a dokkokban elkoszlott rongyokat jelent – tudom, hisz egy darabig a teherhordók közt dolgoztam, miután a szél másodszor is hazafújt. Akkoriban azt reméltem, a fáradtság enyhíti majd a lélek kínjait, s bár enyhülést nem találtam, tanulni sokat tanultam odakint. Például azt, hogy kussolni arany, és hogy ami fénylik, többnyire acélnak bizonyul errefelé.

>!
Könyvbubus

– A legokosabb, ha szerzetbe lépsz. Az önvizsgálat megtisztítja, könnyűvé teszi a lelket, Domvik fényéből pedig bőséggel jut a magadfajta kotorékoknak is.

>!
Könyvbubus

Nők és kölykök. Háborút viseltünk persze, de nem az én háborúmat: vendég voltam odaát, célok és szentségek nélküli jövevény. A negyedik év végére sem értettem többet a dologból, mint az első napon, s ma már tudom, amit akkoriban csak sejdítettem – hogy semmi sem változik attól, ha a hullákat áldozatnak, a kudarcot taktikai visszavonulásnak nevezik.


A sorozat következő kötete

Garmacor sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bayer Tibor (szerk.): Gro-Ugon farkasai
Körtvélyes Ákos: Sziréndal
Eric Van Dien: Bábjáték és más elbeszélések
William King: Trollvadász
Raoul Renier: Az exorcista
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Cassandra Clare – Maureen Johnson: A szökevény királyné
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
A. G. Hawk: Időtlenségbe zárva
Vivien Holloway: Vérvörös horizont