Vérben ​és viharban 15 csillagozás

Wass Albert: Vérben és viharban Wass Albert: Vérben és viharban

Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. A kisregény nyomon követi a kis néppé tizedelődött hunok fölötti uralomért folytatott belviszályokat, az országépítés keserves, de dicsőséges munkáját, s mindezt pergő, meglepő fordulatokkal teli cselekményvezetéssel teszi. A Vérben és viharban bővelkedik nagyszabású csatajelenetekben, vadászkalandokban, s az „emberi tényező” is megjelenik benne.

Eredeti megjelenés éve: 1943

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti könyvtár · Wass Albert díszkiadás

>!
136 oldal · ISBN: 9786155013720
>!
Stádium, Budapest, 1943

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

aszor>!
Wass Albert: Vérben és viharban

Nem tudom mennyi a legenda, és mennyi a történelem ebben a csodálatos kisregényben. Attila halála után járunk, ahol Dengezik a Hadúr leszármazottja néhány ezer hun katonával próbál talpon maradni. A hegyek között élnek és Dengezik belátja, hogy le kell telepedni, várat kell építeni, mert csak így maradhat fenn a népe. Igen ám, de a hun büszke, harcos nép és kínlódik a bezárt falak között. Szinte éhezik a csatára, az öldöklésre. Nem is lehet békében élni, mikor a gótok, a knyázok mind-mind harcos nép hol itt tűnik fel, hol ott követel lovat, gabonát.
Még olvastam volna, úgy tűnt megunta az író Dengezik és Zsejke történetét.
Wass Albert művén érződik a hűség, a hazaszeretet, a természet szeretete.
Bár tele volt véres csatajelenetekkel, melyen finomított az író a csodálatos tájleírásokkal.

Ildikó_Nagy_2 P>!
Wass Albert: Vérben és viharban

Rövid kis történet a hunok és megannyi nép közti harcról, sanyargatásról, letelepedésről sok-sok csatajelenettel.
Nekem annyira nem tetszett, más volt mint a korábban olvasott regényei. Furcsa volt, hogy nagyon messzire ment vissza az időben. Dengezik és Zsejke történetéről olvastam volna még, de olyan kurta volt.

Léla>!
Wass Albert: Vérben és viharban

Számomra túl rövid volt ez a történet, vártam volna a folytatást, hogy mi történik Dengezikkel az úton. Atilla halálának körülményeiről is több információt szerettem volna. Azt viszont nem értettem, hogy Csaba királyfi személye itt miért olvad össze itt a könyv végén Dengezikkel. Hiszen ő Atilla második fia, Csaba pedig a legfiatalabb.

Attila_Moldovai>!
Wass Albert: Vérben és viharban

A székelyek eredettörténete a hadak útja legendára alapozva.
Attila halála után összeomolt a nagy hun birodalom. Az európai területeik felett pedig idegen népek (gótok??) veszik át az uralmat. Vagyis csak próbálják, mert egy maroknyi hun beveszi magát a székelyföldi hegyekbe és úgy dönt ezután itt fog élni, méghozzá nem is akárhogy hanem szervezetten városokban. Ez viszont problémás, mert a hunok büszke nép, aki nem bújhat meg a falak mögött hanem verekednie kell akkor is ha elpusztul.
A kisregény teljes mértékben tükrözi Wass Albert életfilozófiáját, a magyarságért élni kell nem pedig hősi halált halni, mindezt úgy, hogy közben hűek tudjunk maradni önmagunkhoz, harcos és bátor örökségünkhöz.
Egészen élvezhető regény, de nem szabad elfelejteni, hogy egy legendán alapszik ezért ne reméljük azt, hogy komoly történelmi ismeretekre teszünk szert azzal, hogy elolvassuk.


Népszerű idézetek

Zsucsima>!

Milyen furcsa, hogy a világ így emberek nélkül olyan csöndes és olyan békés és olyan szép. Csak éppen az ember nem akar békében élni, nem akarja a csendet és elfut a széptől. Milyen különös is az ember. Szaladgál ide-oda a földön, mint egy nagy, kártékony féreg, óriási mérges hangya, mindent lerág, mindent eltapos, még a magafélét is, még önmagát is.

aszor>!

A patak hordta, hordta sebesen lefelé a pletykát, csacsogott, csevegett szüntelenül, egy-egy sima helyen suttogóra halkult – nagy titkot mondhatott el éppen –, másutt harsogó kacajjal vágta magát a szirtekről alá: nem akart tudni arról, hogy ősz van.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: patak
aszor>!

Az ég alját keleten kikezdte a pirkadás. Percről percre hígult a sötétség, mintha láthatatlan tölcséren valaki tölteni kezdte volna beléje a világosságot. Már a sziklák körvonalai tisztán látszottak, aztán a fák bomladoztak ki egyenként a homályból. Fehér párák kezdtek emelkedni a tisztás fölött, s lassan a sötétség gyöngyszínűre változott.

46. oldal

Ildikó_Nagy_2 P>!

– Igazad van, kicsi Ud s még sincs igazad. Igazad van, mikor azt mondod, hogy neked nincsen hazád, sajnos igazad van akkor. De nincsen igazad, amikor azt mondod, hogy Nagy Hunország nekem hazám. Nekem sem hazám. Lehet-e hazája valakinek az olyan föld, amely a senkié, amely mindenkié? Ahol minden nyáron vonuló hadak tiporják el a vetéseket és folyton-folyton csak háború van? Lehet-e hazája valakinek az olyan ország, amelyben annyiféle nép lesi féltékeny irigységgel egymást? Nem, Gertrúd, Apám országát nevezhetik Nagy Hunbirodalomnak, nem a hunoké mégsem…

Ildikó_Nagy_2 P>!

Dengezik felkönyökölt a farkasbőrre, szemeit belefúrta az erdő sejtelmes sötétjébe s lázasan estek ki szájából a szavak, mintha nagy, titkos vallomását mondta volna el.
– Ha én lennék Ő… Attila úr… hunok vezére… császár! Mától kezdve nem lennék többet császár. Összehívnám a sok idegen kagánt, a vazallokat s azt mondanám nekik: köszönöm, hogy eddig szolgáltatok, nincs szükségem többé sem fegyveretekre, sem gabonátokra.
Mehettek, élhettek, ki ahol akar. A nagy hadjáratoknak vége van. Ezt mondanám nekik. Aztán Buda hegyén kürtöt fúvatnék s kürtöt fúvatnék a két folyó között is, kürtöt fúvatnék a Netád partján és mindenütt, ahol hunok kóborolnak. Hogy amennyi szerteszéledt hun, mind gyűljön egybe.
Szép, nagy sereg volna. Magam is lóra ülnék, élükre ugratnék s elindulnék velük ide vissza, Ciglamezőre. Udvarhelyére, a régi hegyi országba. Ott hagynám a nagy birodalmat, sok mindenféle népével együtt s építenék a hunnak itt országot, de olyan országot, amilyen nincsen még egy a világon!

Léla>!

Csönd lett. Az őszi éjszaka fagyos keze kinyúlt a fák alól. Valahol messze farkas vonyított… S bujdosó hunok feje fölött, fenyők koronáit söpörve suhogott a szél.

Jesper_Olsen P>!

Mihez kell több bátorság és több erő: az élethez-e vagy a halálhoz?

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bátorság
Jesper_Olsen P>!

Tavasz, nyár, ősz: élet és munka ideje. De aztán lehull a hó, megfagy, kérget borít a mezőkre. … A tél a gondolkodás ideje. A magányosságé, az álmodozásé. Színes pókhálók szövésének ideje, melyek átfogják s elborítják szépségesen a láthatatlan jövendőt, búgó kemencék mellett…

102. oldal

Léla>!

S aztán egy estén, egy dérillatú, hideg őszi estén fellángolt a nyugati gerincen az első lármafa. Fénye vörösen fúródott bele a lehulló éjszakába, olyan volt, mint egy roppant véres kés, mit láthatatlan kéz nekiszegezett a csillagos égnek.

Attila_Moldovai>!

„Meghalni könnyű, más is megteszi. Élni tudjatok”


Hasonló könyvek címkék alapján

Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Bartis Attila: A vége
Vida Gábor: Egy dadogás története
Máté Angi: Mamó
Polcz Alaine: Egész lényeddel
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Méhes György: Szép szerelmek krónikája
Karácsony Benő: Napos oldal
Hunyady Sándor: Családi album
Kolozsvári Grandpierre Emil: Harmatcseppek