Halálos ​köd Holtember Partján 51 csillagozás

Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Bűnügyi történet, korrajz a bevándorlók Amerikájáról és egyszerre történelmi oknyomozás is a klasszikus író e kései, emigrációban írt regénye. Halálos játék és műfaji megújulás. Attila kardját keressük a szereplőkkel és a szerzővel együtt Erdély havasaitól a Floridai lápvilág iszapos rejtekéig. A mű a szerző egyfajta válasza is a román Securitate ő ellene irányuló többszöri gyilkossági kísérleteire. Nem felejthetjük, ahogy az író hangsúlyozza ebben a regényében: „Vannak olyan népek, melyeknek gondolkodásmódja nem lát semmi kifogásolnivalót abban, ha a győztes azt tesz a legyőzöttel, ami éppen pillanatnyilag a kedvére való. Mert őszerintük a legyőzött minden tulajdona, asszonyát és gyermekét is beleértve, a győztes prédájává válik.” (Turcsány Péter)

Eredeti megjelenés éve: 1978

>!
Kráter, Pomáz, 2002
114 oldal · ISBN: 9639195723
>!
Kráter, Pomáz, 2002
114 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639195731
>!
Kráter, Pomáz, 2002
114 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639195721

1 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Enzo314>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Egészen kellemes kriminek indult, de aztán sajnos megjelentek a könyvben a sátáni románok, akiket – az egyik szereplő szerint – hetedíziglen kellene kiirtani a Föld színéről, de Erdélyből mindenképpen.

tengshilun I>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Négy csillagot adok érte. Nagyon szeretem Wass Albertet, de erre most nem tudok négynél többet adni.
Egyrészt, nekem valahogy a stílus nem teljesen fér össze a korral és a tartalommal. Egy könnyedebb hangvételű írás ez a könyv, ami az 50-es évek Amerikájában játszódik. Ehhez képest az a régies stílus, amit az író használ (pl. „magosban”, „reá”, „velök” stb.) egész egyszerűen nem illik se a korhoz, se a megjelenített szereplőkhöz. Ahhoz képest, hogy jól ismerte Amerikát, és évtizedekig ott élt, nem éreztem átszűrődni azokat a természetes tulajdonságokat, amik az ottani embereket jellemzik/jellemezhetik. Jómagam sosem voltam Amerikában, így nem tekinthet senki „szakértőnek”, de azért egyfajta skizofréniát okoz, ha úgy érzem, hogy amerikai szereplők (Ted Baragan, öreg Harrison, kicsit Frank is) inkább magyarok, vagy legalábbis Kelet-Európaiak. Mondhatjuk azt is, hogy de ezek közül van, akinek európai származása van, de ez önmagában nem mentség, hogy sok mindenkit európainak érzek, nem amerikainak. Egy kicsit jobban kellett volna cizellálni a formát.
Másrészt.
Annak ellenére, hogy a hangvétel könnyedebb, a tartalom talán súlyosabb, mint bármely más Wass Albert mű. Azért, mert ha ilyen esetek előfordulnak (és mint tudjuk, ez a könyv egyfajta visszhangja a Securitate merényleteinek az író ellen), akkor ebben a világban, habár minden változik, mégsem változik meg semmi sem. Legalábbis nem egy emberöltő alatt. És akkor mi magyarok, és a románok mindörökre kell gyűlöljük egymást, és addig kell tartson az ellenségeskedés, amíg az egyik nép maradéktalanul ki nem irtja a másikat. Mert ha 3 emberöltő, és egy egész évszázad egy másik földrészen nem elég, hogy megváltoztasson egy családi vonalat gonosz szándékaiban, akkor nincs változás. Nincs megbocsátás, nincs remény, nincs szeretet a két nép között. És ez elmondhatatlanul nyugtalanító.

FORTUNATA P>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Wass Albert regénye engem lenyűgözött. A krimi műfaj először furcsának tűnt tőle, aztán teljesen magával ragadott, mert stílusában magán viselte mindazt, amit szeretek a szerzőben. A káprázatos tájleírások (ebben a történetben Florida lápvidékeire visz), a szenvedélyes hang az igazságtalanság ellen és a méltóság megőrzéséért. A történelem és az emberi sorsok mellé most kapunk egy izgalmas bűnügyet is. Korrekt, jól megírt könyv.

olvasoterem>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Nekem nem ez volt az első könyvem Wass Alberttől, és utólag mindig is azt mondtam rá, hogy szerencsém, amiért nem ezzel kezdtem, mert nem tetszett. Ha ezzel kezdem az ismerkedést az íróval, elég nehezen vettek volna rá arra, hogy mást is olvassak tőle.

dpart>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Nem olvastam még Wass Alberttől.
Talán nem is ezzel a könyvével kellett volna kezdenem. Mert a tájleírása már-már „feketeistvános”, de a történet számomra nem gördülékeny, és sok esetben kiszámítható.
Mégis. A román ellenessége tetszett. Igazán MAGYAR. Alapjaiban az.

Ditke22>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Nem az első könyvem Wass Alberttől, de nem hasonlít azokra, amelyeket eddig olvastam tőle… Nekem tetszett a történet, az a valóság és igazság, amelyet az öreg Palatkay megpróbál Franknak elmondani még így, hogy ismerjük a korszak borzalmait, így is elementáris erővel hatott. Volt néhány következetesen régiesen használt szó, kifejezés (pl.: csolnak), amelyek némelykor zavaróan hatottak, de annyira nem, hogy az olvasást zavarták volna. Frank személye, nyitottsága, nyomozása adta meg az egész kisregény alapját és képviselt egy olyan szerethető szereplőt, akinek sikeréért, akár az életéért is szívesen izgultam. Monda (vagy mese), valóság, történelem, minden van benne és még valami: a magyarság töretlen kitartása, élni akarása.

elle>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Nagyon izgalmas volt. A címe keltette fel bennem az érdeklődést, mondhatni a címe miatt olvastam ki…meg persze, hogy Wass Albert, ez alap:)…ha Wass Albert, akkor az tuti jó és izgalmas. És ez most sem volt másként. 2 nap alatt olvastam ki, e-formátumban, számítógépen. Alig tudtam elmozdulni a számítógép elől, mikor elmozdultam, akkor is alig vártam, hogy jöhessek vissza, és olvashassam már tovább. Végig izgultam az egészet. Nem hiszem, hogy volt még egy ilyen könyv, amelyiknél így izgultam, és ennyire érdekelt volna a megoldás, és ilyen váratlan volt, és különös, de ugyanakkor lebilincselő.
Érdekes történet sült ki belőle, soha nem gondoltam volna…mármint erre a végkifejletre. Azelőtt nem gondoltam, hogy Wass Albert ilyet is tud…

4 hozzászólás
molyito>!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján

Az egész könyvet áthatja ez a borongós, nyomasztó, krimi hangulat, egészen a végéig érezhető a feszültség. Zseniális, ahogyan ír. A könyv végén található egy kis életrajz az íróról, ami számomra sok információval szolgált vele kapcsolatban.


Népszerű idézetek

>!

Én sírtam az örömtől, amikor 1940 augusztusában az első magyar honvédek bevonultak a falunkba. Sírtam az örömtől, amikor feltűztem újra a magyar zászlót a házunkra, annyi sok esztendő után. A fiam azonban nem örvendett velem. „Hitler adta vissza Észak-Erdélyt Magyarországnak -mondta –, ennek rossz vége lesz, mert a németek elvesztik a háborút. Demokrácia a jövendő államformája." Próbált segíteni a zsidókon, ahol tudott, nehány román érdekében is szót emelt, s emiatt aztán haza kellett jöjjön Kolozsvárról, mert bojkott alá vették az irodáját.

72. oldal (Kráter, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: 1940 · Adolf Hitler · Kolozsvár
>!

– Ez a mi történelmünk, fiatalember, magyarok történelme. Fél évezreden keresztül megvédelmeztük a hazánkat mindenki ellen, aki kincseinket akarta, s a rá következő fél évezreden át megtanultunk élni, ahogy lehetett, de mindég becsülettel, hűséggel is igazságosan. Éltünk török uralom alatt, Habsburg-uralom alatt. Hol Istambulba hurcolták rabszolgának legjobbjainkat, hol gályarabságba, császárt szolgálni. De valahogy túléltünk mindent. Megfogyatkoztunk, az igaz, de túléltük az elnyomóinkat. A kipusztult, lakatlanul maradt földekre idegenek szivárogtak be rendre innen is, onnan is. Befogadtuk őket. Megtűrtük őket. Igyekeztünk emberségesek lenni hozzájok. Mint Amerika népe mostanában, a menekültekkel szemben, akik közé én is tartozom. A különbség csak az, hogy mi meg kell tanuljuk itt az ország nyelvét, ha meg akarunk élni. Akik hozzánk vándoroltak be, azok még ezt se kellett megtegyék. Építettünk számukra iskolákat és templomokat, s fizettük papjaikat és tanítóikat, hogy megőrizhessék a maguk saját nyelvét. Ostobaság volt, ugye? Mi igazságnak és szabadságnak neveztük. Bizony, nagy árat fizettünk érte…

66. oldal (Kráter, 2002)

>!

– Ti, amerikaiak, olyanok vagytok, mint egy rakás hirtelen nőtt kamasz, akik méreteikben kinőtték ugyan a gyermekruhát, de minden más tekintetben gyermekek maradtak – szólalt meg lassan, gondosan válogatva a szavait. – Ti mindent, ami számotokra új, úgy néztek, mintha mese lenne, szenzációs mese, nem élő valóság. Márpedig ez a világ tele van borzalmas valóságokkal, amiket ti még elképzelni se tudtok, s ha valaki említést tesz nektek ezekről, elnyílik nagyra a szemetek, mint a gyermeké, aki boszorkányokról vagy emberevő sárkányokról hall, de magatokban, bent, elszigetelitek a valóságos élettől, mint gyermek a mesét, mert máskülönben nem mernétek benyitni egy sötét szobába, s elpirulnátok, valahányszor tükörbe néztek…

65. oldal (Kráter, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: amerikai
Farkasdal>!

– Hallani kívántad mindezt, vadőr? Hát most hallod. Kincsek érdekeltek? Hát most hallottad, hogy mit hoznak magukkal a kincsek. Mert voltak ott kincsek is, igen, valamikor, magyarok földjén, Erdély földjén. Kemény, becsületes munka és bátor kitartás árán szerzett kincsek. Jó, kövér ott minden. Aranybánya, ezüstbánya, szénbánya… amit csak akarsz, volt ott minden. Csak meg kellett találni, meg kellett dolgozni, országot kellett építeni köréje. S az országot meg kellett védelmezni, amíg lehetett. Amíg futotta vérből, erőből, emberből. A amikor már mindez kifogyott, akkor meg kellett tanulni idegent szolgálni, idegen uralom alatt élni, de mégis élni, emberhez méltó módon, ahogy lehetett.

FORTUNATA P>!

– Nem hazudtam én soha életemben, miért kezdeném el most? A füst az füst. A köd az köd. Itt nőttem föl talán; tudom, mi micsoda!

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bleeding Bride: A téboly kertje
Páskándi Géza: Beavatkozás
Böszörményi Zoltán: Az éj puha teste
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Ittzés Laura: Nyolc perc
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
Szamos Rudolf: Kántor a nagyvárosban