!

Eliza 66 csillagozás

Wass Albert: Eliza
1 2
Bookline 1.530 Ft-tól
1.000 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

A világ különböző tájáról Amerikába érkező bevándorlók kezdeti nehézségeiről, gazdasági és szellemi kibontakozásukról szól a regény: hogyan jutnak egyes családok a semmiből egyről-kettőre pusztán kezük munkájával és józan eszükkel. Eliza Erdély nemeslelkű és dolgos asszonyaira emlékeztet, csakhogy az amerikai életkörülmények más és más próbák elé állítják őt és családját…

Eliza és a ház, amit Jacob építtetett címmel is megjelent.

Eredeti mű: Wass Albert: Eliza and the House That Jack Built

>!
Kráter, Pomáz, 2004
384 oldal · ISBN: 9639472816

Enciklopédia 1


Hirdetés

Kedvencelte 12

Most olvassa 8

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Wass Albert: Eliza

Wass Albert történetei mindig meghatóak és szívhez szólóak, de ez az egyik leginkább ilyen szép története. Élet van benne.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/02/eliza.html

>!
Kovács_Heni
Wass Albert: Eliza

A Wass Albert művekkel kapcsolatban – nem mintha olyan sokat olvastam volna –, mindig a túlírtság gondolata jut eszembe. Szép, költői és a maga módján jól esik olvasni, de még jobban esne, ha feleennyi jelző szerepelne a mondatokban, ám nagyobb hangsúllyal esne latba a cselekmény. Elvégre, mégiscsak regényekről beszélünk, nem versekről (abban Wass verhetetlen).

Ez a túlírtság fel-feltűnik az Elizában is, de most pozitív módon, időnként megtöri a túl gyorsan száguldó eseményeket, kevés ugyanis négyszáz oldal egy jó családregényhez, én jobban szerettem azokat a leíró részeket, amelyek folyton visszatértek Eliza és Jacob kapcsolatához. A boldogtalanságukhoz. Egy morbid játék az egész, akár a Jadviga párnája, az utolsó oldalig azt kellett találgatni, melyikük lett boldogtalanabb.

A pénzről szól egyébként ez a regény, arról, hogy mennyire elkábítja az embert a fogyasztói társadalom gazdagság, mennyire könnyű elfeledkezni az igazán fontos dolgokról, semmibe venni az apróságokat, a természetet, a madarakat, és hogy az ember egész élete rámegy arra, ha állandóan a „többet” hajkurássza: több pénzt, több földet, több vagyont – de minek? Jacob tetteit egyébként nagyon nehéz megítélni, egyrészt, mert a regény azt mutatja be, hogyan tud valaki a nulláról indulva, sok-sok szorgalom és áldozat árán eljutni valahova, és lássuk be, ez becsülendő dolog, másrészt azért, mert tulajdonképpen mi is azt tesszük, mint Jacob, próbálunk többet összeharácsolni és nehéz eldönteni, vajon mi is átestünk-e már a ló túloldalára.

Itt van egy újabb házaspár, akik tulajdonképpen elmennek egymás mellett az életben. A témaválasztástól függetlenül Wass Albert ebben a regényben is főszerepbe helyezte a természet szeretetét, erre vágyik Eliza is a szénbányák és a villa mellett, különös, hogy épp az az egy dolgot nem kapja meg az életben, ami semmibe nem kerül.

Furcsa, hogy ennyire kevéssé ismert ez a Wass Albert regény, meg az is, hogy mindenki A funtineli boszorkányhoz hasonlítja. Persze, a fő kérdés mindkettőben ugyanazt boncolgatja, vajon tényleg szükségünk van-e a mostani rohamos fejlődésre, ha közben elfelejtük a világ valódi szépségeit, de mégsem látok igazi átfedést a kettő között.

Azt is meg merném kockáztatni, hogy az Eliza kicsit jobban tetszett, talán azért, mert a a funtinelit túl régen olvastam, talán mert túl hosszú ahhoz, hogy igazán hatásos legyen. Itt nincs mibe belefáradni, gyorsan lehet vele haladni, ezért egyszerre üti meg az embert a felismerés, mennyire felesleges állandóan a pénzt hajszolni.

>!
Miestas
Wass Albert: Eliza

Talán, ha nem A funtineli boszorkánnyal kezdem Wass Albert írói munkásságának tanulmányozását több csillagot kapott volna. Valami hiányzott belőle, valami ami miatt nem egy leírásnak, hanem egy történetnek érezzem volna Eliza életét és a házét, amit nem is akart.

>!
monica
Wass Albert: Eliza

Amikor olvastam kicsit unalmasabbnak tűnt a többi Wass Albert könyvhöz képest, de végül mégis megfogott. Több évtized és több ezer km távolság ellenére, mégis a saját életünket látom benne. Jákobot mintha a férjemről mintázták volna. Ő is a semmiből teremtett elő nekünk mindent és Jákobhoz hasonlóan ő sem tud megállni és lazítani végre. Én pedig, mint Eliza, érzem, hogy ez így nem jó, de hiába próbálok hatni rá, és ettől végtelen szomorúság tölt el és egyre magányosabb leszek.

>!
hatsepszut
Wass Albert: Eliza

Ez az első könyv ,amit Wass Alberttől olvastam,és ő csinált kedvet ,hogy a többi művét is elolvassam.

>!
Timi_Eger
Wass Albert: Eliza

Nagyon szerettem minden egyes oldalát. Ez volt az első Wass-féle regényem és nem bántam meg, hogy ezzel kezdtem, sőt, örülök, mert meghozta a kedvemet a többi regényhez is. A vége nagyon szentimentálisra sikeredett, de nem rontott az összhatáson semmit.

>!
Félcsi
Wass Albert: Eliza

Egyik legkedvesebb könyvem az Eliza. Megható, életszagú, sokszor összeszorul a torkom az olvasása közben. Ez volt az első Wass Albertem, és imádtam.

>!
Ritter_Judit
Wass Albert: Eliza

Első, és eddigi egyetlen Wass Albertem. Nem ragadott meg igazán. Azért teszek még kísérletet.

>!
kukuska
Wass Albert: Eliza

Sírtam a történeten és én is szinte meghaltam !
Nagyon jó volt ennek ellenére olvasni!


Népszerű idézetek

>!
Fenycsepp

Sokáig állt ott, s a rohanó vizet nézte. Mintha magát az életet szemlélné, ami egyre csak halad,
soha nem áll meg egy pillanatra sem, hanem elvisz mindent, ami belé hullik, elviszi valahová,
amit az ember jobb híján csak „örökkévalóságnak”hív: a perceket, órákat, napokat meg az éveket, az álmokat és az emlékeket…mindent, amiből egy ember élete, szíve és lelke áll… csak elviszi, és sosem hoz vissza semmit.

>!
Jesper_Olsen P

Haladás – Ezt a fogalmat az ember alkotta, hogy megmagyarázza vele a saját önző céljait ezen a földön.

339. oldal

>!
Csancs

Emlékszel arra a vázára, amit karácsonyra kaptam tőled sok-sok évvel
ezelőtt? – kérdezte suttogó hangon Eliza a férfi mellett állva. (…)
Ez a buta kis ajándék többet jelent nekem, Jacob, mint az összes drága holmi együttvéve, ami csak az emberek elkápráztatására szolgál… megtaláltam a régi bicskádat is, ami még a nagyapádé volt, és amire olyan büszke voltál… már el is felejtetted, ugye? Mint ahogyan elfelejtetted a régi és kopott bányászsapkádat is, amit még azelőtt viseltél, hogy divatos kalapokat vásároltál volna. Egész idő alatt megtartottam és becézgettem őket, mert hozzád tartoztak, a férfihoz, akibe beleszerettem, a férjemhez… és akár tetszik neked, akár nem, Jacob Heatherington, ezek a tárgyak a múltunkból, a sapka, a bicska és az a kis rózsaszín váza, amit a szénből keresett első centekből vettél nekem, mind ott lesznek velünk, hogy minden hiúság ellenére emlékeztessenek bennünket, hogy a boldogságnak semmi, de semmi köze a pénzhez… egyáltalán semmi.

353. oldal

>!
Csancs

Nincs értelme állandóan a múltba tekingetni, és régmúlt napok emlékein tűnődni. De, ha mégis ilyesmire adná a fejét… ne mondja ki a végeredményt, hogy ne terheljen a saját szomorúságával másokat! Vagy, ahogyan egyszer gyermekkoromban a nagyapjától hallottam: „ha édes szőlőfürtöt szakítasz, oszd meg másokkal is, de ha olyan ügyetlen voltál, hogy savanyú szemeket szedtél, tartsd meg őket magadnak!”

368. oldal

Kapcsolódó szócikkek: múlt

Hasonló könyvek címkék alapján

Fatou Diome: Az óceán gyomra
Zadie Smith: Fehér fogak
Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca
Michel Houellebecq: A csúcson
Helene Wecker: A gólem és a dzsinn
Jonas Hassen Khemiri: Montecore
Tuomas Kyrö: A koldus és a nyúl
Celia Rees: Bűbájos Mary
Raja Proctor: Jogtalan bevándorló
Laurent Gaudé: Eldorádó