Csaba 82 csillagozás

Wass Albert: Csaba Wass Albert: Csaba Wass Albert: Csaba Wass Albert: Csaba

'A haza elveszett!' – sóhajtanak föl Móruc kicsiny székely falucska lakói 1918 végén. Fileki Márton fia nem érti. Ugyan hogyan veszhetett volna el, hiszen minden a helyén maradt, minden a régi. Ferkó csak a kolozsvári egyetemen döbben rá a valóságra, hogy milyen sors jutott a magyarságnak saját hazájában. De azt is látja, hogy minden feszültség, mely a különböző nemzetiségűek között támad, a politika műve. Emberi sorsok, futó szerelmek, kényszerű meghajlás a hatalom előtt, dacos helytállás, összefogás a nehéz időkben – így zajlik a kis falu élete. Ferkó férfiként érti meg, hogy hiába is vár a nagyapja meséiből ismert Csaba királyfira, a szebb jövőt neki magának kell megteremtenie. A Székelyföld gyönyörű tájait bemutató leírásokban, élményszerű jelenetekben és jellemrajzban gazdag történet az emberség szép példája. Beszerzése a meglévő állomány figyelembe vételével minden nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárba javasolt.

Eredeti megjelenés éve: 1940

>!
Mentor / Duna International, Marosvásárhely, Budapest, 2012
288 oldal · ISBN: 9789735995300
>!
Kráter, Pomáz, 2003
242 oldal · ISBN: 9639472441
>!
Kráter, Pomáz, 2003
242 oldal · ISBN: 963947245X

3 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Trudiz P
Wass Albert: Csaba

Az eleje nagyon tetszett… majd újra az iskolaépítés hozta vissza ezt az érzést bennem. Most sokkal több tájleíró részt adott, mely akaratlanul is, de Fekete István írásait juttatta eszembe. „Természetesen” elmaradhatatlan volt a sok, igaz gondolat, melynek minden szava mélyen érinti az érző embert.

>!
Kráter, Pomáz, 2000
242 oldal · ISBN: 9639195324
>!
Szédültnapraforgó
Wass Albert: Csaba

Ez a könyv, most nagyon nem jókor talált meg. Annyira szomorú történet. Fileki Ferkóról. Móruc – székely falu – lakóinak sorsa, szerelmek, meghajlás a hatalom előtt, dacos helytállás, összefogás a nehéz időkben összességében erről szól a regény.
Nem értettem a címet, a végére rájöttem, hogy nagyapó meséire utal, melyben Csaba királyfiról – Attila kisebbik fiáról – szóló legendát mesélte, melyből kiderül, hogy nincs segítség…csak magadra számíthatsz.
„Azóta meg kellett tanulja, hogy a csillagok hideg égitestek és senki nem jön onnan át a földre segíteni.”
„S a csillagos út fent az égen azért van, hogy emlékeztesse az embereket: bajban levőkhöz a segítség magasból érkezik. A magasságot pedig magában hordozza minden ember.”

>!
Millázs 
Wass Albert: Csaba

Ennek a könyvnek súlya van! Lélekemelő minden mondata, ízes szavai jól estek. Mintha eddig sótlan könyveket olvastam volna, és most laktam volna jól.
A történések lassan folytak a regényben (Fileki Ferkó segít a parasztoknak, az iskolaépítés mellett kiáll), de hiszen ilyen az élet is valójában! Mi pörgetjük fel!
Azért is érintett meg a könyv, mert hasonló dolog velem is megtörtént éppen Kolozsvárott (173-175. oldal), és mondhatom nagyon féltem, és nem értettem gyerekfejjel, hogy mi a baj, mit csináltam rosszul.
Hásze ilyen a történelem…

>!
mohapapa I
Wass Albert: Csaba

A funtineli boszorkány volt az első Wass Albert-könyv, amit olvastam. Örök Sógorom (testvérpárt vettünk el, de mindketten váltunk) adta a kezembe, ő Németországban, akkor ott dolgozott, kapta egy kollégájától, hogy ezt mindenképpen el kell olvasnia. ÖS amint elolvasta, azonnal adta nekem, hogy ezt mindenképpen el kell olvasnom, nekem biztosan tetszeni fog. S mi az hogy! Elfogult is lettem Wass Alberttel, mert akkor rákaptam Wass Albertre. Nagyszerű írónak tartom. Több igazán pompás, élvezetes, gyönyörű szavú, gunyoros, vidám, tragikus regénye van. Pár vonással jellemezte hőseit és Fekete Istvánéval vetekedett a tájleíró készsége. Szerette Erdélyt, Magyarországot, szerette az Embereket (direkt nagy e-vel), de megvette az emberszerű bioplazmákat. Nyíltan, egyenesen fogalmazott. Akkor is, ha a román területfoglalásról volt szó, akkor is ha a kommunisták mocsokságairól. Voltak, lettek is ellenségei.

Wass Albert 1908-ban született, 1928-ban jelet meg az első kötete (verseskötet volt) és 1940-ben a második regénye, a Csaba.
Ahogy egyre több regényét olvastam, az elfogultságom múlni kezdett. Van néhány igazán zseniális regénye (pl.: Tizenhárom almafa, Mire a fák megnőnek, Az Antikrisztus és a pásztorok), van néhány jól megírt, de csak nagyon jó, nem zseniális (mint pl.: Átoksori kísértetek, Eliza), meg van néhány nem sikerült darabja. Ezek közül én most csak a Csabá-val foglalkoznék.

Mint mondtam, a Csaba Wass Albert második regénye. Az első jobb volt (Farkasverem). 1918-ban kezdődik a regény cselekménye. Benne van mindaz, ami később, sokkal kidolgozottabban egyéb más regényeiben is megjelenik Erdély Romániához csatolásával kapcsolatban. De valahogy úgy van benne, mintha a Csaba egyfajta bemutatója (sampler-e) lenne a későbbi, ilyen témájú írásainak: fel-felvillannak események, arcok, sorsok, de valahogy nekem nem állt össze teljes egésszé. Annyira nem, hogy több nap szenvedés után feladtam. Én! Egy Wass Albertet!
Nem éreztem a regényben a koherenciát. Mintha csak arra próbált volna egy eseménysort felfűzni, hogy Csaba királyfi visszajön az égen az övéiért, de valahogy túl didaktikusra sikerült az alapgondolat.

Az események ráadásul folydogálnak, de nagyon hiányzik belőlük a wassalbertes drámaiság, feszesség és izgalom. Ami nagyobb baj, hogy a főhőst, Ferkót képtelen voltam megkedvelni, de még nagyobb baj, hogy egyáltalán nem fogott meg a sorsa. Legyőzött az érdektelenség.

Szóval fogcsikorgatva, de az mondom: 2/5.

>!
elle
Wass Albert: Csaba

Olyan jól esett ez most, olyan jól esett a lelkemnek ilyet is olvasni. Régóta nem olvastam már Wass Albertet, s olyan jóérzéssel töltött most el. A sok „szórakoztató irodalom” után szinte felüdülést jelentett valami szépet olvasni, valami értékeset és elgondolkoztatót, olyat, amit el lehet hinni…sőt, amiben hinni kell…
Az a legjobb benne, hogy nem olyan nyomasztó és kiábrándító, mint a Wass-könyvek általában. Ez a könyv inkább arra akar rávilágítani, hogy összefogással és akarattal minden nehézségből és bajból ki lehet jutni. Csak hinnünk kell Csabában, hinnünk kell önmagunkban:)…

3 hozzászólás
>!
BoSziKa78
Wass Albert: Csaba

Nem regénynek szánták, hanem reménynek. Az is. Nem tudok én ehhez értékelést írni, el kell olvasni:)

>!
Pezy
Wass Albert: Csaba

Mély érzéseket és gondolatokat ébresztő szép regény arról, hogyan is kellene élni. Wass Albert arra tanít, az embernek soha nem szabad elcsüggednie, a romokon is építeni kell. Egy nép tragikus, nagyszerű küzdelmének regénye ez a mű, szélesen hömpölygő, robbanó erejű írás.

>!
robinson MP
Wass Albert: Csaba

Nagyon aktuális, mostanság is. Kitartás, összefogás, hit. Erre ma megint nagy szükség lenne… Együtt, felépíthetjük azt az iskolát. Azt gondolom, ott fenn aktuális vezéreink is szakíthatnának néhány órát, hogy elolvassák, értelmezzék ezt a könyvet…. Jót tennének a kisemberrel, azt hiszem! A gyűlölettel, erőszakkal nem jutunk semmire. Talán Csaba is itt van már köztünk..

>!
yakarinagyi
Wass Albert: Csaba

Véleményem szerint az egyik legjobb Wass Albert-könyv! A kitartást és reményt ad, és az egészet befejezést pozitív gondolkodás és hangulat lengi körül, ami a többi könyvéről nem igazán mondható el…Wass Albert itt kicsit új arcát mutatta nekem, aminek nagyon örülök!

>!
dbotyn
Wass Albert: Csaba

Van pár kevésbé izgalmas rész benne, de nagyon szép történet. A Katós rész nem értem miért kellett a végre, ráadásul olyan részletesen…
Fájdalmas Trianon és örökre az is marad.


Népszerű idézetek

>!
Trudiz P

A sport nagyszerű dolog, felfrissíti az embert.

101. oldal

>!
elle

– Merni kell! Ezen múlik minden! Ha belül félünk is néha egy kicsit, ha nem is hiszünk egészen abban, hogy sikerülni fog, akkor is merni kell! Különben végünk van, tudja meg, végünk van!… Merni, akarni!

224. oldal

>!
robinson MP

A nyári szőlő érni kezdett. Kövér rigók jártak lopkodni rá és emberek is, a faluból.A rigók nappal jártak, ahogy becsületes madarakhoz illik,az emberek pedig éjszaka, ahogyan emberekhez illik.

>!
Trudiz P

– Merni kell! Ezen múlik minden!

188. oldal

>!
Trudiz P

Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettőzött gond (…)

226. oldal

>!
Trudiz P

Az igazságot el lehet dugni egy időre, de csak megkerül egyszer.

235. oldal

>!
Pezy

Hogyan értené meg a gyökértelen ember azt, akit nem enged a föld, mint ahogy a fát nem engedi! Hogyan magyarázhatná meg Jonica írnok úrnak, hogy neki ez a hazája, ez a föld, és sehol másutt ezen a világon hazája nincsen. Sem Magyarország, sem Budapest nem hazája annak, akit ehhez a földhöz s ehhez a néphez hozzákötött az Isten. Ehhez a furcsa-szomorú, kedves földhöz s ehhez a furcsa, szomorú-kedves néphez, ehhez a makacs, ehhez a hanyag, ehhez az elvadult erdélyi néphez.

257. oldal (Mentor, 2012)

>!
robinson MP

Lássátok, hogyan pusztul a világ? Az emberek a gonoszság útjain járnak, ravaszsággal, gyűlölettel akarnak segíteni magukon, s mind romlásba mennek. Mert csak az igazság s a jóindulat viszi előre az embert, bizony, csak az igazság, a becsület s az egymás iránti jóindulat..

>!
robinson MP

ÉREZNI LEHET: valahol, valami megbomlott a világban. Napról-napra a gyűlölet kerekedik felül, s az embereknek egymáshoz való természetes jóindulatát mesterségesen oltogatják fertőző csírákkal.

226. oldal

>!
elle

– Aki bölcsességgel és igazsággal halad az életben, és nem a maga hasznát nézi, hanem azt, hogy jóindulattal és belátással mit tud használni másoknak, az még sokkal tovább is élhet. Csak a ravaszság, a gyűlölet s a tökéletlenség az, ami elpusztítja az embert…

64. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Nyirő József: Uz Bence
Lőrincz György: Pusztulás
Tamási Áron: Bölcső és bagoly
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Szabó Dezső: Az elsodort falu
Benedek Elek: Az adószedő
Kahána Mózes: Hat nap és a hetedik
Kahána Mózes: Tarackos / Hat nap és a hetedik / Elbeszélések
Kós Károly: Varju-nemzetség